Ma eldőlhet utcára vonulnak-e a Tesco dolgozói
A kormány által elrendelt kötelező béremelés miatt nem fejleszti tovább a Tesco áruházlánc a jövedelmeket idén a fizikai munkavállalók körében, csupán személyenként bruttó négyezer forinttal. Csakhogy a legtöbb kiskereskedelmi dolgozót foglalkoztató és a legnagyobb eladási forgalmat bonyolító hipermarketlánc a versenytársakhoz képest lemaradt: a magyar piacon jelenleg a Tesco dolgozói kapják a legalacsonyabb fizetéseket. Ma ismét tárgyalnak a szakszervezetekkel a bérkérdésről, amelyek ezután várhatóan bejelentik, hogy utcára vonulnak a felháborodott dolgozók - írja a kormányközeli Magyar Idők.
Az áruházlánc nemrég azt közölte, júliustól összesen egymilliárd forintot szánnak az alapbérek emelésére, ami érintettenként bruttó négyezer forintot jelent. Ezzel, és a január óta kötelezően esedékes szakmunkás alapbérrel a dolgozók bére bruttó 165 ezer forintot tesz majd ki havonta, amely azonban nem bizonyul versenyképesnek.
A cég 2016-ban egy hároméves, összesen 40-50 százalékos béremelési programról tárgyalt a szakszervezetekkel annak érdekében, hogy 2018-ra a kelet-közép-európai régió vezető kiskereskedelmi munkaadói közé kerüljön. Idén azonban megtorpant ez a lendület, holott a fizetések miatti munkaerő-elvándorlás és a dolgozók kétségbeesése miatt tiltakozó demonstráció bejelentésére készülnek.
"A januárban kötelezően megemelt fizetésekkel az alkalmazottak 70 százaléka jelenleg még mindig csak bruttó 161 ezer forintot keres havonta, vagyis a szakmunkás bérminimumot kapják kézhez, azt is csupán azért, mert a kormány elrendelte a kötelező emelést. Nem számít fejlesztésnek a januári lépés, a bérminimum ugyanis nem mondható versenyképes fizetésnek, és a tervek szerinti plusz négyezer forinttal sem fordul meg a kritikus helyzet a láncnál" - reagált a lapnak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke.
Bubenkó Csaba elmondta, újabban a legnagyobb közösségi oldalon terjednek azok a fényképfelvételek, amelyek országszerte több Tesco hipermarketben kígyózó sorokat mutatnak be a pénztárnál egy átlagos, nagy forgalmú szombati napon, másutt külön felirattal hívják fel a figyelmet az áruházban tapasztalható fennakadásokra. A munkaerő- és a szakemberhiány ugyanis mostanra akkora méreteket öltött, hogy az már napi szinten okoz fennakadást a törvényes működésben. Túlóráztatás, a munkavállalók túlterheltsége, felgyorsult fluktuáció, számos esetben káosz és szabálytalan munkabeosztás jellemző a legnagyobb pici szereplőnél a szakszervezetek elmondása szerint.
"Senki nem vitatja, hogy volt béremelés az áruházakban, habár azt nem önként lépte meg a vállalat. Viszont látni kell, hogy még mindig nem tudnak megélni a fizetésükből az árufeltöltők, a pénztárosok, a többi fizikai dolgozó, ezért sorra mondanak fel. Ezek az emberek folyamatos munkarendben járnak dolgozni, a létszámhiány miatt gyakorlatilag nincs szabad hétvégéjük, a helyzetet a szabad vasárnap eltörlése és a vasárnapi bérpótlék feleződése is súlyosbította. A Tesco által tavaly 3,5 milliárd forintból végrehajtott, átlagosan 11 százalékos béremeléseket már akkor is a piac kényszerítette ki, hiszen addigra nem volt kellő számú munkaerő, ám míg a kisebb iparági szereplők arányaiban többet fektettek a dolgozóik megtartásába, addig a Tescónál vélhetően a profitelvárás zavartalan teljesítése érdekében idén már nem nyúlnak mélyen a zsebbe. - A 13 százalékosnak kommunikált emelés valójában arcul csapása a magyar munkavállalóknak" - jelentette ki a KDFSZ vezetője, hozzátéve: napról napra terjed a híre a tiltakozó összefogásnak a kiszolgáltatott helyzetben lévők körében, és ma várhatóan bejelentik azt a budapesti helyszínt, ahol a közeljövőben demonstrációt hirdetnek a szakszervezetek.
Szavait a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke is alátámasztotta. Buday Pálné lapunknak felháborodását fejezte ki amiatt, hogy az áruházlánc az idei bértárgyalásokon arra hivatkozással nem emeli tisztességes mértékre a jövedelmeket, hogy a kötelező béremelésekkel már lényegében kimerült az erre szánt keret, miközben az érintettek még mindig a legkisebb fizetést viszik haza a piacon.
Az ágazatban általánosan tapasztalt munkaerőhiány miatt a többi nagy piaci szereplő igyekezett megelőzni a bérválság elmélyülését. A Lidl és az Aldi diszkontláncok a legerősebbek e tekintetben: előbbinél - az idei 8 százalékos emeléssel - jelenleg bruttó 334 ezer, míg utóbbinál bruttó 233 ezer forint az átlagfizetés. Ez tízezrekkel, de akár több mint százezer forinttal is magasabb, mint a Tescónál.
Magyar Idők
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Nem csak a pénz számít - a vállalatok folyamatosan dolgoznak azon, hogy különböző, béren kívüli motivációs eszközökkel is javítsák a... Teljes cikk
Megnövekedett munkaterhelésük ellenére optimisták a női felsővezetők a vállalati növekedést, a társadalmi változásokat, a nemek közötti... Teljes cikk
Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a... Teljes cikk
- Az egyetemi oktatót átlagfizetése alacsonyabb mint a pályakezdő tanároké 2 hete
- Felvehetem-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottakat? 2 hete
- Bérpapírjaikkal vonultak a minisztérium elé a felsőoktatási dolgozók 2 hete
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 2 hete
- Folytatódik a sztrájk az Autolivnél, a szakszervezet szerint több dolgozót is megfenyegettek 2 hete
- Két év alatt átlagosan 55 százalékkal emelkedett a reptéri dolgozók bére 3 hete
- Uniós pénzt csak olyan cégek kaphatnának, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait 3 hete
- Felhagytak a sztrájkkal a román postások, miután megegyeztek a munkáltatóval 3 hete
- Napok óta sztrájkolnak a román postások 3 hete
- A Continental Dohányipari Zrt. emelte a sátoraljaújhelyi gyárában dolgozók bérét 4 hete
- Ekkora béremelést kapnak a kecskeméti Mercedes-gyár dolgozói 1 hónapja