Ma van a Gyermekmunka Elleni Világnap
Június 12-e a Gyermekmunka Elleni Világnap, amelyet 2002-ben tartottak meg először a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére. A gyermekmunka napjaink valóságának elfogadhatatlan, mégis létező jelensége. Az ILO statisztikái szerint a gyermekmunka világméretű törvényi tilalma ellenére még mindig több mint 200 millió gyerek dolgozik szerte a világon.
Biztató ugyanakkor, hogy 2000 és 2004 között 11 százalékkal csökkent számuk, s ha ez a tendencia folytatódik, teljesülhet az ILO 1999-es célkitűzése, hogy 2016-ig felszámolják a gyermekmunka legrosszabb formáit.
Az ILO a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart számon. 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának, amelyet a fiatal jövőbeli munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából erősen károsnak tart. A nemzetközi szervezet hosszú távú célja 2015-ig a 14 éves korig kötelező közoktatás elterjesztése.
Az idei világnapon a mezőgazdasági gyermekmunka visszaszorítására hív fel a munkaügyi világszervezet, a dolgoztatott kiskorúak hetven százaléka ugyanis ebben az ágazatban tevékenykedik. Az ILO a Gyermekmunka Eltörlésére Irányuló Nemzetközi Programján (IPEC) keresztül támogatást nyújt az egyes országoknak nemzeti programjaik kialakításában, valamint politikai tanácsadással szolgál a gyermekmunka elleni küzdelem területén.
A munkára kényszerített gyermekek több mint fele ázsiai
A megélhetésért munkára kényszerült gyermekek legtöbbje éhbérért dolgozik, anyagi és szellemi nyomorban él, megaláztatásoknak, elemi szociális és orvosi ellátás hiányában súlyos betegségeknek van kitéve. Több millió leánygyermek esik a rosszul fizetett házi cselédmunka csapdájába: ezeket a gyermekeket a szexuális erőszak és a gyermekkereskedelem is fenyegeti. A munkára fogott gyermekek több mint fele ázsiai, s rossz a helyzet Afrika Szaharától délre eső részén, ahol minden hatodik kiskorú végez gyermekmunkát.
A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység
Becslések szerint több mint nyolcmillió gyermeket rabszolgaként tartanak. A gyermekmunka felszámolása a nemzetközi prostitúcióban és a drogkereskedelemben lenne a legsürgetőbb, mert ezek a gyermekre, a családjára és a társadalomra egyaránt veszélyt jelentenek.
A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység. A hosszú távú megoldást a társadalmi fejlődéshez vezető tartós gazdasági növekedés biztosítja, amely lehetővé teszi a szegénység enyhítését, az oktatás kiterjesztését. Ameddig nincs pénz a kamasz munkáját nélkülözhetővé tevő szociális háló kialakítására, a harmadik világbeli országok aligha hagynak fel az olcsó gyermekmunkások foglalkoztatásával.
A fejlett európai országoknak is komoly gondot jelent a gyermekmunka: az öreg kontinensen csaknem 15 millió kiskorút dolgoztatnak, főként a Földközi-tenger térségének országaiban. A gyerekfoglalkoztatás nem mindig tekinthető negatív jelenségnek, hiszen a szülők üzletében való kisegítés, vagy a betakarításban való közreműködés az életre nevelés szerves részének is tekinthető.
A magyar jogrend tiltja a gyermekmunkát
Magyarországon már 1839-ben betiltotta az Országgyűlés a gyermekmunkát. A jelenleg 16 éves korig tartó hazai tankötelezettség megfelel az európai és a fejlett országok gyakorlatának. Tavaly az év első tíz hónapjában 122 gyermekkorú jogellenes foglalkoztatását tárta fel az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelőség.
Az ILO a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart számon. 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának, amelyet a fiatal jövőbeli munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából erősen károsnak tart. A nemzetközi szervezet hosszú távú célja 2015-ig a 14 éves korig kötelező közoktatás elterjesztése.
Az idei világnapon a mezőgazdasági gyermekmunka visszaszorítására hív fel a munkaügyi világszervezet, a dolgoztatott kiskorúak hetven százaléka ugyanis ebben az ágazatban tevékenykedik. Az ILO a Gyermekmunka Eltörlésére Irányuló Nemzetközi Programján (IPEC) keresztül támogatást nyújt az egyes országoknak nemzeti programjaik kialakításában, valamint politikai tanácsadással szolgál a gyermekmunka elleni küzdelem területén.
A munkára kényszerített gyermekek több mint fele ázsiai
A megélhetésért munkára kényszerült gyermekek legtöbbje éhbérért dolgozik, anyagi és szellemi nyomorban él, megaláztatásoknak, elemi szociális és orvosi ellátás hiányában súlyos betegségeknek van kitéve. Több millió leánygyermek esik a rosszul fizetett házi cselédmunka csapdájába: ezeket a gyermekeket a szexuális erőszak és a gyermekkereskedelem is fenyegeti. A munkára fogott gyermekek több mint fele ázsiai, s rossz a helyzet Afrika Szaharától délre eső részén, ahol minden hatodik kiskorú végez gyermekmunkát.
A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység
Becslések szerint több mint nyolcmillió gyermeket rabszolgaként tartanak. A gyermekmunka felszámolása a nemzetközi prostitúcióban és a drogkereskedelemben lenne a legsürgetőbb, mert ezek a gyermekre, a családjára és a társadalomra egyaránt veszélyt jelentenek.
A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység. A hosszú távú megoldást a társadalmi fejlődéshez vezető tartós gazdasági növekedés biztosítja, amely lehetővé teszi a szegénység enyhítését, az oktatás kiterjesztését. Ameddig nincs pénz a kamasz munkáját nélkülözhetővé tevő szociális háló kialakítására, a harmadik világbeli országok aligha hagynak fel az olcsó gyermekmunkások foglalkoztatásával.
A fejlett európai országoknak is komoly gondot jelent a gyermekmunka: az öreg kontinensen csaknem 15 millió kiskorút dolgoztatnak, főként a Földközi-tenger térségének országaiban. A gyerekfoglalkoztatás nem mindig tekinthető negatív jelenségnek, hiszen a szülők üzletében való kisegítés, vagy a betakarításban való közreműködés az életre nevelés szerves részének is tekinthető.
A magyar jogrend tiltja a gyermekmunkát
Magyarországon már 1839-ben betiltotta az Országgyűlés a gyermekmunkát. A jelenleg 16 éves korig tartó hazai tankötelezettség megfelel az európai és a fejlett országok gyakorlatának. Tavaly az év első tíz hónapjában 122 gyermekkorú jogellenes foglalkoztatását tárta fel az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelőség.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Endrei-Kiss Judit
Szexuális zaklatás a médiabirodalomban - igaz történet alapján