Ma van a Gyermekmunka Elleni Világnap
Június 12-e a Gyermekmunka Elleni Világnap, amelyet 2002-ben tartottak meg először a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére. A gyermekmunka napjaink valóságának elfogadhatatlan, mégis létező jelensége. Az ILO statisztikái szerint a gyermekmunka világméretű törvényi tilalma ellenére még mindig több mint 200 millió gyerek dolgozik szerte a világon.
Biztató ugyanakkor, hogy 2000 és 2004 között 11 százalékkal csökkent számuk, s ha ez a tendencia folytatódik, teljesülhet az ILO 1999-es célkitűzése, hogy 2016-ig felszámolják a gyermekmunka legrosszabb formáit.
Az ILO a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart számon. 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának, amelyet a fiatal jövőbeli munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából erősen károsnak tart. A nemzetközi szervezet hosszú távú célja 2015-ig a 14 éves korig kötelező közoktatás elterjesztése.
Az idei világnapon a mezőgazdasági gyermekmunka visszaszorítására hív fel a munkaügyi világszervezet, a dolgoztatott kiskorúak hetven százaléka ugyanis ebben az ágazatban tevékenykedik. Az ILO a Gyermekmunka Eltörlésére Irányuló Nemzetközi Programján (IPEC) keresztül támogatást nyújt az egyes országoknak nemzeti programjaik kialakításában, valamint politikai tanácsadással szolgál a gyermekmunka elleni küzdelem területén.
A munkára kényszerített gyermekek több mint fele ázsiai
A megélhetésért munkára kényszerült gyermekek legtöbbje éhbérért dolgozik, anyagi és szellemi nyomorban él, megaláztatásoknak, elemi szociális és orvosi ellátás hiányában súlyos betegségeknek van kitéve. Több millió leánygyermek esik a rosszul fizetett házi cselédmunka csapdájába: ezeket a gyermekeket a szexuális erőszak és a gyermekkereskedelem is fenyegeti. A munkára fogott gyermekek több mint fele ázsiai, s rossz a helyzet Afrika Szaharától délre eső részén, ahol minden hatodik kiskorú végez gyermekmunkát.
A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység
Becslések szerint több mint nyolcmillió gyermeket rabszolgaként tartanak. A gyermekmunka felszámolása a nemzetközi prostitúcióban és a drogkereskedelemben lenne a legsürgetőbb, mert ezek a gyermekre, a családjára és a társadalomra egyaránt veszélyt jelentenek.
A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység. A hosszú távú megoldást a társadalmi fejlődéshez vezető tartós gazdasági növekedés biztosítja, amely lehetővé teszi a szegénység enyhítését, az oktatás kiterjesztését. Ameddig nincs pénz a kamasz munkáját nélkülözhetővé tevő szociális háló kialakítására, a harmadik világbeli országok aligha hagynak fel az olcsó gyermekmunkások foglalkoztatásával.
A fejlett európai országoknak is komoly gondot jelent a gyermekmunka: az öreg kontinensen csaknem 15 millió kiskorút dolgoztatnak, főként a Földközi-tenger térségének országaiban. A gyerekfoglalkoztatás nem mindig tekinthető negatív jelenségnek, hiszen a szülők üzletében való kisegítés, vagy a betakarításban való közreműködés az életre nevelés szerves részének is tekinthető.
A magyar jogrend tiltja a gyermekmunkát
Magyarországon már 1839-ben betiltotta az Országgyűlés a gyermekmunkát. A jelenleg 16 éves korig tartó hazai tankötelezettség megfelel az európai és a fejlett országok gyakorlatának. Tavaly az év első tíz hónapjában 122 gyermekkorú jogellenes foglalkoztatását tárta fel az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelőség.
Az ILO a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart számon. 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának, amelyet a fiatal jövőbeli munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából erősen károsnak tart. A nemzetközi szervezet hosszú távú célja 2015-ig a 14 éves korig kötelező közoktatás elterjesztése.
Az idei világnapon a mezőgazdasági gyermekmunka visszaszorítására hív fel a munkaügyi világszervezet, a dolgoztatott kiskorúak hetven százaléka ugyanis ebben az ágazatban tevékenykedik. Az ILO a Gyermekmunka Eltörlésére Irányuló Nemzetközi Programján (IPEC) keresztül támogatást nyújt az egyes országoknak nemzeti programjaik kialakításában, valamint politikai tanácsadással szolgál a gyermekmunka elleni küzdelem területén.
A munkára kényszerített gyermekek több mint fele ázsiai
A megélhetésért munkára kényszerült gyermekek legtöbbje éhbérért dolgozik, anyagi és szellemi nyomorban él, megaláztatásoknak, elemi szociális és orvosi ellátás hiányában súlyos betegségeknek van kitéve. Több millió leánygyermek esik a rosszul fizetett házi cselédmunka csapdájába: ezeket a gyermekeket a szexuális erőszak és a gyermekkereskedelem is fenyegeti. A munkára fogott gyermekek több mint fele ázsiai, s rossz a helyzet Afrika Szaharától délre eső részén, ahol minden hatodik kiskorú végez gyermekmunkát.
A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység
Becslések szerint több mint nyolcmillió gyermeket rabszolgaként tartanak. A gyermekmunka felszámolása a nemzetközi prostitúcióban és a drogkereskedelemben lenne a legsürgetőbb, mert ezek a gyermekre, a családjára és a társadalomra egyaránt veszélyt jelentenek.
A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység. A hosszú távú megoldást a társadalmi fejlődéshez vezető tartós gazdasági növekedés biztosítja, amely lehetővé teszi a szegénység enyhítését, az oktatás kiterjesztését. Ameddig nincs pénz a kamasz munkáját nélkülözhetővé tevő szociális háló kialakítására, a harmadik világbeli országok aligha hagynak fel az olcsó gyermekmunkások foglalkoztatásával.
A fejlett európai országoknak is komoly gondot jelent a gyermekmunka: az öreg kontinensen csaknem 15 millió kiskorút dolgoztatnak, főként a Földközi-tenger térségének országaiban. A gyerekfoglalkoztatás nem mindig tekinthető negatív jelenségnek, hiszen a szülők üzletében való kisegítés, vagy a betakarításban való közreműködés az életre nevelés szerves részének is tekinthető.
A magyar jogrend tiltja a gyermekmunkát
Magyarországon már 1839-ben betiltotta az Országgyűlés a gyermekmunkát. A jelenleg 16 éves korig tartó hazai tankötelezettség megfelel az európai és a fejlett országok gyakorlatának. Tavaly az év első tíz hónapjában 122 gyermekkorú jogellenes foglalkoztatását tárta fel az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelőség.
A hitelesség, az elfogadás, a megértés attitűdjét „létezési módként” megvalósító szülők, tanárok, vezetők jobbá tették az életet azáltal, hogy bevitték a személyközpontú megközelítést a családba, az iskolába, a munkahelyre.
Aki kérdez: Deák Zsolt