Magyar mérnököket vár a német piac

Még az idén megváltoztathatja Németország a külföldi munkavállalók munkavégzését korlátozó jogszabályait, mondta Michael Glos gazdasági miniszter a kormány ülése után. A kelet-európai mérnökök alkalmazásának az a célja, hogy enyhítsék az országban jelentkező munkaerőhiányt – adta hírül az MTI. A 12 új EU-tagország jól képzett munkavállalói – köztük a magyar mérnökök előtt is – váratlanul megnyílik a sokak által áhított német munkavállalás lehetősége. Eddig 2009. volt a nyitás dátuma.

Lazábbá váltak a bevándorlás szabályai

Németország azok közé a nyugati uniós országok közé tartozik, amelyek továbbra is munkavállalási engedélyhez kötik a keleti uniós tagállamok – így Magyarország – állampolgárainak munkavállalását. A bevándorlási szabályok lazábbá válnak, és Németország a lehető leghamarabb beengedi Kelet-Közép-Európából a mérnököket.

Az elmúlt napokban nyilvánosságra került elemzésekből kiderült, hogy a jól képzett munkaerő hiánya több milliárd eurós GDP-kiesést okozhat Németországnak. A kormány döntését a német munkaadók szakmai szövetsége lelkesen üdvözölte, ám a DIHK gazdasági kamara még nagyobb nyitást akar. A Gesamtmetall munkaadói szervezet szerint a fém- és gépiparban 50 százalékkal nőtt tavaly a betöltetlen mérnöki állások száma.

Itthon is keresik a mérnököket

Dr. Ronkay Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara titkára a FigyelőNetnek elmondta, hogy a tapasztalatszerzés szempontjából jó ötletnek tarja a fiatalok külföldi munkavállalását. „A mérnököknél nincs munkanélküliség itthon sem, ha a végzett fiatal nem talál állást, csak azért lehet, mert a legjobb ajánlatot várja. Egy kezdő mérnök itthon 200-300 ezer forintot keres egy hónapban, Németországban biztosan megkeresné a két-háromszorosát – ám ott az élet is jóval drágább.”

Megoldás lehet, hogy a német tulajdonú cégek a magyarországi vezetői székükbe külföldön „továbbképzett” magyarokat helyezzenek, így nemcsak a cég, hanem az ország sajátosságainak az ismerete is adott lenne. És akkor nem kellene a külföldi igazgatóknak sem idegenben dolgozniuk, hiszen azoknak, akik más országban dolgoznak, a hazatérés után nehezebb visszailleszkedni az életbe – mondta dr. Ronkay Ferenc.

Évek múltán is idegenként

Egy, a neve elhallgatását kérő, évek óta Németországban élő és dolgozó magyar mérnök a FigyelőNetnek elárulta: elsődlegesen a jobb kereseti lehetőség – a háromszorosát keresi, mint itthon – motiválta, másrészt a szakmai fejlődés és a tapasztalatszerzés is. „Viszont hiába kapunk többet, két háztartást kell fenntartani, a hazautazás is pluszköltség. Két-három hetente lehet csak hazajárni, de ha a munka úgy kívánja, akkor ez akár egy-két hónapra is kitolódik. Így a gyerekeknek olyan, mintha a szüleik elváltak volna” – mondja a mérnök, akit szinte anyanyelvi szintű nyelvtudása és a szakmai ismeretei miatt vett fel rögtön az egyetem elvégzése után egy német-magyar olaj- és gázipari cég műszaki koordinátornak. „A munkámat megbecsülik, de még mindig idegenként tekintenek rám” – tette hozzá.