Magyar munkanélküliség növekedése: természetes vagy drámai?

A munkaerő-piaci folyamatok alakulását a rendszerváltást követő átmeneti időszak - lassan a múlt ködébe vesző - drámai változásai után kiegyensúlyozott, hektikus kiugrásoktól mentes tendenciák jellemezték. A foglalkoztatottak aránya folyamatosan emelkedett, és ezzel együtt az aktív népesség (azaz a munkaerőpiacon jelenlévők - foglalkoztatottak és munkanélküliek) aránya is. A folyamatban (1. ábra) jól látható ugrást eredményezett a minimálbér és a közalkalmazotti béremelések idején, 2001-2002-ben történt munkaerő-piaci beavatkozás. Ezt követően a hirtelen növekedést jól érzékelhető lassulás követte. Összességében, az ingadozások ellenére, a lassan növekedő trend változatlannak tűnik.




Trendek, folyamatok

A munkanélküliség alakulása sokkal piacérzékenyebb mutató, mint a foglalkoztatottság lassan változó trendje. A kilencvenes évek végén, a gazdaság gyors növekedésével együtt a munkanélküliség látványosan csökkent, amihez a munkanélküliséget kezelni hivatott eszközrendszer módosítása is bizonyos mértékben hozzájárult. A 2. ábra a GDP alakulásával - kis késéssel - együtt mozgó munkanélküliséget mutatja az 1998-2001 közötti időszakban. Az 5 százalék körüli GDP növekedés mellett a munkanélküliség csökkenésének a gazdasági és intézményi feltételei is adottak voltak, ami a kedvező munkanélküliségi adatokban mutatkozott meg. A gazdasági növekedés lassulásával a munkanélküliségi ráta további csökkenése 2002-re megtorpant. A stagnálást követően 2005-ben a munkanélküliség-növekedés részben a gazdasági növekedés korábbi lassulásának a hatására történt, részben a munkaerőpiac szerkezeti átrendeződésének tudható be.


2. ábra

Miközben a munkanélküliség emelkedett, a foglalkoztatottság növekedése megtorpant, a létrejövő és megszűnő munkahelyek dinamikájában a foglalkoztatottak aránya nem változott, viszont javult a munkaerő-piaci aktivitás mutatója. Az utóbbi forrása egyrészt az lehet, hogy a foglalkozásukat elvesztők növekvő arányban maradtak munkanélküliként a munkaerőpiacon, másrészt a korábban a munkaerőpiacon kívül maradottak, kiszorultak és a munkaerő-piacra belépő fiatalok növekvő mértékben jelentek meg munkát kereső munkanélküliként, esetleg foglalkoztatottként is. A statisztikai adatokat vizsgálva a tapasztalt változások az említett jelenségek együttes hatásának következményei.

.