Túl sok a maszlag? Már a vezetők is korlátoznák az AI használatát

Egyre több vezetőnek van elege az AI-generált szövegekből

Michelle Volberg, a Twill technológiai toborzóvállalat alapító-vezérigazgatója fél évvel ezelőtt arra kérte munkatársait, hogy ne kommunikáljanak vele úgy, mint egy robottal. A cég dolgozói ugyanis egyre gyakrabban küldtek olyan belső üzeneteket és e-maileket, amelyeket egyszerűen bemásoltak a Claude mesterséges intelligencia által generált válaszaiból.

Volberg szerint ezek az üzenetek túlságosan optimistának, formálisnak és sokszor értelmetlennek hatottak. Bár nyelvtanilag tökéletesek voltak, gyakran hiányzott belőlük a megfelelő ügyfélkontextus, és téves információkat is tartalmaztak.

A vállalatvezető ezért egyértelmű szabályt vezetett be: az AI használható ötletelésre és gondolatok kidolgozására, de a belső kommunikációban a dolgozóknak a saját hangjukat kell használniuk. „Ha személyesen, e-mailben vagy belső chatüzenetben nem mondanád így, ne küldd el” – fogalmazott.

Volberg szerint a változtatás után visszatért a kreatív gondolkodás, javultak a személyes kapcsolatok, és a munkavégzésből ismét több emberi elem jelent meg.

A workslop egyre nagyobb problémát jelent a munkahelyeken

A jelenségre már korábban is felfigyeltek a kutatók. A Stanford Social Media Lab és a BetterUp Labs szakemberei 2025-ben vezették be a „workslop” kifejezést, amely az alacsony minőségű, gyakran túl hosszú AI-generált munkahelyi tartalmakat jelöli. Ide tartoznak például a dokumentumok, e-mailek, prezentációk és jelentések, amelyek látszólag elkészültek, valójában azonban kevés használható információt tartalmaznak.

A probléma mára a felső vezetést is elérte. A Business Insider beszámolója szerint a vállalatvezetők egyre gyakrabban találkoznak olyan AI-generált anyagokkal, amelyek feldolgozása több időt igényel, mint amennyit az elkészítésük megspórolt.

A jelenség kialakulásában maguk a cégek is szerepet játszhattak. Sok vállalat ugyanis úgy ösztönözte az AI használatát, hogy közben nem határozta meg világosan, milyen feladatokra, milyen minőségben és milyen módon várja el az alkalmazását.

A túlzott AI-használat a dolgozók teljesítményét is ronthatja

A gyenge minőségű AI-generált tartalmak mögött nem feltétlenül lustaság áll. A dolgozók gyakran azért használják túlzottan a mesterséges intelligenciát, mert nyomást éreznek a technológia alkalmazására.

Egyes cégek már a teljesítményértékelés során is figyelembe veszik az AI-használatot, miközben annak mérésére és értékelésére még nincs egységes módszer. Előfordulhat, hogy a munkavállalók egyre több feladatot vállalnak el az AI segítségével, a munkaidejük mégis növekszik, miközben a munkájuk minősége romlik.

A dolgozók ráadásul hajlamosak lehetnek túlzottan megbízni a mesterséges intelligencia magabiztosnak tűnő válaszaiban. Így nem feltétlenül veszik észre, hogy az általuk továbbított tartalom pontatlan vagy használhatatlan.

A BetterUp Labs korábbi kutatásában a megkérdezettek több mint fele elismerte, hogy már küldött tovább olyan munkát, amelyet maga is alacsony minőségűnek vagy haszontalannak tartott.

Kate Niederhoffer, a BetterUp Labs vezető kutatója szerint a workslop kialakulása sokkal inkább a munkahelyi körülményekből, mint az egyéni viselkedésből következik. A dolgozók cselekedetei mögött állhat az AI-használatra való megfelelési kényszer, az innovációs szándék vagy éppen a kimerültség.

Egyre több vállalat szabályozza az AI munkahelyi használatát

A cégek igyekeznek megtalálni az egyensúlyt az AI alkalmazásának ösztönzése és a túlzott használat korlátozása között.

A Clay szoftverfejlesztő vállalat például olyan szabályokat vezetett be, amelyek szerint a munkavállalóknak minden mondatért és gondolatért vállalniuk kell a felelősséget, függetlenül attól, hogy AI segítségével készült-e. A vállalat szerint a dokumentum elkészítésének több időt kell igénybe vennie, mint az elolvasásának.

A szabályozás arra is felhívja a figyelmet, hogy az írás maga is a gondolkodás része, és sok esetben a rövid, lényegre törő megfogalmazás a leghatékonyabb.

A Spellbook vezérigazgatója, Scott Stevenson szintén arra kérte munkatársait, hogy ötleteik bemutatásakor inkább öt rövid, kezdetleges pontot írjanak, mint öt tökéletesen formázott oldalt. Az ügyfelekkel folytatott kommunikációban pedig a saját megfogalmazást részesíti előnyben.

Akár elbocsátás is lehet a következménye az AI szabálytalan használatának

Egyes vállalatok már komolyabb következményeket is kilátásba helyeznek. Eric Fischgrund, a FischTank PR vezetője például megtiltotta az AI használatát az újságíróknak és ügyfeleknek küldött tartalmak megírásához.

A cégvezető elmondása szerint egy munkavállalót el is bocsátott, miután az ismételten megszegte a szabályokat. Először figyelmeztették, majd újabb eset után ismét szóltak neki, de a harmadik alkalommal már nem maradt a vállalatnál.

A Zocdoc egészségügyi technológiai vállalat szintén útmutatót adott ki az AI-generált tartalmak visszaszorítására. A dokumentum arra ösztönzi a munkatársakat, hogy ne továbbítsanak ellenőrizetlen AI-tartalmakat, tegyék átláthatóvá az ember és a mesterséges intelligencia közötti interakciókat, és őrizzék meg az önálló ötletalkotást.

A vállalat kommunikációs vezetője szerint a cél nem elsősorban a büntetés, hanem annak tudatosítása, hogy a dolgozók értékét a saját gondolataik, kreativitásuk és szakértelmük adják.

Nem elég szabályokat alkotni, a munkahelyi kultúrán is változtatni kell

A vezetőknek nemcsak azt kell meghatározniuk, hogyan használhatják a dolgozók az AI-t, hanem olyan munkahelyi környezetet is kell teremteniük, ahol a munkavállalók bátran megoszthatják saját gondolataikat, és nem érzik úgy, hogy a mesterséges intelligencia miatt leértékelődik a munkájuk.

A túlzott AI-használat ugyanis nemcsak a munkavégzés minőségét ronthatja, hanem a csapatok közötti bizalmat is alááshatja.

A vezetők számára így egyre világosabbá válik: nem az a megoldás, ha minden munkafolyamatot AI-ra bíznak, majd megpróbálják eltakarítani az eredményeket. Sokkal fontosabb, hogy a dolgozók értsék, mikor segíti valóban a technológia a munkájukat, és mikor érdemes inkább a saját gondolataikra támaszkodniuk.

Kép forrása: magnific

Kapcsolódó szakmai tartalmak

1000 embert fizetnek azért, hogy a robotok eltanulják a mozdulataikat – vége a fizikai munkának?

A kínai robotikai cégek már nem a gépek testét, hanem az agyát fejlesztik: ezer embert vettek fel pusztán azért, hogy mindennapi mozdulataik rögzítésével tanítsák be a humanoid robotokat. A megtestesült mesterséges intelligencia (embodied AI) piaca felrobbant, a fizikai...

mesterséges intelligencia

Hírek, kutatások és elemzések az AI munkaerőpiaci hatásairól, az automatizációról, az új munkakörökről és a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazásáról.