Mennek-e a magyar mérnökök külföldre?

Az első nap után a kiállítók érzete szerint az érdeklődés elmaradt a várttól. A börze szervezéséért felelős egyetemi diákközpont igazgatója, Fortuna Zoltán szerint, ez - a csodás előnyári idő mellett - betudható annak, hogy a műszaki végzettségűek elhelyezkedési lehetőségei ma nagyon jók, nem igazán kell "munka után futniuk". Saját felmérésük azt mutatja, hogy az első munkahely megtalálása mindössze másfél hónapjába telik a friss diplomás műszakiaknak. Legkönnyebb dolga a villamos- és gépészmérnököknek, az informatikusoknak és a műszaki menedzsereknek van. Immár nem csak itthon, amit a 2007-es állásbörzén megjelent külföldi cégek nagy száma is alátámaszt.

Magyar mérnököket várnak az Egyesült Államokba és még Szingapúrba is
A külföldi cégek valós állásajánlatokkal érkeztek a világ több országából, az USA-tól Szingapúrig. Képviselőik azt mondják, gyakorlatilag bármennyi magyar mérnököt foglalkoztatni tudnának. Szakmai elvárásaik nem különböznek jelentősen a hazai munkahelyek elvárásaitól: első megközelítésben kiváló szakmai felkészültséget, egy kevés gyakorlati tapasztalatot, jó angolnyelv-tudást és érdeklődést, affinitást várnak el. Cserébe a mérnökök a legújabb technológiákkal dolgozó világcégeknél, sokat ígérő, komplex feladatkörökben tanulhatnak bele a szakmába, színvonalas munka- és életkörülmények között, jó fizetésért.

Nem elég kísérletezőek a magyarok
Nyitva a világ a magyar mérnökök előtt, egyelőre mégis kevesen érdeklődtek komolyan a külföldi állásajánlatok iránt - sajnálkoztak a külföldi cégképviseletek. Egy külföldiek toborzásával foglalkozó tanácsadó meglátása szerint a magyar mérnökök kiváló szaktudással, elfogadható idegennyelv-ismerettel, ám fejlesztendő személyes kompetenciákkal, hozzáállással bírnak. A magyar munkakultúra jelentősen különbözik attól, amit a külföldi országok többségében elvárnak. Mi magyarok még mindig szívesebben követünk utasítást, mint vagyunk proaktív cselekvők, vagy kivárunk és megyünk biztosra, a kísérletező innovativitás helyett. Ahhoz tehát, hogy sikerrel járjon a magyar pályázó külföldön, elsősorban a fentiekben kell jónak mutatkoznia, és persze nagyfokú nyitottság és rugalmasság is kell, hiszen nem tudhatja, mivel találkozik majd szembe az idegen országban, idegen munkakultúrában. A személyes kompetenciákat a többkörös és többnyelvű interjúkon túl személyiségtesztekkel is felmérik.

Hogyan érdeklődjünk hatékonyan?
Az esetleges kompetencia-hiányt talán még a bátorsággal is kiegészíthetjük - szintén a börzén megjelenő cégek beszámolója alapján. A fiatalok zöme ugyanis félénken, kevés kérdéssel közelít a standokhoz, lemondva ezzel a brosúrák PR-szövegét kiegészítő, első kézből származó személyes információk begyűjtéséről. De hogy ne egyoldalú legyen a megállapítás, említsük meg az álláskeresők kifogását is, akik azt sérelmezték, hogy némely HR-es nem tudott az álláskiíráson túl plusz információval szolgálni a munkakörről vagy körülményekről.

A diákközpont igazgatója, Fortuna Zoltán fontolóra fogja venni, hogy az egyébként óriási érdeklődés mellett megtartott álláskeresésre felkészítő programjukba, a jövőben felvegyék a "hogyan érdeklődjünk hatékonyan" témát is. A jól felkészült mérnökök itthoni elhelyezkedéséhez - hogy ismét ne legyünk egyoldalúak - a hazai HR-esek annyival járulhatnak hozzá, hogy az érdeklődő álláskeresőknek minél szélesebb körű információval igyekszenek eleget tenni.


Petrány Viktória, HR Portal