Mennyi pluszpénzt jelenthet a nyugdíjas-SZÉP-kártya és mi a baj vele?

Ennyi pluszpénzt jelenthet a nyugdíjas-SZÉP-kártya

A nyugdíjas-SZÉP-kártya bevezetése a Tisza Párt egyik fontos kampányígérete volt. A Money.hu információi szerint a támogatás összege a nyugdíj mértékétől függne.

A jelenlegi elképzelések alapján:

• a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők évente 200 ezer forintos támogatást kaphatnának, ami havi szinten 16 667 forintnak felel meg;
• a 250 ezer és 500 ezer forint közötti nyugdíjban részesülők évente 100 ezer forintra, vagyis havi 8333 forintra lennének jogosultak;
• 500 ezer forint feletti nyugdíj esetén nem járna a támogatás.

Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy a végleges szabályokról még egyeztetések zajlanak, és az is elképzelhető, hogy a juttatást nem egy összegben, hanem több részletben folyósítanák.

A tervek szerint a kártyán rendelkezésre álló összeg élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre is felhasználható lenne.

Akár 1,3 millió nyugdíjas kaphatná a maximális összeget

Az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület úgy becsüli, hogy jelenleg mintegy 1,3 millió olyan nyugdíjas él Magyarországon, akinek havi ellátása nem éri el a 250 ezer forintot.

Ez azt jelenti, hogy a jogosultak jelentős része a legmagasabb, évi 200 ezer forintos támogatásra lehetne jogosult.

A Tisza Párt számításai szerint a nyugdíjasok 97 százaléka részesülne valamilyen formában a juttatásból.

A program bevezetéséhez ugyanakkor jogszabály-módosításokra is szükség lehet, mivel jelenleg a SZÉP-kártya felhasználási szabályai nem minden tervezett célterületet fednek le.

A Bankmonitor szerint nem a kártya a probléma

Miközben a nyugdíjas-SZÉP-kártya sokak számára kézzelfogható segítséget jelenthetne, a HVG.hu-n megjelent Bankmonitor-véleménycikk szerint a valódi kérdés nem maga a támogatás.

Argyelán József, a Bankmonitor szakértője szerint a kezdeményezés alapvetően védhető, különösen akkor, ha a nagyobb összeget valóban az alacsonyabb nyugdíjból élők kapják. Ugyanakkor szerinte a támogatás arra is rámutat, hogy sok nyugdíjas számára a jelenlegi ellátás nem biztosít elegendő mozgásteret a mindennapokban.

A szakértő úgy fogalmaz:

a probléma nem az, hogy pluszpénzt kapnak az idősek, hanem az, hogy erre egyáltalán szükség van az alapvető kiadások fedezéséhez.

Mekkora ma az átlagnyugdíj Magyarországon?

2026 áprilisában az átlagos öregségi nyugdíj 262 ezer forint volt Magyarországon.

Bár ez az összeg meghaladja a legalacsonyabb nyugdíjsávot, sok esetben gyorsan elfogy a rendszeres kiadások mellett. Az idősek költségvetésében jellemzően jelentős tételt képvisel:

• az élelmiszer;
• a gyógyszer;
• a rezsi;
• a lakásfenntartás;
• a közlekedés.

A szakértő szerint az időskori megélhetésnek nem csupán az alapvető szükségletek finanszírozásáról kellene szólnia. Egy ledolgozott élet után természetes igény lehet, hogy maradjon pénz utazásra, családi programokra, kikapcsolódásra vagy hobbikra is.

Miért nem jelent valódi nyugdíjreformot a nyugdíjas-SZÉP-kártya?

A Bankmonitor szerint a nyugdíjas-SZÉP-kártya nem tekinthető nyugdíjreformnak.

A támogatás:

• nem változtatja meg a nyugdíjak számítási rendszerét;
• nem emeli tartósan a havi nyugdíjakat;
• nem kezeli a nyugdíjrendszer hosszabb távú finanszírozási problémáit;
• nem ad választ arra, hogy miért szorulnak sokan külön támogatásra a megélhetéshez.

A szakértő szerint a javaslat inkább tüneti kezelésnek tekinthető, amely rövid távon enyhítheti a problémákat, de nem szünteti meg azok okait.

Mit jelent az öregedő társadalom a nyugdíjrendszer számára?

A nyugdíjrendszer egyik legnagyobb kihívása a demográfiai helyzet.

Magyarországon folyamatosan nő az időskorúak aránya, miközben az aktív dolgozók száma csökken. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszerben a munkavállalók befizetéseiből finanszírozzák az aktuális nyugdíjakat, ezért az idősek számának növekedése egyre nagyobb terhet jelenthet a rendszer számára.

Valószínűtlen, hogy a demográfiai folyamatok mellett az állam hosszú távon mindenki számára magas szintű nyugdíjat tudjon biztosítani.

A szakértő szerint az állami nyugdíj várhatóan a jövőben is a rendszer része marad, de egyre fontosabb szerepe lehet az egyéni öngondoskodásnak. A nyugdíjcélú megtakarításokat jelenleg 20 százalékos adójóváírás támogatja, amely több konstrukció együttes használata esetén évente akár 280 ezer forintot is elérhet.

kép: magnific