Mennyit lehet keresni az állami cégeknél?
Az egyetlen munkaerő-piaci terület, ahol Magyarországon a válság ellenére nincsenek elbocsátások, sőt továbbra is erős a toborzás: az állami tulajdonú nagyvállalatok alkalmazotti köre - derül ki a Workania legfrissebb elemzéséből.
A kérdőívet kitöltők 62 százaléka számít 13. havi fizetésre. A fővárosban dolgozók kimagaslóan magasabb átlagjövedelmei itt is érvényesülnek: a budapesti alkalmazottak átlagjövedelme közel 20 százalékkal magasabb az országos átlagnál: 222 ezer forint). A felmérés szerint a nyugati országrész megyéiben dolgozók számíthatnak az országos átlag fölötti vagy ahhoz közelítő jövedelemre: Tolna megyében 205.000 forint, Zala megyében 187.000 forint és Vas megyében 185.000 forint a havi átlagbér.
A szakmai tapasztalatot tekintve elgondolkodtató a felmérés eredménye: a 3-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők bruttó havi átlagfizetése eléri a 199.000 forintot, míg a tíz évnél hosszabb ideje dolgozók átlagjövedelme mindössze 192.000 forint.
A Workania által működtetett Merces bérinformációs portál visszaigazolja, hogy állami vállalatoknál elhelyezkedve megtérül a tanulásba fektetett energia: a posztgraduális végzettségűeknek a legmagasabb ugyanis az átlagjövedelme: 289.000 forint. Őket követi az egyetemi diplomával rendelkezőké, 268.000 forint, a főiskolát végzettek átlagbére a harmadik a sorban, 222.000 forint. Érdemes azonban elgondolkodni, hogy a középfokú szakérettségi birtokosai többet keresnek (155.000 forint), mint az OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkezők (149.000). A felmérésből az derül ki, hogy van előnye az érettségi megszerzésének is: a sikeres érettségi vizsgát tettek havi 17 ezer forinttal magasabb átlagos jövedelmekre számíthatnak az állami tulajdonú vállalatoknál, azokkal összehasonlítva, akik nem érettségiztek le.
A több mint ezer főt foglalkoztató állami vállalatok alkalmazottai átlagosan jóval magasabb bérrel számolhatnak hó végén, mint a mindössze néhány alkalmazottal működő kis- és közép vállalkozások. A felmérés eredményei szerint az állami nagyvállalatok alkalmazottainak havi átlagbére 214.000 forint, ami mintegy 38 százalékkal magasabb a kis- és középvállalkozások alkalmazottainak átlagjövedelménél, amely 155.000 forint.
A felmérésben részt vevők átlagbéreinek pozíciók szerinti összehasonlítása során néhány adaton érdemes elgondolkodnunk: az eredmények azt mutatják, hogy a műszaki területek vezetői vannak a legjövedelmezőbb helyzetben 664.000 forintos átlagbérrel. Érdekes adat, hogy az állami tulajdonú cégek pénzügyi és gazdasági igazgatóinak átlagjövedelme mintegy 100 ezer forinttal alacsonyabb, mint az állami és közszféra főosztályvezetőinek jövedelme: előbbiek havi átlagbére 441.000 forint, utóbbiaké 549.000 forint.
Az állami szférában dolgozó pr-menedzserek, marketing területen dolgozók átlagjövedelme 306.000 forint a felmérés adatai szerint, meghaladva a HR menedzserek jövedelmének átlagát, amely 297.000 forint. Elgondolkodtató az is, hogy ez magasabb, mint a felmérésben részt vevő iskolaigazgatók 278.000 forintos havi átlagbére.
Egy talán meghökkentő, de mégis szembetűnő összehasonlítás: a mozdonyvezetők átlagos havi bruttó bére 276.000 forint, míg az állami szférában dolgozó pszichológusoké mindössze havi 188.000 forint.
Jóval az országos átlag alatti az egészségügyben, az állami fenntartású gyógyszertárakban és a szociális szférában dolgozó szakemberek 138.000 forintos jövedelme, de ugyanilyen torokszorító az egészségügyi asszisztensek 125.000 havi átlagjövedelme is. Az állami oktatásban és a képzések, kutatások területein dolgozók is elmaradnak az országos átlagjövedelemtől: átlagjövedelmük 179.000 forint.
A pénzügyi területen dolgozó beosztottak jövedelme ennél kedvezőbb: a pénzügyi ellenőrök, kontrollerek, könyvelők, pénzügyesek átlagbére eléri a havi 300.000 forintot.
Nyáron, ha strandra megyünk, eszünkbe juthat a felmérés adatai közül az is, hogy az úszómesterek átlagosan havi bruttó 103.000 forintot kapnak azért, hogy őrzik testi épségünket és értékeinket fürdőzés közben.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
Úgy tűnik, idén a középvezetők maradtak le a legjobban a bérversenyben: átlagosan kevesebb mint 7 százalékkal nőtt a fizetésük, miközben több... Teljes cikk
Az Egyenlő Díjazás Napja idén október 27-re esik. Ettől a szimbolikus naptól kezdve olyan, mintha a nők az év végéig „ingyen” dolgoznának a... Teljes cikk
A minimálbér-emelés hatása messze túlmutat a bérek korrekcióján – az egész ügyviteli és adminisztrációs folyamatra kihat, ezért érdemes... Teljes cikk
- 2 millió 250 ezer forintra emelkedik a bírák átlagjövedelme 10 hónapja
- Tiltakozás az állami finanszírozású felsőoktatási helyek csökkentése ellen 11 hónapja
- Több száz magyar dolgozó veszti el munkahelyét 1 éve
- A középkorúak több mint fele úgy véli, hogy ő már nem lesz nyugdíjas 1 éve
- 1,6 milliárd dollár állami támogatással lesz 2000 új munkahely 1 éve
- 1000-nél is többen pályáznak állami támogatással adott elektromos gépjárműre 1 éve
- A kutatás-fejlesztés ráfordításai Magyarországon (1990-2023) 1 éve
- Miért büntetik a közszféra legtöbb ágazatában a dolgozni kívánó nyugdíjasokat? 2 éve
- Felmérés: egyre több az idős, beteg, munkaképtelen, hajléktalan ember 2 éve
- Hatnapos vakációra mennek Romániában szerdától a közalkalmazottak 2 éve
- Soha nem látott mértékű béremelést hajtanak végre a közszférában a horvátok 2 éve


Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?