Mennyit lehet keresni az állami cégeknél?
Az egyetlen munkaerő-piaci terület, ahol Magyarországon a válság ellenére nincsenek elbocsátások, sőt továbbra is erős a toborzás: az állami tulajdonú nagyvállalatok alkalmazotti köre - derül ki a Workania legfrissebb elemzéséből.
A kutatás szerint az állami tulajdonú nagyvállalatok alkalmazotti körének teljes bruttó havi átlagfizetése 188.000 forint. A női munkavállalók (akik az adatbázisban 63 százalékkal szerepelnek), átlagjövedelme ennél közel 10 százalékkal kevesebb, ők mindössze 172.000 forintot kapnak havonta.
A kérdőívet kitöltők 62 százaléka számít 13. havi fizetésre. A fővárosban dolgozók kimagaslóan magasabb átlagjövedelmei itt is érvényesülnek: a budapesti alkalmazottak átlagjövedelme közel 20 százalékkal magasabb az országos átlagnál: 222 ezer forint). A felmérés szerint a nyugati országrész megyéiben dolgozók számíthatnak az országos átlag fölötti vagy ahhoz közelítő jövedelemre: Tolna megyében 205.000 forint, Zala megyében 187.000 forint és Vas megyében 185.000 forint a havi átlagbér.
A szakmai tapasztalatot tekintve elgondolkodtató a felmérés eredménye: a 3-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők bruttó havi átlagfizetése eléri a 199.000 forintot, míg a tíz évnél hosszabb ideje dolgozók átlagjövedelme mindössze 192.000 forint.
A Workania által működtetett Merces bérinformációs portál visszaigazolja, hogy állami vállalatoknál elhelyezkedve megtérül a tanulásba fektetett energia: a posztgraduális végzettségűeknek a legmagasabb ugyanis az átlagjövedelme: 289.000 forint. Őket követi az egyetemi diplomával rendelkezőké, 268.000 forint, a főiskolát végzettek átlagbére a harmadik a sorban, 222.000 forint. Érdemes azonban elgondolkodni, hogy a középfokú szakérettségi birtokosai többet keresnek (155.000 forint), mint az OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkezők (149.000). A felmérésből az derül ki, hogy van előnye az érettségi megszerzésének is: a sikeres érettségi vizsgát tettek havi 17 ezer forinttal magasabb átlagos jövedelmekre számíthatnak az állami tulajdonú vállalatoknál, azokkal összehasonlítva, akik nem érettségiztek le.
A több mint ezer főt foglalkoztató állami vállalatok alkalmazottai átlagosan jóval magasabb bérrel számolhatnak hó végén, mint a mindössze néhány alkalmazottal működő kis- és közép vállalkozások. A felmérés eredményei szerint az állami nagyvállalatok alkalmazottainak havi átlagbére 214.000 forint, ami mintegy 38 százalékkal magasabb a kis- és középvállalkozások alkalmazottainak átlagjövedelménél, amely 155.000 forint.
A felmérésben részt vevők átlagbéreinek pozíciók szerinti összehasonlítása során néhány adaton érdemes elgondolkodnunk: az eredmények azt mutatják, hogy a műszaki területek vezetői vannak a legjövedelmezőbb helyzetben 664.000 forintos átlagbérrel. Érdekes adat, hogy az állami tulajdonú cégek pénzügyi és gazdasági igazgatóinak átlagjövedelme mintegy 100 ezer forinttal alacsonyabb, mint az állami és közszféra főosztályvezetőinek jövedelme: előbbiek havi átlagbére 441.000 forint, utóbbiaké 549.000 forint.
Az állami szférában dolgozó pr-menedzserek, marketing területen dolgozók átlagjövedelme 306.000 forint a felmérés adatai szerint, meghaladva a HR menedzserek jövedelmének átlagát, amely 297.000 forint. Elgondolkodtató az is, hogy ez magasabb, mint a felmérésben részt vevő iskolaigazgatók 278.000 forintos havi átlagbére.
Egy talán meghökkentő, de mégis szembetűnő összehasonlítás: a mozdonyvezetők átlagos havi bruttó bére 276.000 forint, míg az állami szférában dolgozó pszichológusoké mindössze havi 188.000 forint.
Jóval az országos átlag alatti az egészségügyben, az állami fenntartású gyógyszertárakban és a szociális szférában dolgozó szakemberek 138.000 forintos jövedelme, de ugyanilyen torokszorító az egészségügyi asszisztensek 125.000 havi átlagjövedelme is. Az állami oktatásban és a képzések, kutatások területein dolgozók is elmaradnak az országos átlagjövedelemtől: átlagjövedelmük 179.000 forint.
A pénzügyi területen dolgozó beosztottak jövedelme ennél kedvezőbb: a pénzügyi ellenőrök, kontrollerek, könyvelők, pénzügyesek átlagbére eléri a havi 300.000 forintot.
Nyáron, ha strandra megyünk, eszünkbe juthat a felmérés adatai közül az is, hogy az úszómesterek átlagosan havi bruttó 103.000 forintot kapnak azért, hogy őrzik testi épségünket és értékeinket fürdőzés közben.
A kérdőívet kitöltők 62 százaléka számít 13. havi fizetésre. A fővárosban dolgozók kimagaslóan magasabb átlagjövedelmei itt is érvényesülnek: a budapesti alkalmazottak átlagjövedelme közel 20 százalékkal magasabb az országos átlagnál: 222 ezer forint). A felmérés szerint a nyugati országrész megyéiben dolgozók számíthatnak az országos átlag fölötti vagy ahhoz közelítő jövedelemre: Tolna megyében 205.000 forint, Zala megyében 187.000 forint és Vas megyében 185.000 forint a havi átlagbér.
A szakmai tapasztalatot tekintve elgondolkodtató a felmérés eredménye: a 3-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők bruttó havi átlagfizetése eléri a 199.000 forintot, míg a tíz évnél hosszabb ideje dolgozók átlagjövedelme mindössze 192.000 forint.
A Workania által működtetett Merces bérinformációs portál visszaigazolja, hogy állami vállalatoknál elhelyezkedve megtérül a tanulásba fektetett energia: a posztgraduális végzettségűeknek a legmagasabb ugyanis az átlagjövedelme: 289.000 forint. Őket követi az egyetemi diplomával rendelkezőké, 268.000 forint, a főiskolát végzettek átlagbére a harmadik a sorban, 222.000 forint. Érdemes azonban elgondolkodni, hogy a középfokú szakérettségi birtokosai többet keresnek (155.000 forint), mint az OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkezők (149.000). A felmérésből az derül ki, hogy van előnye az érettségi megszerzésének is: a sikeres érettségi vizsgát tettek havi 17 ezer forinttal magasabb átlagos jövedelmekre számíthatnak az állami tulajdonú vállalatoknál, azokkal összehasonlítva, akik nem érettségiztek le.
A több mint ezer főt foglalkoztató állami vállalatok alkalmazottai átlagosan jóval magasabb bérrel számolhatnak hó végén, mint a mindössze néhány alkalmazottal működő kis- és közép vállalkozások. A felmérés eredményei szerint az állami nagyvállalatok alkalmazottainak havi átlagbére 214.000 forint, ami mintegy 38 százalékkal magasabb a kis- és középvállalkozások alkalmazottainak átlagjövedelménél, amely 155.000 forint.
A felmérésben részt vevők átlagbéreinek pozíciók szerinti összehasonlítása során néhány adaton érdemes elgondolkodnunk: az eredmények azt mutatják, hogy a műszaki területek vezetői vannak a legjövedelmezőbb helyzetben 664.000 forintos átlagbérrel. Érdekes adat, hogy az állami tulajdonú cégek pénzügyi és gazdasági igazgatóinak átlagjövedelme mintegy 100 ezer forinttal alacsonyabb, mint az állami és közszféra főosztályvezetőinek jövedelme: előbbiek havi átlagbére 441.000 forint, utóbbiaké 549.000 forint.
Az állami szférában dolgozó pr-menedzserek, marketing területen dolgozók átlagjövedelme 306.000 forint a felmérés adatai szerint, meghaladva a HR menedzserek jövedelmének átlagát, amely 297.000 forint. Elgondolkodtató az is, hogy ez magasabb, mint a felmérésben részt vevő iskolaigazgatók 278.000 forintos havi átlagbére.
Egy talán meghökkentő, de mégis szembetűnő összehasonlítás: a mozdonyvezetők átlagos havi bruttó bére 276.000 forint, míg az állami szférában dolgozó pszichológusoké mindössze havi 188.000 forint.
Jóval az országos átlag alatti az egészségügyben, az állami fenntartású gyógyszertárakban és a szociális szférában dolgozó szakemberek 138.000 forintos jövedelme, de ugyanilyen torokszorító az egészségügyi asszisztensek 125.000 havi átlagjövedelme is. Az állami oktatásban és a képzések, kutatások területein dolgozók is elmaradnak az országos átlagjövedelemtől: átlagjövedelmük 179.000 forint.
A pénzügyi területen dolgozó beosztottak jövedelme ennél kedvezőbb: a pénzügyi ellenőrök, kontrollerek, könyvelők, pénzügyesek átlagbére eléri a havi 300.000 forintot.
Nyáron, ha strandra megyünk, eszünkbe juthat a felmérés adatai közül az is, hogy az úszómesterek átlagosan havi bruttó 103.000 forintot kapnak azért, hogy őrzik testi épségünket és értékeinket fürdőzés közben.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?