Mennyit lehet keresni az állami cégeknél?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz egyetlen munkaerő-piaci terület, ahol Magyarországon a válság ellenére nincsenek elbocsátások, sőt továbbra is erős a toborzás: az állami tulajdonú nagyvállalatok alkalmazotti köre - derül ki a Workania legfrissebb elemzéséből.
A kutatás szerint az állami tulajdonú nagyvállalatok alkalmazotti körének teljes bruttó havi átlagfizetése 188.000 forint. A női munkavállalók (akik az adatbázisban 63 százalékkal szerepelnek), átlagjövedelme ennél közel 10 százalékkal kevesebb, ők mindössze 172.000 forintot kapnak havonta.
A kérdőívet kitöltők 62 százaléka számít 13. havi fizetésre. A fővárosban dolgozók kimagaslóan magasabb átlagjövedelmei itt is érvényesülnek: a budapesti alkalmazottak átlagjövedelme közel 20 százalékkal magasabb az országos átlagnál: 222 ezer forint). A felmérés szerint a nyugati országrész megyéiben dolgozók számíthatnak az országos átlag fölötti vagy ahhoz közelítő jövedelemre: Tolna megyében 205.000 forint, Zala megyében 187.000 forint és Vas megyében 185.000 forint a havi átlagbér.
A szakmai tapasztalatot tekintve elgondolkodtató a felmérés eredménye: a 3-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők bruttó havi átlagfizetése eléri a 199.000 forintot, míg a tíz évnél hosszabb ideje dolgozók átlagjövedelme mindössze 192.000 forint.
A Workania által működtetett Merces bérinformációs portál visszaigazolja, hogy állami vállalatoknál elhelyezkedve megtérül a tanulásba fektetett energia: a posztgraduális végzettségűeknek a legmagasabb ugyanis az átlagjövedelme: 289.000 forint. Őket követi az egyetemi diplomával rendelkezőké, 268.000 forint, a főiskolát végzettek átlagbére a harmadik a sorban, 222.000 forint. Érdemes azonban elgondolkodni, hogy a középfokú szakérettségi birtokosai többet keresnek (155.000 forint), mint az OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkezők (149.000). A felmérésből az derül ki, hogy van előnye az érettségi megszerzésének is: a sikeres érettségi vizsgát tettek havi 17 ezer forinttal magasabb átlagos jövedelmekre számíthatnak az állami tulajdonú vállalatoknál, azokkal összehasonlítva, akik nem érettségiztek le.
A több mint ezer főt foglalkoztató állami vállalatok alkalmazottai átlagosan jóval magasabb bérrel számolhatnak hó végén, mint a mindössze néhány alkalmazottal működő kis- és közép vállalkozások. A felmérés eredményei szerint az állami nagyvállalatok alkalmazottainak havi átlagbére 214.000 forint, ami mintegy 38 százalékkal magasabb a kis- és középvállalkozások alkalmazottainak átlagjövedelménél, amely 155.000 forint.
A felmérésben részt vevők átlagbéreinek pozíciók szerinti összehasonlítása során néhány adaton érdemes elgondolkodnunk: az eredmények azt mutatják, hogy a műszaki területek vezetői vannak a legjövedelmezőbb helyzetben 664.000 forintos átlagbérrel. Érdekes adat, hogy az állami tulajdonú cégek pénzügyi és gazdasági igazgatóinak átlagjövedelme mintegy 100 ezer forinttal alacsonyabb, mint az állami és közszféra főosztályvezetőinek jövedelme: előbbiek havi átlagbére 441.000 forint, utóbbiaké 549.000 forint.
Az állami szférában dolgozó pr-menedzserek, marketing területen dolgozók átlagjövedelme 306.000 forint a felmérés adatai szerint, meghaladva a HR menedzserek jövedelmének átlagát, amely 297.000 forint. Elgondolkodtató az is, hogy ez magasabb, mint a felmérésben részt vevő iskolaigazgatók 278.000 forintos havi átlagbére.
Egy talán meghökkentő, de mégis szembetűnő összehasonlítás: a mozdonyvezetők átlagos havi bruttó bére 276.000 forint, míg az állami szférában dolgozó pszichológusoké mindössze havi 188.000 forint.
Jóval az országos átlag alatti az egészségügyben, az állami fenntartású gyógyszertárakban és a szociális szférában dolgozó szakemberek 138.000 forintos jövedelme, de ugyanilyen torokszorító az egészségügyi asszisztensek 125.000 havi átlagjövedelme is. Az állami oktatásban és a képzések, kutatások területein dolgozók is elmaradnak az országos átlagjövedelemtől: átlagjövedelmük 179.000 forint.
A pénzügyi területen dolgozó beosztottak jövedelme ennél kedvezőbb: a pénzügyi ellenőrök, kontrollerek, könyvelők, pénzügyesek átlagbére eléri a havi 300.000 forintot.
Nyáron, ha strandra megyünk, eszünkbe juthat a felmérés adatai közül az is, hogy az úszómesterek átlagosan havi bruttó 103.000 forintot kapnak azért, hogy őrzik testi épségünket és értékeinket fürdőzés közben.
A kérdőívet kitöltők 62 százaléka számít 13. havi fizetésre. A fővárosban dolgozók kimagaslóan magasabb átlagjövedelmei itt is érvényesülnek: a budapesti alkalmazottak átlagjövedelme közel 20 százalékkal magasabb az országos átlagnál: 222 ezer forint). A felmérés szerint a nyugati országrész megyéiben dolgozók számíthatnak az országos átlag fölötti vagy ahhoz közelítő jövedelemre: Tolna megyében 205.000 forint, Zala megyében 187.000 forint és Vas megyében 185.000 forint a havi átlagbér.
A szakmai tapasztalatot tekintve elgondolkodtató a felmérés eredménye: a 3-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők bruttó havi átlagfizetése eléri a 199.000 forintot, míg a tíz évnél hosszabb ideje dolgozók átlagjövedelme mindössze 192.000 forint.
A Workania által működtetett Merces bérinformációs portál visszaigazolja, hogy állami vállalatoknál elhelyezkedve megtérül a tanulásba fektetett energia: a posztgraduális végzettségűeknek a legmagasabb ugyanis az átlagjövedelme: 289.000 forint. Őket követi az egyetemi diplomával rendelkezőké, 268.000 forint, a főiskolát végzettek átlagbére a harmadik a sorban, 222.000 forint. Érdemes azonban elgondolkodni, hogy a középfokú szakérettségi birtokosai többet keresnek (155.000 forint), mint az OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkezők (149.000). A felmérésből az derül ki, hogy van előnye az érettségi megszerzésének is: a sikeres érettségi vizsgát tettek havi 17 ezer forinttal magasabb átlagos jövedelmekre számíthatnak az állami tulajdonú vállalatoknál, azokkal összehasonlítva, akik nem érettségiztek le.
A több mint ezer főt foglalkoztató állami vállalatok alkalmazottai átlagosan jóval magasabb bérrel számolhatnak hó végén, mint a mindössze néhány alkalmazottal működő kis- és közép vállalkozások. A felmérés eredményei szerint az állami nagyvállalatok alkalmazottainak havi átlagbére 214.000 forint, ami mintegy 38 százalékkal magasabb a kis- és középvállalkozások alkalmazottainak átlagjövedelménél, amely 155.000 forint.
A felmérésben részt vevők átlagbéreinek pozíciók szerinti összehasonlítása során néhány adaton érdemes elgondolkodnunk: az eredmények azt mutatják, hogy a műszaki területek vezetői vannak a legjövedelmezőbb helyzetben 664.000 forintos átlagbérrel. Érdekes adat, hogy az állami tulajdonú cégek pénzügyi és gazdasági igazgatóinak átlagjövedelme mintegy 100 ezer forinttal alacsonyabb, mint az állami és közszféra főosztályvezetőinek jövedelme: előbbiek havi átlagbére 441.000 forint, utóbbiaké 549.000 forint.
Az állami szférában dolgozó pr-menedzserek, marketing területen dolgozók átlagjövedelme 306.000 forint a felmérés adatai szerint, meghaladva a HR menedzserek jövedelmének átlagát, amely 297.000 forint. Elgondolkodtató az is, hogy ez magasabb, mint a felmérésben részt vevő iskolaigazgatók 278.000 forintos havi átlagbére.
Egy talán meghökkentő, de mégis szembetűnő összehasonlítás: a mozdonyvezetők átlagos havi bruttó bére 276.000 forint, míg az állami szférában dolgozó pszichológusoké mindössze havi 188.000 forint.
Jóval az országos átlag alatti az egészségügyben, az állami fenntartású gyógyszertárakban és a szociális szférában dolgozó szakemberek 138.000 forintos jövedelme, de ugyanilyen torokszorító az egészségügyi asszisztensek 125.000 havi átlagjövedelme is. Az állami oktatásban és a képzések, kutatások területein dolgozók is elmaradnak az országos átlagjövedelemtől: átlagjövedelmük 179.000 forint.
A pénzügyi területen dolgozó beosztottak jövedelme ennél kedvezőbb: a pénzügyi ellenőrök, kontrollerek, könyvelők, pénzügyesek átlagbére eléri a havi 300.000 forintot.
Nyáron, ha strandra megyünk, eszünkbe juthat a felmérés adatai közül az is, hogy az úszómesterek átlagosan havi bruttó 103.000 forintot kapnak azért, hogy őrzik testi épségünket és értékeinket fürdőzés közben.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?