Mentesülnek a visszamenőleges adó- és járulékfizetéstől a kényszervállalkozókat alkalmazók

Fellélegezhetnek a kényszervállalkozókat alkalmazók 2003. július 22. FigyelőNet, MTI-Eco Mentesülhetnek az adó- és járulékkülönbözet visszamenőleges megfizetése alól azok a cégek, amelyek kényszervállalkozókat alkalmaznak - tájékoztatta Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az MTI-t. A törvényjavaslatot a nyár végén nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek. A múltra nézve azokat a cégeket illeti meg mentesség, amelyek az "aggályos" foglalkoztatási jogviszonyt 2004. március 31-ig tartalmának megfelelően átalakítják. "Megítélésem szerint ezzel a kiegészítő megoldással az érintettek méltányos lehetőséget kapnak, hogy alkalmazkodjanak az egyébként már hosszú ideje érvényben lévő szabályokhoz" - fogalmazott a miniszter. A miniszter hangsúlyozta, hogy a Munka Törvénykönyvének július elsejei módosítása nem teremtett új helyzetet, csak pontosította az eddig is érvényes rendelkezéseket. Ennek megfelelően csak azok a szerződések tekinthetők aggályosnak, amelyekben a jogviszony tartalma munkaviszonynak felel meg. "Így nincsenek érintve azok a szerződések, amelyeknél betéti társaság vagy más társas vállalkozás a szerződő fél, és a magánszemélyek annak tagjaként végeznek munkát" - emelte ki a miniszter. "A kormány szándéka szerint a kényszervállalkozások visszaszorítása azokat a vállalkozókat is védi, akik korrekt módon foglalkoztatják dolgozóikat, és emiatt versenyhátrányba kerülnek a kényszervállalkozókat alkalmazókkal szemben. Kiküszöböli azt a visszásságot is, hogy a költségvetéshez az adófizetők egy része nem a többséggel egyező arányban járul hozzá" - hangsúlyozta Burány Sándor. Korábban több szakmai és érdekvédelmi szervezet is fenntartásait hangoztatta a Munka törvénykönyvének módosítása miatt. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége (MÚOSZ) július 10-én közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy, véleménye szerint a módosítás nyomán a magyar sajtóban munkahelyek szűnhetnek meg, csökkenhetnek az amúgy sem magas fizetések, és az ígéretek ellenére várható ellenőrzések lehetetlen helyzetbe hozhatják a kényszervállalkozó újságírókat. Vörösmarti Mihály, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnöke az MTI-nek korábban elmondta: a Munka Törvénykönyve, illetve a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása mintegy 100 ezer vagyonőr helyzetét befolyásolja. A szakmai kamara álláspontja, hogy az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező, szolgáltatási munkát végző természetes személyek foglalkoztatási viszonyaira vonatkozzon a munkára irányuló önfoglalkoztatási jogviszony. Békés András az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke az MTI-nek korábban kifejtette: nem újdonság, hogy a munkaügyi ellenőrök visszamenőlegesen munkaszerződéssé minősíthetik a színlelt vállalkozási szerződéseket, ez már korábban is így volt. Évente körülbelül 30 ezer munkaadónál végeznek komplex munkaügyi ellenőrzést az ellenőrök, és különféle szabálytalanságok miatt körülbelül 50 ezer intézkedést hoznak. Az intézkedések körülbelül 20 százaléka hozható összefüggésbe a munkavégzés alapjául szolgáló jognyilatkozattal, így például az illegális munkavégzéssel vagy a színlelt szerződéssel.