kapubanner for mobile

Nem az a kérdés, lesz-e elég munkahely, hanem hogy lesznek-e megfelelően képzett munkavállalók– HR-kihívások a permakrízis korában

A változás ma már nem rendkívüli állapot, hanem az üzleti élet alapértelmezett üzemmódja: a szervezetek egyre inkább folyamatos bizonytalanságban működnek. Ez pedig azt is alapjaiban írja át, ahogyan a vezetői szerepekről és a HR-folyamatokról gondolkodunk. Erről is beszélgetett az idei Connect vezérigazgatói paneljében Göndöcs Viktor (Prohuman) Balogh Petya (STRT Holding) és Jamniczky Tímea (JCDecaux).

Nem az a kérdés, lesz-e elég munkahely, hanem hogy lesznek-e megfelelően képzett munkavállalók– HR-kihívások a permakrízis korában-
images

A „permakrízis”, az állandó válság szó az elmúlt években szinte közhellyé vált – és talán épp ezért kezd pontatlanná válni. Nem azért, mert a jelenség elmúlt, hanem mert azt sugallja, hogy valami rendkívüliről van szó. Holott a folyamatos bizonytalanság mára nem kivétel, hanem adottság, így a cégek eseti krízismenedzsment helyett olyan szervezeti kultúrát próbálnak kialakítani, amelyik alapból bírja a terhelést.

A topmenedzsmentnek és a vezetőknek ez ma már gyakorlatilag nem egy “nice-to-have" kompetencia, hanem működési modell: folyamatos bizonytalanságban kell reziliensnek lenni. Gyorsabb, bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb világban kell boldogulnunk, mert úgy tűnik környezetünk folyamatos változása lesz az egyetlen, ami nem fog változni

– fogalmazott Göndöcs Viktor a Prohuman Zrt. vezetője a “válságálló” CEO-knak szentelt panelbeszélgetésen, ahol Balogh Petya (STRT Holding) és Jamniczky Tímea (JCDecaux Hungary) volt a vitapartnere.

Az automatizáció növelheti a munkaerőhiányt

Az egyik legégetőbb változást az AI és az automatizáció jelenti. Az ezzel kapcsolatos diskurzus általában a munkahelyek megszűnéséről szól – ám a valódi kockázat összetettebb. Egy friss kutatás szerint Magyarországon a felnőtt társadalom az Európai Unión belül a legkevésbé nyitott az átképzésre és a felnőttkori tanulásra.

Ez azt jelenti, hogy nem az a kérdés, hogy lesznek-e elérhető munkák – hanem hogy lesznek-e elérhető emberek, akik el tudjak látni majd őket.

A megváltozott kompetenciaelvárások teljesen átalakulóban vannak. Az át- és továbbképzés kritikusan fontos már most is – a közeljövőben pedig az élethosszig tartó tanulás nem lehetőség, hanem elvárás lesz

– hívta fel rá a figyelmet Göndöcs Viktor.

A generációs kérdésnél sem az a lényeg, hogy mindenki ugyanazokat az eszközöket használja. Ha az irány és a cél világos, mindenki a saját motivációjával és eszköztárával találja meg az utat odáig – a huszonévesek és a hatvanasok egyaránt.

A sebezhetetlen vezető mítosza

Ez azt is jelenti, hogy a vezetőknek gyakran priorizálni kell.

Ha minden irányból özönlenek a kihívások, a vezető fő feladata nem az, hogy minden egyes tüzet eloltson, hanem hogy priorizáljon, mivel foglalkozik először, melyik kihívást tartja a vállalat életében a legnagyobbnak, mert ezzel irányt is mutat a szervezetnek. Sőt, ha jól döntött a kisebb “tüzeket” akár ki olthatja a változás szele

– mondta el Göndöcs Viktor. Ebben a környezetben a gyors döntéshozatal felértékelődött, a döntések „tartóssága” csökkent. Ami ma jó megoldásnak tűnik, holnap felülírható – és egy egészséges szervezetnek ezt nem kudarcként, hanem a működés természetes részeként kell kezelnie.

„A sebezhetetlen vezető és vállalat képe 2026-ban már inkább rizikó. A döntésekért végül a vezető a felelős, de fontos, hogy amíg eljut oda, képes legyen nyíltan kommunikálni a bizonytalanságot is, miközben egyértelműen jelzi az irányt. Én például szeretem olyan emberekkel körülvenni magam, akik a saját szakterületükön sokkal jobbak mint én, és nem félek kérdezni sem tőlük – de a döntést végül én hozom” – tette hozzá a Prohuman első embere.

Ha a HR versenyben lemaradunk az üzletben is le fogunk

A változások gyorsulásával a HR szerepe is alakult és felértékelődik. A cégek egyre nehezebben boldogulnak egyedül: a toborzási igények hirtelen nőnek, a kompetenciaelvárások átalakulnak, a szervezeti feszültségek felerősödnek. Egy jó HR-szolgáltató ebben a környezetben nem egyszerűen munkaerőt szállít – hanem navigációs pontot jelent és versenyben tartja a cégeket. Érti az ügyfél üzleti logikáját, látja a toborzás mögötti szervezeti dinamikákat, és képes előre jelezni, nem csak reagálni.

Ennek egyik kulcseleme a kompetencia alapú gondolkodás.

Nem az a kérdés, hogy az adott jelölt papíron megfelel-e egy pozíciónak, hanem hogy rendelkezik-e azokkal az alkalmazkodási és tanulási képességekkel, amelyek egy gyorsan változó szervezetben valóban értékké válnak. A kompetencia alapú kiválasztás az elmúlt időszakban előtérbe került, de a jövőben még inkább és még hangsúlyosabban fog velünk lenni

– emelte ki Izsó Balázs, a Prohuman operatív vezérigazgató-helyettese a Connect egyik panelbeszélgetésén.

A másik kritikus pont a kiszámíthatóság. Egy megbízható szolgáltató nem személyfüggő – a minőség nem attól függ, hogy éppen ki ül az ügyfél mellett. „Az én célom, hogy ugyanolyan minőséget nyújtsunk Jászjákóhalmán, mint Zalaegerszegen” – fogalmazta meg Izsó Balázs. Ez a fajta stabilitás az, ami turbulens időszakban valódi támaszt jelent

Recruitment marketing ≠ Employer branding. Mi a különbség a munkáltatói márkaépítés és a toborzási marketing között? Ezt a kérdést járta körül workshopjában Erős Ferenc, a Prohuman közvetítési üzletágvezetője és Szecskó Mónika, a Prohuman toborzási vezetője. A válasz a legtöbb szervezetben azért nem egyértelmű, mert a kettő párhuzamos vágányokon fut – holott egymás nélkül egyik sem működik igazán. Az employer branding hosszú játszma: lassan épül, értékeken alapul, azt formálja, hogyan látja a céget a külvilág. A recruitment marketing ezzel szemben azonnali: célzott, mérhető, konkrét pozícióra irányul. Ha az egyik hiányzik, a másik elvérzik – akár sok jelentkező érkezik, de mind rossz jelölt, akár kiváló a munkáltatói márka, de senki sem hall róla. A workshop legfontosabb üzenete: csak az tud hatékony toborzási marketinget csinálni, aki érti a toborzás és az üzlet logikáját is – nem elég marketingesnek lenni, és nem elég HR-esnek lenni. Komplex, stratégiai gondolkodásmód szükséges.

  • 2026.05.20Pannon HR Konferencia Debrecen Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a HR-es közösségnek, hogy megvitassák az aktuális kihívásokat, trendeket, valamint hogy szakmai újdonságokkal ismerkedhessenek meg.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A csapatépítés új szintje: Le Primore, ahol a jóllét üzleti tényezővé válik

A vállalati csapatépítők szerepe átalakulóban van: az egyszeri élmények helyett egyre inkább a mentális regeneráció és a hosszú távú... Teljes cikk

Cégvezetők Csúcstalálkozója 2026. Lesz végre piacgazdaság?

Jobb vagy rosszabb lesz az üzleti szektor helyzete a választások után? Lesz-e gazdaságpolitikai, szabályozási fordulat? Milyen kilátások vannak a... Teljes cikk

Külföldi munkavállalók felvétele saját csapatba: a leggyakoribb buktatók – és ahogyan elkerülhetők

Egyre több vállalat szeretné a kölcsönzés helyett saját állományba venni a külföldi munkavállalókat, de a gyakorlatban ez sokszor ijesztően... Teljes cikk