Merre áramlik a munkaerő az EU-ban a válság után?

Az unió keleti tagállamaiból a nyugatiakba irányuló migráció évi közel 50 milliárd euróval, vagyis a közösség GDP-jének mintegy 0,8 százalékával bővíti az EU gazdaságát - derül ki egy az Európai Bizottság megrendelésére készített jelentésből. Bár a mostani gazdasági válság lelassította a munkaerő áramlását, a fellendülés megindulásával várhatóan az is újjáéled, 2020-ig újabb ötvenmilliárd eurót adva az EU teljesítményéhez. A jelentés szerint ugyanis a bővítés jelentette migrációs potenciálnak eddig nagyjából a fele realizálódott - áll a Világgazdaságban.

Becslések szerint a 2004-ben csatlakozott országokból, köztük hazánkból 2007-ig mintegy egymillió ember költözött az EU15 valamelyikébe. Romániából és Bulgáriából ugyanezen időszakban további 1,2 millióan keltek útra, annak ellenére, hogy a két balkáni ország akkor még nem volt tagja az uniónak. A migrációnak ezek a hullámai mintegy 3,8 millióra duzzasztották az új tagállamokból származó bevándorlók összlétszámát nyugaton. Ha a Nyugat-Európában még érvényben lévő munkavállalási korlátozások mindegyikét feloldják, akkor ez a szám 2020-ra 8,4 millióra emelkedhet - áll a lapban. A jelentés azonban arra is figyelmeztet, hogy a válság miatt a munkalehetőségek beszűkülése rövid távon akár még a munkaerő Kelet-Európába történő nettó visszaáramlását is eredményezheti.

A felmérés szerint 2007 végén a 2004-ben csatlakozott tagok lakosainak mintegy 2,6, Romániának és Bulgáriának pedig 6,4 százaléka élt Nyugat-Európában. A migránsok 80 százalékát a lengyelek és a románok teszik ki. A jelentés ezért úgy véli, hogy a munkaerő-áramlás majdani trendjeit elsősorban a gazdasági válságnak Lengyelországra és Romániára gyakorolt hatása határozza majd meg.

FT.com/Világgazdaság