kapubanner for mobile

Mi alapján döntesz a számodra jó munkahelyről?

A Jó Munkahely kampány keretében elkészült filmek közül az egyik a jövőnket befolyásoló döntések fontosságáról, a bejelentés nélküli vagy jogszerű foglalkoztatás közti választásról szól. Az NGM a még fiatal, tapasztalatlan munkavállalókat célozza a kampánnyal, hogy hogyan érdemes dönteni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése” című kiemelt projektjének ez az üzenete főképp a fiatalokat célozza. Mert bár minden korosztály könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy a látszólag gyorsabban és egyszerűbben elérhető „fekete” vagy a hosszútávon biztonságot nyújtó legális bevétel között kell választania, mégis a rossz tapasztalatokkal nem rendelkező és koruknál fogva kevésbé gyanakvó fiatalok vannak a legnagyobb veszélyben.

A hatóság munkaügyi szakemberei az elmúlt években is több esetben állapították meg, hogy az általuk vizsgált cég bejelentés nélkül foglalkoztatta munkavállalóit, így könnyen előfordulhat, hogy egy munkaerő piacra felkészületlenül belépő fiatal munkavállaló is találkozik ilyen munkáltatóval.



Ráadásul a 30 alattiakat – vagyis az Y generáció tagjait – fogyasztásközpontú magatartás jellemzi, azaz pillanatnyi érdekeik vezérlik őket, és szeretik a céljaik eléréséhez vezető legrövidebb utat választani. Kevéssé gondolkodnak hosszútávon: koruknál fogva nem aggódnak azon, hogy honnan lesz nyugdíjuk, vagy mi lesz velük, ha megbetegszenek. Ez a hozzáállás különösen veszélyeztetetté – akár kihasználhatóvá teszi őket.
Ha egy ilyen beállítottságú munkavállalónak a között kell választania, hogy megkap egy munkát, és megkeresheti vele a céljai eléréséhez szükséges pénzt, csak fogadja el a jogszerűtlen foglalkoztatás feltételeit, vagy nemet mond egy ilyen tisztességtelen ajánlatra, akkor könnyen kísértésbe eshet. Talán bele sem gondol, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás milyen könnyen visszájára fordíthatja az először rózsaszínnek tűnő helyzetet. Ha megbetegszik, nem mehet betegállományba, semmilyen jövedelme nem lesz, és táppénzre sem lesz jogosult. Ha elküldik az állásból, nem kaphat munkanélküli segélyt, ha hitelt szeretne felvenni, nem fogja tudni igazolni jövedelmét. Komoly hátrány érheti hosszú távon is. Mivel nem fizették nyugdíjjárulékait, így vagy tovább kell majd dolgoznia, hogy meglegyen a szolgálati ideje, vagy kevesebb pénzt fog kapni öregkorában.

Aki nem kötött szerződést, számíthat rá, hogy nem kapja meg az őt megillető bérét, nem követelhet túlóráért plusz díjazást. Munkáltatója kihasználhatja: nem tartja be a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályokat, felmondási idő nélkül egyik napról a másikra az utcára teszi.
E káros következmények elkerülése érdekében fontos, hogy munkaviszony esetén ragaszkodjunk az írásos munkaszerződéshez.

Alkalmi munka, idénymunka esetében ugyan nem kötelező az írásbeli szerződés, de ha van rá mód, akkor érdemes mégis papíron rögzíteni a feltételeket. Munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján, hogy fordult-e elő nála szabálytalanság, ami óvatosságra kell intse az állásra pályázót.

A munkáltatónak legkésőbb a munkaviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelentenie a munkavállalót az adóhatóság felé. Amennyiben valakinek kétségei vannak a bejelentéssel kapcsolatban, a lakóhelye szerinti adóigazgatóság ügyfélszolgálatán, vagy az Ügyfélkapu segítségével meggyőződhet erről. Ha úgy tűnik, hogy nem szabályosan foglalkoztatják, és ezt munkahelyén sem sikerül tisztázni, a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével, a munkabérrel, a munkaidővel, a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban az illetékes Kormányhivatalhoz, mint elsőfokú munkaügyi hatósághoz fordulhat.
A munkáltatónak emellett havonta írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót a jövedelméből levont adókról és járulékokról oly módon, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás és a levonások jogcímét, összegének helyességét. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltatónak olyan igazolást kell adnia, amiből megállapítható a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme a munkavégzés évét követő év január 31-éig.

Javasoljuk tehát mindenkinek – és különösen a munkaerőpiacra most belépő fiataloknak, hogy fogadják meg tanácsunkat: olyan jó munkahelyet válasszanak, amely jogszerűen foglalkoztatja őket. Ne engedjenek a pillanatnyi hasznot hozó csábító ajánlatoknak, hanem a hosszútávon biztos hátteret adó állást válasszák!
  • 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.info button Részletek ticket button Jegyek