Mi alapján döntik el, hogy mennyi a leszázalékolás összege?

A felülvizsgálati folyamatban az orvos szakértő a rendelkezésre álló leletek, a TAJ számon alapuló egészségügyi nyilvántartások, valamint az általa végzett vizsgálatra alapozva, jogszabályban rögzített szakmai táblázatok használatával szervrendszerenként megállapítja a betegségcsoportonkénti részkárosodási értékeket, majd meghatározza az össz-szervezeti egészségkárosodást és az egészségi állapot mértékét. A teljes minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely 2 orvos szakértőből, valamint 1 foglalkozási-rehabilitációs, illetve 1 szociális szakértőből áll. A feladatuk az egészségi állapot mellett a rehabilitálhatóság, a rehabilitációs szükséglet, a rehabilitáció lehetséges irányának véleményezése, valamint javaslattétel az ellátás típusára, amely lehet rokkantsági, illetve rehabilitációs. A véleményezés tehát nem csak orvosi alapon történik, hanem abban foglalkoztathatósági (végzettség, korábbi munkakörök, stb.) és szociális szempontok (lakhely, szociális háttér, stb.) is szerepet játszanak.

Új kérelem esetén az ellátás kiszámítása a komplex minősítés során megállapított minősítési kategória szerint a havi átlagjövedelem jogszabályban meghatározott százalék mértéke alapján történik. (Amennyiben nem áll rendelkezésre figyelembe vehető átlagjövedelem, de a kérelmező jogosult az ellátásra, a számítás egy úgynevezett alapösszeghez viszonyítva történik).

A rokkantsági ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján állapítják meg. Vagyis akinek az egészségi állapota 31–50% között van és egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, (C2 kategória) vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, az ellátás összege a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de (amennyiben havi átlagjövedelemről nem beszélhetünk) legalább az alapösszeg 45 százaléka (44.501 Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (148.335 Ft) lehet.