Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 7 hónapja

Mi foglalkoztatja a vállalatvezetőket 2018-ban?

A magyarországi​ vállalatvezetők ambiciózus növekedési tervekkel készülnek a közeljövőre, ennek azonban számos akadályát is látják: a munkavállalók hiánya, demográfiai jellemzőik változása, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedése komoly kihívás elé állítják a vezérigazgatókat.

A magyarországi vezérigazgatók szemében továbbra is Németország az elsődleges célpiac, miközben Románia egy év alatt fellépett a második helyre.

A PwC Magyarország munkatársai hetedik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ). A magyar kutatással párhuzamosan a PwC világszerte közel 1300 vállalatvezetővel
készített interjút.

A megkérdezett hazai vezérigazgatók fele tervez szervezeti növekedést és költségcsökkentést is a következő tizenkét hónapban, és minimálisan, de nőtt azok száma, akik vállalkozókkal vagy start-upokkal terveznek együttműködést.

Az első számú vezetők 89%-a bízik abban, hogy növelni tudja saját cége bevételeit (változatlan az egy évvel korábbihoz képest), a magyar gazdaság megítélése nem változott számottevően, a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos optimizmus viszont még a tavalyihoz képest is fokozódott (39-ről 47 százalékra).

„Világszerte nehéz évük volt tavaly a döntéshozóknak. Az év elején inkább a kockázatok látszódtak, de így utólag úgy tűnik: 2017 a stabilizálódásról szólt a világgazdaságban. Az Egyesült Államok és Kína tovább erősödött, az orosz és a brazil gazdaság lassan magára talált. A Brexit nyomán az eurózóna jövőjét érintő aggodalmak is csitulni látszanak. Tavaly a várakozások még a kockázatokból fogantak, a vezérigazgatók idén már megalapozottabban lehettek optimisták a világgazdasági kilátásokat illetően itthon és globálisan is. Aligha kívánhatok mást, mint hogy folytatódjék a derűlátás és legyen végre egy nyugodt, kiszámítható évük a vállalatok vezetőinek” - vélekedett Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Merre fordulnak a vezetők?

A vezérigazgatók körében készített kutatásból kiderül, hogy a legfontosabb külpiac továbbra is Németország, idén már minden második hazai vállalatot érint ez a kötődés. A „dobogón” viszont helyet cserélt Románia és az Egyesült Államok (Románia előrelépett a második helyre). A legnagyobb terepvesztést Oroszország szenvedte el a magyar döntéshozók körében. A Brexit körüli bizonytalanságok ellenére azonban az Egyesült Királyság szerepe nem csökkent sem itthon, sem a világban. Világszerte a megkérdezett vezérigazgatók válaszai alapján az USA visszaszerezte globális első helyét és meg is erősítette előnyét Kínával szemben.

„A magyarországi cégek számára hagyományosan Németország a legjelentősebb külpiac és célország. Románia lassabb ütemű, de szintén folyamatos térnyerésének hajtóerői a földrajzi közelség mellett a magyar kisebbségen keresztüli könnyebb kapcsolatépítés lehet, valamint a piac mérete, ami duplája a hazainak” - kommentálta a kutatás eredményeit Urbán László közgazdász.

Melyek a legnagyobb kihívások?

Míg a világ vállalatvezetői idén - a davosi világgazdasági fórumon bemutatott felmérésben - leginkább globális, az üzleti tényezőkön túlmutató veszélyforrásokat jelöltek meg fő aggodalmaknak, addig a magyarországi döntéshozók legfontosabb problémái lokálisak és leginkább csak a munkavállalókkal kapcsolatosak.

Világszerte a veszélyforrások között a legnagyobb növekedést a terrorizmus és a klímaváltozás esetében látjuk, e két tényező súlya 20 százalékpontot emelkedett tavaly óta.



Magyarországon a munkavállalók hiánya, demográfiai jellemzőik változása, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedése jelentik a legnagyobb kihívást a vezérigazgatók számára, a globális problémák súlya jelentősen visszaesett.

„Évek óta 50% feletti azoknak a vezérigazgatóknak az aránya, akik növelni szeretnék munkavállalóik létszámát. Ezzel együtt pedig az egyik legnagyobb kihívás, hogy milyen HR-stratégiával és honnan tudják ezt megtenni. A megkérdezett vezetők felismerték, hogy a sikeres toborzás alapfeltétele, hogy a szervezet maga vonzó legyen a munkavállalók szemében. Ennek eredménye, hogy ma már a munkahely sok esetben egyfajta iskolaként készíti fel dolgozóit a jövőben megkövetelt rugalmasságra. A megkérdezettek 90%-a állította például, hogy az ún. soft
skilleket, mint például csapatmunka, kommunikáció is fejleszteni kell a digitális készségek mellett” - hangsúlyozta Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A felmérés során az első számú döntéshozók vezetői kihívásaikról is beszámoltak: a megkérdezettek közel 60%-a mondta azt, hogy egyre növekvő nyomást tapasztal arra vonatkozóan, hogy minél rövidebb idő alatt kell elérni a kitűzött üzleti célokat. A személyes felelősség kapcsán szintén megfogalmazták aggályaikat: a megkérdezettek 37%-a érzi úgy, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a vállalat által elkövetett esetleges szabályszegések miatt.

Óhajtott kormányzati prioritások

A 165 megkérdezett magyarországi vállalatvezető által a kormányzattól elvárt legfőbb prioritások között szintén fókuszba kerültek a munkavállalókkal kapcsolatos elemek. A vállalatvezetők üdvözölnék a képzett munkaerő rendelkezésre állását; a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszert; illetve a munkaerő egészségi állapotának biztosítását is.

A vállalatok életét felforgató tényezők

Markánsan megváltozott a vezérigazgatók véleménye, amikor a hirtelen bekövetkező, a piacot átalakító - azaz diszruptív - tényezőkről kérdezték őket. 2014-ben még az iparági szabályozás és az ügyfelek viselkedésének megváltozása tűnt a legkevésbé kiszámítható faktoroknak. Mára már a többség a technológiai változásokat tartja a leginkább felforgatónak, és minden második vezérigazgató továbbra is tart a versenytársak számának hirtelen növekedésétől, illetve az elosztási csatornák vagy az ügyfelek viselkedésének változásától.

A szakadékot csökkentő és növelő globalizáció

A globalizáció legfőbb érdemei közé az erőforrások szabad globális piacának megteremtését és az internet általános elérhetőségét sorolják az első számú vezetők. A folyamat eddig legkevésbé a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését segített megakadályozni, és szintén a lista végén szerepel a méltányos és hatékony adózási rendszerek világszintű létrejötte.

„A globalizáció pozitív és negatív hatásai ma már az élet minden területén érvényesülnek, a gazdaság esetében pedig még erőteljesebben megmutatkoznak. A globalizáció hozzájárul többek között a tőke, a munkaerő, az áruk és az információ hatékonyabb áramlásához, az infrastruktúra, az adatvédelem és a szolgáltatások fejlődéséhez. Kétségtelen azonban, hogy a globalizáció negatív hatásai is érvényesülnek a gazdaságban: egyre nehezebb például megtalálni az egyensúlyt a nyílt globális piaci verseny és a nemzethatárokon belüli zártabb szabályozások között” - mondta Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

A CEO-k élete

A vezetők arról is beszámoltak, hogy az egyre inkább digitalizálódó üzleti világban hogyan változtak mindennapjaik. A vezérigazgatók közel fele (48%) mondta, hogy változott a munkarendje a három évvel korábbihoz képest. Közülük 77% végez több feladatot digitálisan, 62% többször dolgozik a munkahelyétől távol és 46% mondta, hogy kevesebb utat bonyolít munka ügyben. Bár a fentiekből látszik, hogy a rugalmas munkavégzés a döntéshozók körében is terjed, a megkérdezettek kevesebb mint 14%-a tudott több szabadságot kivenni az utóbbi években.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy milyen a CEO-k viszonya a közösségi médiához, használják-e és ha igen, milyen célból. 66%-uk azt mondta, hogy saját maga kezeli a közösségimédia-fiókjait; a válaszadók háromnegyede rendelkezik LinkedIn-profillal, 61% facebookozik és jelenleg csupán 29%-nak „terepe” az Instagram, fotó- és élménymegosztó felület.

Fotó: Pixabay
Follow hrportal_hu on Twitter

Felsővezetőként a magyar szállások fejlesztésére tette fel az életét

Elégedett dolgozók nélkül nem lehet eredményeket elérni, véli Boros Diána, aki a Hilton Vienna Plaza Service Managere. Megtartani pedig folyamatos ösztönzéssel, motiválással lehet. Boros Diána turisztikai végzettségét Magyarországon szerezte meg, tanult Miamiban is, de végül a bécsi Hilton szállodaláncnál kezdte szakmai pályafutását. Részmunkaidős egyetemista diákból végigjárva a ranglétrát felsővezető „Service Manager” lett. Ma pedig 14 éves külföldi szakmai tapasztalatával a magyar szálláshelyeknek segít családbaráttá tenni szolgáltatásaikat, hiszen a fejlesztések akár több munkahelyet és magasabb béreket is hozhatnak a magyar szállodaiparban. tovább..

További cikkek
Az aktív munkavállalókat már kifizette a Palóc Nagykereskedelmi Kft. felszámolója

Nógrád megye egykori legnagyobb foglalkoztatója, a felszámolás alatt álló salgótarjáni Palóc Nagykereskedelmi Kft. volt aktív munkavállalói már... Teljes cikk

Emelkednek az öregségi nyugdíjak Csehországban

Januártól átlagosan 4,7 százalékkal, mintegy 900 koronával (11 160 forint) emelkednek az öregségi nyugdíjak Csehországban - írja az MTI. Teljes cikk

Kizsákmányolják az Amazonnak dolgozó futárokat

Fizetésmegvonással fenyegetik a sofőröket, akik sokszor 16 órát dolgoznak, de WC-re sem tudnak kimenni. Erről nem feltétlenül az Amazon, hanem az... Teljes cikk

Több adót fizet az EU-s munkavállaló, mint a született angol

Sokkal több adóval járulnak hozzá a bevándorlók a brit állam működéséhez, mint a született helyiek -írja a Daily Telegraph. Teljes cikk

Nők vezetői székben: jó vezetői attitűd, a férfi-női arányok és a gazdasági kilátások

A felsővezetői optimizmus alapvető, de nőként nem könnyű - derült ki az Egyenlítő Alapítvány és a KPMG Női vezetők kerekasztal-beszélgetésén. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár