Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 9 hónapja

Mi foglalkoztatja a vállalatvezetőket 2018-ban?

A magyarországi​ vállalatvezetők ambiciózus növekedési tervekkel készülnek a közeljövőre, ennek azonban számos akadályát is látják: a munkavállalók hiánya, demográfiai jellemzőik változása, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedése komoly kihívás elé állítják a vezérigazgatókat.

A magyarországi vezérigazgatók szemében továbbra is Németország az elsődleges célpiac, miközben Románia egy év alatt fellépett a második helyre.

A PwC Magyarország munkatársai hetedik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ). A magyar kutatással párhuzamosan a PwC világszerte közel 1300 vállalatvezetővel
készített interjút.

A megkérdezett hazai vezérigazgatók fele tervez szervezeti növekedést és költségcsökkentést is a következő tizenkét hónapban, és minimálisan, de nőtt azok száma, akik vállalkozókkal vagy start-upokkal terveznek együttműködést.

Az első számú vezetők 89%-a bízik abban, hogy növelni tudja saját cége bevételeit (változatlan az egy évvel korábbihoz képest), a magyar gazdaság megítélése nem változott számottevően, a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos optimizmus viszont még a tavalyihoz képest is fokozódott (39-ről 47 százalékra).

„Világszerte nehéz évük volt tavaly a döntéshozóknak. Az év elején inkább a kockázatok látszódtak, de így utólag úgy tűnik: 2017 a stabilizálódásról szólt a világgazdaságban. Az Egyesült Államok és Kína tovább erősödött, az orosz és a brazil gazdaság lassan magára talált. A Brexit nyomán az eurózóna jövőjét érintő aggodalmak is csitulni látszanak. Tavaly a várakozások még a kockázatokból fogantak, a vezérigazgatók idén már megalapozottabban lehettek optimisták a világgazdasági kilátásokat illetően itthon és globálisan is. Aligha kívánhatok mást, mint hogy folytatódjék a derűlátás és legyen végre egy nyugodt, kiszámítható évük a vállalatok vezetőinek” - vélekedett Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Merre fordulnak a vezetők?

A vezérigazgatók körében készített kutatásból kiderül, hogy a legfontosabb külpiac továbbra is Németország, idén már minden második hazai vállalatot érint ez a kötődés. A „dobogón” viszont helyet cserélt Románia és az Egyesült Államok (Románia előrelépett a második helyre). A legnagyobb terepvesztést Oroszország szenvedte el a magyar döntéshozók körében. A Brexit körüli bizonytalanságok ellenére azonban az Egyesült Királyság szerepe nem csökkent sem itthon, sem a világban. Világszerte a megkérdezett vezérigazgatók válaszai alapján az USA visszaszerezte globális első helyét és meg is erősítette előnyét Kínával szemben.

„A magyarországi cégek számára hagyományosan Németország a legjelentősebb külpiac és célország. Románia lassabb ütemű, de szintén folyamatos térnyerésének hajtóerői a földrajzi közelség mellett a magyar kisebbségen keresztüli könnyebb kapcsolatépítés lehet, valamint a piac mérete, ami duplája a hazainak” - kommentálta a kutatás eredményeit Urbán László közgazdász.

Melyek a legnagyobb kihívások?

Míg a világ vállalatvezetői idén - a davosi világgazdasági fórumon bemutatott felmérésben - leginkább globális, az üzleti tényezőkön túlmutató veszélyforrásokat jelöltek meg fő aggodalmaknak, addig a magyarországi döntéshozók legfontosabb problémái lokálisak és leginkább csak a munkavállalókkal kapcsolatosak.

Világszerte a veszélyforrások között a legnagyobb növekedést a terrorizmus és a klímaváltozás esetében látjuk, e két tényező súlya 20 százalékpontot emelkedett tavaly óta.



Magyarországon a munkavállalók hiánya, demográfiai jellemzőik változása, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedése jelentik a legnagyobb kihívást a vezérigazgatók számára, a globális problémák súlya jelentősen visszaesett.

„Évek óta 50% feletti azoknak a vezérigazgatóknak az aránya, akik növelni szeretnék munkavállalóik létszámát. Ezzel együtt pedig az egyik legnagyobb kihívás, hogy milyen HR-stratégiával és honnan tudják ezt megtenni. A megkérdezett vezetők felismerték, hogy a sikeres toborzás alapfeltétele, hogy a szervezet maga vonzó legyen a munkavállalók szemében. Ennek eredménye, hogy ma már a munkahely sok esetben egyfajta iskolaként készíti fel dolgozóit a jövőben megkövetelt rugalmasságra. A megkérdezettek 90%-a állította például, hogy az ún. soft
skilleket, mint például csapatmunka, kommunikáció is fejleszteni kell a digitális készségek mellett” - hangsúlyozta Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A felmérés során az első számú döntéshozók vezetői kihívásaikról is beszámoltak: a megkérdezettek közel 60%-a mondta azt, hogy egyre növekvő nyomást tapasztal arra vonatkozóan, hogy minél rövidebb idő alatt kell elérni a kitűzött üzleti célokat. A személyes felelősség kapcsán szintén megfogalmazták aggályaikat: a megkérdezettek 37%-a érzi úgy, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a vállalat által elkövetett esetleges szabályszegések miatt.

Óhajtott kormányzati prioritások

A 165 megkérdezett magyarországi vállalatvezető által a kormányzattól elvárt legfőbb prioritások között szintén fókuszba kerültek a munkavállalókkal kapcsolatos elemek. A vállalatvezetők üdvözölnék a képzett munkaerő rendelkezésre állását; a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszert; illetve a munkaerő egészségi állapotának biztosítását is.

A vállalatok életét felforgató tényezők

Markánsan megváltozott a vezérigazgatók véleménye, amikor a hirtelen bekövetkező, a piacot átalakító - azaz diszruptív - tényezőkről kérdezték őket. 2014-ben még az iparági szabályozás és az ügyfelek viselkedésének megváltozása tűnt a legkevésbé kiszámítható faktoroknak. Mára már a többség a technológiai változásokat tartja a leginkább felforgatónak, és minden második vezérigazgató továbbra is tart a versenytársak számának hirtelen növekedésétől, illetve az elosztási csatornák vagy az ügyfelek viselkedésének változásától.

A szakadékot csökkentő és növelő globalizáció

A globalizáció legfőbb érdemei közé az erőforrások szabad globális piacának megteremtését és az internet általános elérhetőségét sorolják az első számú vezetők. A folyamat eddig legkevésbé a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését segített megakadályozni, és szintén a lista végén szerepel a méltányos és hatékony adózási rendszerek világszintű létrejötte.

„A globalizáció pozitív és negatív hatásai ma már az élet minden területén érvényesülnek, a gazdaság esetében pedig még erőteljesebben megmutatkoznak. A globalizáció hozzájárul többek között a tőke, a munkaerő, az áruk és az információ hatékonyabb áramlásához, az infrastruktúra, az adatvédelem és a szolgáltatások fejlődéséhez. Kétségtelen azonban, hogy a globalizáció negatív hatásai is érvényesülnek a gazdaságban: egyre nehezebb például megtalálni az egyensúlyt a nyílt globális piaci verseny és a nemzethatárokon belüli zártabb szabályozások között” - mondta Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

A CEO-k élete

A vezetők arról is beszámoltak, hogy az egyre inkább digitalizálódó üzleti világban hogyan változtak mindennapjaik. A vezérigazgatók közel fele (48%) mondta, hogy változott a munkarendje a három évvel korábbihoz képest. Közülük 77% végez több feladatot digitálisan, 62% többször dolgozik a munkahelyétől távol és 46% mondta, hogy kevesebb utat bonyolít munka ügyben. Bár a fentiekből látszik, hogy a rugalmas munkavégzés a döntéshozók körében is terjed, a megkérdezettek kevesebb mint 14%-a tudott több szabadságot kivenni az utóbbi években.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy milyen a CEO-k viszonya a közösségi médiához, használják-e és ha igen, milyen célból. 66%-uk azt mondta, hogy saját maga kezeli a közösségimédia-fiókjait; a válaszadók háromnegyede rendelkezik LinkedIn-profillal, 61% facebookozik és jelenleg csupán 29%-nak „terepe” az Instagram, fotó- és élménymegosztó felület.

Fotó: Pixabay
Follow hrportal_hu on Twitter

Mérséklődött a hazai kkv-k optimizmusa

A hazai kkv-k várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index 10 pontot csökkent, így jelenleg 7 ponton áll. Bár az index továbbra is a pozitív tartományban van, a hangulatromlás mögött az áll, hogy a cégek növekvő közterhekre és magasabb hitelkamatokra számítanak, miközben az elmúlt hónapok gazdasági intézkedései inkább negatívan hatottak versenyképességükre.tovább..

További cikkek
Ennyit keres egy sytlist és egy sminkes a köztévében

A 24.hu tudta meg, hogy a köztévének dolgozó vezető stylist havonta bruttó 4,3 millió forintot keres, a sminkes óránként 3365 forintot, míg egy... Teljes cikk

Mérséklődött a hazai kkv-k optimizmusa

A hazai kkv-k várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index 10 pontot csökkent, így jelenleg 7 ponton áll. Bár az index továbbra is a pozitív... Teljes cikk

Emelkedik a minimálbér Csehországban

Januártól 1150 koronával 13 350 koronára (168 210 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban. A minimálbér emelés mértéke januártól 9,4... Teljes cikk

5 év börtönt kapott a jogász, aki megkárosított egy mobilcéget

Öt év börtönbüntetésre ítélt a Siófoki Járásbíróság első fokon, nem jogerősen egy jogászt, aki az egyik mobilszolgáltató megtévesztésével... Teljes cikk

A képviselők tárgyaltak a munkaügyi bíróságok megszűnéséről és a bérekről is

A kata eredményeiről, az északkelet-magyarországi munkabérekről, a munkaügyi bíróságokról, és a családi pótlékról is faggatták a képviselők... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár