Mi kellene ahhoz, hogy az oktatási rendszer végre alkalmazkodjon a Z és Alfa generációhoz?

Működik-e a poroszos, tudásalapú oktatási rendszer a Z, illetve az Alfa generációnál? Milyen soft skillekre van szükségük a jövő munkavállalóinak? Hogyan illeszthető össze a Boomer és az Alfa generációs munkavállaló? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar és a Debrecen Business Services Center által szervezett Készségek, oktatás, munkaerőpiac a jövő gazdaságában elnevezésű konferencián. A tanácskozáson csaknem negyven oktatási intézmény képviseltette magát.

A szakmai rendezvény kiemelt célja az volt, hogy a pedagógusok szorosabb kapcsolatot alakíthassanak ki a Gazdaságtudományi Karral, ezzel támogatva diákjaik pályaválasztását és továbbtanulását. 

- A könyvek szerepét mára felváltotta az internet, és ezáltal megváltozott az emberek elsődleges információszerzésének forrása, napjainkban pedig a mesterséges intelligencia előretörése újabb korszak beköszöntét jelzi. Ez a váltás azonban tudjuk, hogy korántsem zökkenőmentes. Az oktatókra, tanárokra nagy felelősség hárul abban, hogy megvédjék diákjaikat a fals információktól. Tudjuk, hogy a pedagógusoknak felbecsülhetetlen szerepük van a fiatalok szellemi, kulturális és személyiségbeli fejlődésében, továbbá a fiatalok pályaválasztásának támogatásában. A Gazdaságtudományi Kar éppen ezért tartja kiemelten fontosnak, hogy aktív kapcsolatot ápoljon a középiskolai, illetve középfokú oktatási szektor szereplőivel, segítse őket munkájukban – mondta a konferencia megnyitóján Fenyves Veronika. 

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja kiemelte:

a fiatal generációk jövőjének hatékony támogatása csakis a középfokú és felsőfokú oktatás, valamint a munkaerőpiac összefogásával lehet eredményes. 

- Debrecen az üzleti szolgáltató szektor egyik legfontosabb hazai központja, több mint ötezer munkavállalóval. A Debrecen Business Services Center együttműködés – amely jelenleg hat nagyvállalatot kapcsol össze – 2018 óta dolgozik a jövő generáció tudásának építésén. Célunk, hogy a diákok valós képet kapjanak arról, milyen készségek és tudáselemek fontosak ahhoz, hogy sikerrel állják meg a helyüket a munkaerő világában. Azon dolgozunk, hogy a fiatal tehetségek az itt megszerzett tudást helyben kamatoztassák és Debrecent válasszák felsőfokú tanulmányaik, karrierjük építéséhez, sőt családalapításuk helyszínéül is – hangsúlyozta Kissné Kéki Éva. 

A Debrecen Buisness Services Center projektmenedzsere szerint a technológiai és gazdasági változások mellett a fiatal generációknál új kihívások, motivációk, szokások is megjelentek. 

- A munkáltatói piac ma projektalapú munkavégzést, csapatmunkát és erős digitális, valamint kommunikációs kompetenciákat igényel. Emellett az elvárások között szerepel az élethosszig tartó tanulás és a soft skillek – az empátia, a kommunikáció, a kulturális alkalmazkodás, az önismeret, a stresszkezelés –, melyek sokszor fontosabbak a technikai tudásnál – sorolta előadásában Szabó László.

A BT (British Telecommunications) szolgáltatásüzemeltetési vezetője úgy látja: a fiatal generáció számára a munkavállaláskor a közösség legalább olyan fontos tényező, mint a fizetés, a vállalatok éppen ezért közösségépítő programokkal támogatják őket. Az új belépőket pedig komoly tréningprogramokkal készítik fel, ahol a szakmai oktatás mellett kiemelt helyet kapnak a soft skillek is. Szabó László kiemelte: éppen ezért fontos az elmélet mellett a fiatalok gyakorlati kompetenciáinak fejlesztése is, hiszen így lesznek a hallgatók versenyképesek és sikeresek.

- A generációs különbségek nem akadályok, hanem értékteremtő lehetőségek. Minden generációnak megvannak az erősségei és kihívásai, a Z generáció (1996-2007 között születettek) gyors, rugalmas és digitális, az Y (1982-1995) a személyes kapcsolatok és értékek felé húz, míg az X (1965-1981) és a Baby Boomer (1946-1964) korosztály stabilitást és tapasztalatot hoz. A jól működő vállalatok célja nem a különbségek eltüntetése, hanem a szinergiák növelése. Ezek eszközei lehetnek egyebek mellett a senior munkavállalók bevonása a mentorprogramokba, vegyes munkacsapatok kialakítása, a kulturális és személyes sokszínűség tudatos használata – jelentette ki Szabó Zsófia. 

A Transcosmos Kft. HR-igazgatója úgy véli: a generációs különbségek feloldásában meghatározó szerepük van a vállalatvezetőknek, feladatuk, hogy hidakat építsenek a különböző korosztályok között, irányt mutassanak, tisztán kommunikáljanak, bizalmat biztosítsanak és visszajelzést adjanak a munkavállalóik számára.

A konferencián elhangzott: a multinacionális vállalatok munkavállalóinak nagy része a Z generációhoz tartozik. Ez a korosztály a munkahelyeken gyors fejlődést, rugalmasságot és azonnali visszajelzést vár. A Z generáció fiataljai digitális közegben érzik magukat otthon, rövid, vizuális tartalmakból tanulnak, és döntéseikben is gyors online információkra támaszkodnak. Kreativitásuk és alkalmazkodóképességük értékes innovációt hoz a szervezetekbe. Bár nem mindig maradnak hosszú távon egy munkahelyen, jelenlétük fejlődésre és modernizációra ösztönzi a vállalatokat.

- Ezekhez a megváltozott piaci és munkáltatói igényekhez igazodik a Gazdaságtudományi Kar. Alkalmazkodva a generációs és nemzetközi kihívásokhoz gyakorlatias, kompetenciaalapú, innovatív képzésekkel igyekszik a jövő igényeire felkészíteni a hallgatókat. A munkaerőpiac folyamatos monitorozása mellett a GTK figyeli a World Economic Forum előrejelzéseit is. Ezek szerint 2030-ban a legfontosabb készségek közé tartoznak majd például az agilitás, a reziliencia, a kíváncsiság, az élethosszig tartó tanulás és a digitális kompetenciák. A kar ezen proaktív szemléletére alapozva alakított eddig is képzési modelljein, és hozta létre egyebek mellett a duális és a kooperatív, továbbá a DBA-képzési rendszerét – hangsúlyozta Dajnoki Krisztina, a Gazdaságtudományi Kar tudományos dékánhelyettese.

A Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója hozzátette:

a frontális oktatás már kevés, az egyetemi előadások alkalmával is élményalapú, szimulációs, tréning-jellegű órákra van szükség. Másképp kell tanítani az X és az Y, valamint a Z generációt, amely interaktív módszereket igényel. 

A szakmai tanácskozás keretében kerekasztal-beszélgetést is tartottak, melyen elhangzott: a közösségi hálón felnövekvő Alfa generáció oktatása is egyre inkább modern, rugalmas módszereket igényel, a poroszos, lexikális, tudásalapú oktatási rendszer kevésbé eredményes. A gyerekek információfelvétele ugyanis rendkívül gyors, de felszínes. Éppen ezért elengedhetetlen a pedagógusok folyamatos módszertani képzése és a szülők bevonása.

- Ez a generáció gyors információfeldolgozásra és egyszerre több tevékenység elvégzésére (multitasking) is képes, otthonosan mozognak a digitális világban és ebben a közegben tanulnak idegen nyelvet is. Azonnali visszajelzéshez szoktak. Tanulásuk azonban felületes, csak rövid ideig képesek összpontosítani, nehezen mélyülnek el a tudásanyagban. Ezért az oktatás során egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a projektalapú munkákra, a kreativitásfejlesztésre és a tehetséggondozásra – emelte ki Denichné Hajdu Tímea, a DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája főigazgatója.

Bittner Beáta, a Gazdaságtudományi Kar Vállalkozásfejlesztési Tanszék egyetemi docense ismertette, hogy a GTK és a DBSC is számtalan lehetőséget kínál, de a pedagógusok módszertani képzése mellett a szülők támogatása, edukációja is szükséges, mivel sokan nem tudják, hogy kezeljék gyermekük viszonyát az online térrel. 

Szabó Attila, a Nyíregyházi Szakképzési Centrum Széchenyi István Technikum és Kollégium igazgatója is megosztotta tapasztalatait, mint mondta: a fiatal generáció legnagyobb problémája, hogy nem szeretnek elmélyülni a feladatokban, hamar feladják, gyors eredményre és sikerre vágynak. Megyesi Szilveszter, a 4IG üzletágigazgatója is az elmélyült tudásalapú képességek fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott: a hallgatóknak is meg kell érniük, hogy képesek legyenek megfelelni a piac elvárásainak. Bokor Beáta, a Flowserve Hungary Services Kft. cash&bank menedzsere ugyanakkor az idegen nyelvi ismeret fontosságára mutatott rá, amely továbbra is alapkövetelmény a nagyvállalatoknál, bár véleménye szerint ez a digitális térből jövő fiatal generáció számára természetes előny.

A nyitóképen Fenyves Veronika, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja.

Nincs szorgalmas vagy lusta generáció - a Z a közös élményt keresi és nem akar belehalni a munkába

- olvassa el korábbi cikkünket!