Miből tartják el magukat a sztrájkoló tömegek?

Sztrájk esetén a sztrájkoló dolgozók nem kapnak fizetést, de a szakszervezetek a sztrájkalapból kiegyenlíthetik ezt a veszteséget, ami fontos ösztönző lehet a sztrájkban való részvételre. Különösen fontos lehet ez egy elhúzódó sztrájk esetén, mint amilyen a mostani vasutassztrájk.

A szakszervezeti tagok általában bruttó keresetük 1 százalékát fizetik tagdíjként, ha ezt a pénzt teljes egészében félretenné egy érdekképviselet, körülbelül 4 évente 2 hetes, 2 évente 1 hetes sztrájkot finanszírozhatna, a sztrájk idején a bruttó keresetet fizetve. Ez természetesen csak elvi kalkuláció, mert a szakszervezeteknek más bevételeik és kiadásaik is vannak. Arról viszont, hogy mennyit helyeznek a sztrájkalapba a szakszervezetek, nem adnak információt. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének képviselője is mindössze annyit közölt az erre vonatkozó kérdésre, hogy a sztrájkalapban lévő összeg akár több hónapos munkabeszüntetés esetén is kitart.

A szakszervezeti bevételek között jelentős tétel lehet még az ingatlanok értékesítéséből, bérbeadásából, pénzügyi befektetésekből származó összeg. Kaphatnak adományt is, adózott pénzből, mivel igazolást nem állíthatnak ki adóalap vagy adókedvezményre. Támogathatja anyagilag a magyar érdekképviseletet egy külföldi szakszervezet is, továbbá az igénybe nem vett munkaidő-kedvezményért átutalt munkáltatói juttatás is bevétel.

El kell számolni a tagdíjakkal

A bevételek és kiadások követhetők a szakszervezetek könyvvezetésében. Az alapszervezeti tisztségviselők részére készített tankönyv szerint a szakszervezeti gazdálkodás alapja a tagdíj. A tagdíj mértékéről a szervezetek erre felhatalmazott testületei döntenek. Általában a bruttó keresetek 1 százalékát fizetik a főállású tagok. A szakszervezetek az adóhatósági bejelentkezéssel egyidejűleg a könyvvezetési szabályoknak is eleget tesznek. Ennek tipikus formája a naplófőkönyv, amely az adóhatóság által nem kerül hitelesítésre, viszont a szervezeten belül - a számviteli politikában rendeltek szerint - a belső hitelesítés mindenképpen szükséges.

A kisebb szervezetek pénztárkönyvet is vezethetnek, ennek hitelesítésére is ezek irányadók. A szervezet választása alapján kettős könyvvitel vezetése is lehetséges. Kettős könyvvitel vezetésére akkor kötelezett egy szervezet, ha az alaptevékenységéből és vállalkozási tevékenységéből származó bevétele két egymást követő évben, évenként meghaladja az 50 millió forintot.

Adómentes "juttatás"

A személyi jövedelemadó szabályai szerint elvileg a sztrájksegély után bizonyos körülmények esetén nem kell adót fizetni. Az szja törvény alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni bevételként a magánszemély által fizetett tagdíj ellenében a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet által a részére nyújtott szolgáltatást, ha az adott szervezet nem jogosult adóalap csökkentésére vagy adókedvezményre jogosító igazolás kiadására. A sztrájksegély elvileg lehet ilyen juttatás.

A szakszervezeti alaptevékenység is adómentes. A társasági adóról szóló törvény tartalmazza azokat a kedvezményezett tevékenységeket, amelyek után nincs társasági adófizetési kötelezettsége a szakszervezetnek. Ilyennek minősül egyebek között a társadalmi szervezet alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve a tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és tagdíjat is.

Nem minden bevétel vállalkozási bevétel

A pénzügyi befektetésekből csak a cél szerinti tevékenység bevételével arányos része nem vállalkozási bevétel. A számításnál csak a betét vagy értékpapír kamata (amelyet a hitelintézet vagy az értékpapír kibocsátó fizet meg), továbbá az állam által kibocsátott értékpapír hozama vehető figyelembe. Az ingatlaneladásból, ingatlanhasznosításból adódó bevételek is ide tartozhatnak (ha kizárólag cél szerinti tevékenységhez használta a szakszervezet, a bérbeadás bevétele és ha részben bérbeadással hasznosult, akkor elidegenítéskor a teljes ellenérték vállalkozási bevétel) amennyiben az alaptevékenységet szolgálják.

Annak a szervezetnek, amelynek vállalkozási tevékenysége is van, társasági adóbevallást kell készítenie. Nem kell viszont a társasági adót megfizetni, ha a szervezet vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ha az AI felgyorsította a munkát, akkor miért dolgozunk többet?

Az AI-eszközök felgyorsítják a munkavégzést, a felszabaduló idő azonban sok cégnél nem a dolgozóknál marad. A Cisco HR-vezetője szerint az egyik... Teljes cikk

Mit nem oldott meg az AI 2025-ben? A HR-vezetők egyik legnagyobb tanulsága

Az elmúlt évben a mesterséges intelligencia szinte minden HR-folyamatban megjelent: automatizált adminisztráció, gyorsabb elemzések, személyre szabott... Teljes cikk

The show must go on!

"Valahol megdöbbentő, de mindenképpen ambivalens, hogy adott esetben a kollektívától távozó kollégákra jobban figyelünk (mi HR-esek!), mint az... Teljes cikk