kapubanner for mobile

Miből tartják el magukat a sztrájkoló tömegek?

Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat

Sztrájk esetén a sztrájkoló dolgozók nem kapnak fizetést, de a szakszervezetek a sztrájkalapból kiegyenlíthetik ezt a veszteséget, ami fontos ösztönző lehet a sztrájkban való részvételre. Különösen fontos lehet ez egy elhúzódó sztrájk esetén, mint amilyen a mostani vasutassztrájk.

A szakszervezeti tagok általában bruttó keresetük 1 százalékát fizetik tagdíjként, ha ezt a pénzt teljes egészében félretenné egy érdekképviselet, körülbelül 4 évente 2 hetes, 2 évente 1 hetes sztrájkot finanszírozhatna, a sztrájk idején a bruttó keresetet fizetve. Ez természetesen csak elvi kalkuláció, mert a szakszervezeteknek más bevételeik és kiadásaik is vannak. Arról viszont, hogy mennyit helyeznek a sztrájkalapba a szakszervezetek, nem adnak információt. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének képviselője is mindössze annyit közölt az erre vonatkozó kérdésre, hogy a sztrájkalapban lévő összeg akár több hónapos munkabeszüntetés esetén is kitart.

A szakszervezeti bevételek között jelentős tétel lehet még az ingatlanok értékesítéséből, bérbeadásából, pénzügyi befektetésekből származó összeg. Kaphatnak adományt is, adózott pénzből, mivel igazolást nem állíthatnak ki adóalap vagy adókedvezményre. Támogathatja anyagilag a magyar érdekképviseletet egy külföldi szakszervezet is, továbbá az igénybe nem vett munkaidő-kedvezményért átutalt munkáltatói juttatás is bevétel.

El kell számolni a tagdíjakkal

A bevételek és kiadások követhetők a szakszervezetek könyvvezetésében. Az alapszervezeti tisztségviselők részére készített tankönyv szerint a szakszervezeti gazdálkodás alapja a tagdíj. A tagdíj mértékéről a szervezetek erre felhatalmazott testületei döntenek. Általában a bruttó keresetek 1 százalékát fizetik a főállású tagok. A szakszervezetek az adóhatósági bejelentkezéssel egyidejűleg a könyvvezetési szabályoknak is eleget tesznek. Ennek tipikus formája a naplófőkönyv, amely az adóhatóság által nem kerül hitelesítésre, viszont a szervezeten belül - a számviteli politikában rendeltek szerint - a belső hitelesítés mindenképpen szükséges.

A kisebb szervezetek pénztárkönyvet is vezethetnek, ennek hitelesítésére is ezek irányadók. A szervezet választása alapján kettős könyvvitel vezetése is lehetséges. Kettős könyvvitel vezetésére akkor kötelezett egy szervezet, ha az alaptevékenységéből és vállalkozási tevékenységéből származó bevétele két egymást követő évben, évenként meghaladja az 50 millió forintot.

Adómentes "juttatás"

A személyi jövedelemadó szabályai szerint elvileg a sztrájksegély után bizonyos körülmények esetén nem kell adót fizetni. Az szja törvény alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni bevételként a magánszemély által fizetett tagdíj ellenében a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet által a részére nyújtott szolgáltatást, ha az adott szervezet nem jogosult adóalap csökkentésére vagy adókedvezményre jogosító igazolás kiadására. A sztrájksegély elvileg lehet ilyen juttatás.

A szakszervezeti alaptevékenység is adómentes. A társasági adóról szóló törvény tartalmazza azokat a kedvezményezett tevékenységeket, amelyek után nincs társasági adófizetési kötelezettsége a szakszervezetnek. Ilyennek minősül egyebek között a társadalmi szervezet alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve a tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és tagdíjat is.

Nem minden bevétel vállalkozási bevétel

A pénzügyi befektetésekből csak a cél szerinti tevékenység bevételével arányos része nem vállalkozási bevétel. A számításnál csak a betét vagy értékpapír kamata (amelyet a hitelintézet vagy az értékpapír kibocsátó fizet meg), továbbá az állam által kibocsátott értékpapír hozama vehető figyelembe. Az ingatlaneladásból, ingatlanhasznosításból adódó bevételek is ide tartozhatnak (ha kizárólag cél szerinti tevékenységhez használta a szakszervezet, a bérbeadás bevétele és ha részben bérbeadással hasznosult, akkor elidegenítéskor a teljes ellenérték vállalkozási bevétel) amennyiben az alaptevékenységet szolgálják.

Annak a szervezetnek, amelynek vállalkozási tevékenysége is van, társasági adóbevallást kell készítenie. Nem kell viszont a társasági adót megfizetni, ha a szervezet vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.
  • 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek