Mik a legnagyobb kihívások ma egy recruiter életében?

A Magyar Recruiter Moodmap az első átfogó hazai kutatás, melynek célja az volt, hogy felmérje a recruiter szakma elégedettségét, rávilágítson a legnagyobb kihívásokra, megmutassa a szakmában dolgozók jövőképét. Mi okozza ma a legtöbb fejtörést a recruitereknek? Milyen skillekre van szüksége annak, aki érvényesülni akar a fejvadászok között? Milyen utált feladatok várnak a toborzás szakértőire és hányadán áll ma a szakma az automatizáció kérdésével? A Talentuno és a HR feszt közös kutatása többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ. A felmérésben közel 500 szakmabeli vett részt.

Kelliár Zsolt, a Talentuno egyik alapítója és ügyvezetője szerint a recruitment iparág hatalmas változások előtt áll. „Képtelenség, hogy a toborzási folyamat lassul és drágábbá válik annak ellenére, hogy más iparágakban ennek az ellenkezője figyelhető meg. A recruiterek élete jelentősen meg fog változni - most a vihar előtti csend boldog, megnyugtató utolsó perceit élvezzük. A felforgató innováció a technológia és a crowdsourcing eszközeivel fog lecsapni. Elképesztően izgalmas lesz megélni ezeket a turbulens időket.”

Kik a recruiterek? - A Recruiter Moodmap mintája

A recruitmentet jellemzően nők dominálta szakmának szokták nevezni, és ez a felmérés alapján beigazolódott: a válaszadók túlnyomó többsége, 88% nő volt, míg csak 12%-uk volt férfi. A kitöltők között a legnagyobb korcsoport a 26-30 év közötti korosztály, a 25 év alatti és a 30 év feletti csoport is egy-egyharmadot tesz ki. A kitöltők által betöltött pozíciók alapján a következő arányok figyelhetők meg: 34% junior, 25% mid level és 42% szenior munkakörben dolgozik jelenleg.

Szakmai sikerek és motiváció

Az általános hangulatot mérő kérdésekre többségében pozitív válaszok érkeztek: a kitöltők többsége sikeresnek érzi magát a munkájában és szereti is azt. Kifejezetten igaz ez a szeniorokra, akiknél persze közrejátszhat az az aspektus is, hogy azért dolgoznak évek óta ebben az iparágban, mert szeretik ezt csinálni.

Milyen skillek segítségével él meg a jég hátán is egy recruiter?

A jó kommunikációs készség toronymagasan került az élre, 85% szerint ez elengedhetetlen. A kitartás (37%) és az értékesítői véna (34%) mellett a határozott kiállás (30%) és a türelem (30%) merült fel. Ami még érdekesebb viszont, hogy a felmérés eredményeiből világosan látszik, a recruiterek nem csapatjátékosok - ez mindössze 9% szerint szükséges a sikeres toborzáshoz.

Mi okozza a legtöbb fejfájást a recruitereknek? Top 3 kihívás a jelöltek terén!

1. Túl magasak a fizetési igények.
Az biztos, hogy ma Magyarországon a munkavállalónak áll a világ, a cégek egymás elől szipkázzák el a képzett, tehetséges munkaerőt. Ezt a jelöltek is érzik, és nem félnek magukat az egekbe pozícionálni. A recruiterek pedig küszködhetnek vele, hogy balanszba hozzák az igényeket és a realitást.

2. Kevesen jelentkeznek egy-egy hirdetésre.
Régen elég volt 1-2 állásportálra, vagy Facebook csoportba posztolni egy álláslehetőséget, ma már nem ritka, hogy ezek nulla konverzióval futnak. A fókusz éppen ezért kezd a crowdsourcing megoldások felé kacsintgatni, hiszen itt olyan jelöltbázist lehet elérni, ami egyébként rejtett, illetve a személyes kapcsolatok által kiépülő bizalom a záloga egy-egy elhelyezés sikerének. Erre épít például a Talentuno platformja is, ahol a felhasználók saját ismerőseiket ajánlhatják különböző pozíciókra, és sikeres elhelyezés esetén a MatchMaker (szabadúszó fejvadász) jutalékot kap.

3. A passzív jelöltek felkutatása és megkeresése.
A Recruiter Moodmap eredményei alapján a passzív álláskeresőkkel való kapcsolattartás a szenior és a mid level szakemberek esetében jellemzőbb, mint a junioroknál, ami abból adódhat, hogy a szeniorok bátrabban keresnek meg olyan embereket, akik nem jelentkeznek álláshirdetésre, de a profiljuk alapján illenének az adott hirdetésre.

Automatizáció és digitális megoldások - Mit rejt a jövő?

A Recruiter Moodmap egyik leginkább tanulságokkal teli eredménye, hogy a hazai recruiter szcéna még mindig csak minimális szinten támaszkodik automatizációra. A kitöltőknek mindösszesen 17%-a számolt be arról, hogy használ ilyen eszközöket. 2019-ben ez a szám elképesztően alacsony.

A válaszadók 59%-a úgy gondolja, hogy soha nem lesz teljesen automatizálva a toborzás, ezzel szemben 19%-uk szerint ez 5 év belül be fog következni. Másik 19% szerint szintén reális elképzelés, de több mint 5 év kell még hozzá. Tóth Gergely, a HR Fest alapítója szerint a technológiai fejlődés a HR területén belül a recruiter szakmában van jelen a legerőteljesebben. „A HR-esek a toborzás kapcsán szembesülhetnek először az automatizációval, a korábbi működésmódok disztrupciójával. Fontos, hogy nyitottan álljunk hozzá az új technológiákhoz, és a számunkra értékes és hasznos fejlesztéseket implementáljuk a mindennapjainkba. Ez azért kap egyre nagyobb szerepet, mert a hatékonyságnövelést nem téveszthetjük szem elől. Amire van digitális megoldás, működő automatizált know-how, arra nem szabad elpazarolnunk a kollégák idejét és energiáját.”

A felmérés szerint rengeteg olyan feladatot végeznek emberek a mai napig, például adminisztráció terén, melyeket rég rábízhattunk volna már egy algoritmusra. Ezzel szemben azt nehéz elképzelni, hogy egy recruitment folyamat 100%-ban emberi érintkezés nélkül menjen végbe. Mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató számára fontos lehet a személyes benyomás - legyen az élőben vagy épp egy videóhívás során -, amely mindkét fél számára elegendő biztosítékot nyújthat arra, jó döntést hoz, ha ajánlatot tesz vagy elfogadja azt.