Mikor kell kifizetni a bért?

A bérfizetéssel kapcsolatos cikksorozatom jelenlegi része azt vizsgálja, hogy pontosan mikor kell bért fizetni, ingadozhat-e a munkavállaló munkabére a munkavégzésétől függően, mivel számoljunk teljesítménybér esetén, valamint mi történik akkor, ha megszűnik a munkaviszonyunk. Lássuk a részleteket.

Mikor kell bért fizetni

Amint már ezt korábban írtam, bért fizetni legkésőbb az érintett hónapot követő hónap 10. napjáig kell, és ugyanezen napig kell a munkavállaló részére az elszámolást is rendelkezésre bocsátani. Ezek a szabályok ugyanakkor nem köbe vésettek, korábban erre is kitértem.

Előfordulhatnak azonban olyan körülmények, amelyek miatt a bérfizetés a bérfizetési napon nem lehetséges. Alapvető szabály azonban, hogy a bérfizetés napján a munkavállalónak a munkabérével már rendelkeznie is kell, így ez a nap nem csúszhat tovább. Ezzel összefüggésben készpénzes bérfizetés esetén a következő pótlólagos szabályok érvényesülnek (Tekintettel arra, hogy a kommentár e tekintetben tökéletesen foglalja össze, így azt idézem):

Amennyiben a munkabér készpénzben, és nem utalással kerül kifizetésre, úgy a munkabért - eltérő megállapodás hiányában -

a) a megelőző munkanapon kell kifizetni, ha a bérfizetési nap

heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy

munkaszüneti napra esik;

b) ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén

a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy

a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni;

c) a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni

ha az a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint

amennyiben az az igénybe vett szabadság idejére jár.

Fontos, hogy ezek a szabályok csupán készpénzes fizetésre vonatkoznak. Szintén készpénzes fizetésre vonatkozik, miszerint a munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki.

A munkaviszony megszűnése esetére speciális szabályok vonatkoznak

Az Mt. különbséget tesz ebben a tekintetben is készpénzes és nem készpénzes fizetés között. Az Mt.159.§ (5) bekezdése szerint a munkabért a munkáltató költségére a munkavállaló által megadott címre kell elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Ez értelemszerűen csupán készpénzes fizetésre vonatkozik. Általános szabály viszont az (Mt.80.§ (2)), hogy a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyéb esetekben (pl. közös megegyezés, azonnali hatályú felmondás) pedig a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni munkabérét, egyéb járandóságait. Kollektív szerződés mind korábbi, mind pedig későbbi időpontot is megjelölhet, a felek ugyanakkor csak korábbi időpontban állapodhatnak meg.

Teljesítménybér esetén havonta jár előleg, illetve garantált bér

Amennyiben a felek a munkaszerződésben kizárólag teljesítménybérben állapodtak meg, az Mt.138.§(6) bekezdése alapján legalább az alapbér felét elérő garantált bért kell megállapítani. A munkabér védelmével összefüggésben azt is kimondja az Mt., hogy amennyiben a teljesítmény (eredmény) csupán több, mint egy hónap elteltével állapítható meg, abban az esetben az alapbér felének megfelelő összegű előleget ettől függetlenül havonta kell fizetni, az esetleges túlfizetés a munkabérből majd levonandó. Ez utóbbi szabálytól a kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Az egyik kommentár álláspontja szerint kizárólag teljesítménybéres munkavállaló részére a teljes alapbért ki kell fizetni, mivel az előleg és a garantált bér összege ezt teszi ki. Más értelmezés szerint viszont az előlegnek a garantált bér összegét kell elérnie, de az alapbért nem. Ezt a kérdést nem fogjuk most megoldani.

Munkaidőkeret/elszámolási időszak esetén NEM ingadozhat a bér

Itt azt kell rögzíteni, hogy amennyiben a felek a munkaszerződésben részmunkaidőben nem állapodtak meg, abban az esetben a munkavállalónak a teljes bére minden esetben jár. Annak az ódiuma, ha a munkáltató kevesebb munkaidőt osztott be, a munkáltatóra hárul. Fontos azt is látni, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem ingadozhat a munkavállaló munkabére a beosztásától függően. Havibéres munkavállalónak ugyanis a beosztásától függetlenül a havi alapbére minden esetben jár. Órabéres munkavállaló esetén fő szabályként a felek megállapodása a döntő. Ennek hiányában a havi munkabért az általános munkarend szerinti munkanapok száma alapján kell meghatározni. Amennyiben februárban például 20 munkanap volt, abban az esetben 20x8 óra alapján kell bért fizetni abban az esetben is, amennyiben a munkavállaló mondjuk csupán 120 órát dolgozott. A keret lejártakor a munkavállalóval természetesen el kell számolni. Ekkor fog az is kiderülni, hogy volt-e egyáltalán túlóránk.

dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda

Mikor kell kifizetni a bért?

Durvább, mint hittük: ennyit keres valójában egy magyar rendőr 2026-ban

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Kötelezően túlóráztat, pótlékot nem fizet, más munkakörben alkalmaz a munkáltatóm

Szülési szabadság idejére járó szabadság kifizetése hogyan történik?

Felmondás után hány nappal kell kifizessenek?

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló