Miért nem számít több év tanulás, gyermeknevelés? - így lehetne igazságosabb a Nők40 nyugdíjrendszer
Egyre több nő kéri a Nők40 nyugdíjszabályainak enyhítését – írja dr. Farkas András nyugdíjszakértő blogbejegyzésében. Az érintettek szeretnék, ha a tanulmányi évek, a felnőtt hozzátartozók ápolása és a gyermeknevelés teljes időtartama is beszámítana a jogosító időbe. Jelenleg ezek jelentős része kizárt - fejti ki a szakember a NyugdíjGuru News hírlevelében.
"A NyugdíjGuru-portálomra és közösségi médiás felületeimre ömlő kommentek, vélemények, kérdések és kérések áradata alapján a nők kedvezményes nyugdíjára készülő hölgyek tipikus gondjai a Nők40 feltételeinek szigorúságával kapcsolatosak" - írja dr. Farkas András. Úgy látja, a nők mindenekelőtt azt szeretnék, ha enyhítenék a Nők40 feltételeit mégpedig úgy, hogy a nyugdíj igényelhetőségéhez szükséges legalább 40 évi jogosító időbe egy sor olyan szolgálati időtartamot is be lehessen számítani, amelyet most kizár a nyugdíjtörvény.
Tanulmányi idők beszámíthatósága
A legtöbb érintett a szolgálati időnek minősülő, de a Nők40-re jogosító időben figyelembe nem vehető tanulmányi időket szeretné beszámíttatni.
A tanulmányi időtartamokból most nem számítható be semmi a jogosító időbe, csak a szakmunkástanuló kötelező nyári szakmai gyakorlata.
Az 1998 előtt nappali tagozaton végzett felsőfokú tanulmányok időtartama 3-5 évvel is növelhetné a jogosító idő hosszát, ha beszámítható lenne ez az időszak.
Felnőtt hozzátartozó ápolásával töltött idő beszámíthatósága
A nők másik gyakran visszatérő gondja, hogy a felnőtt hozzátartozó ápolásával töltött időt nem lehet elismertetni a jogosító időben, mert abba most csak a súlyosan beteg gyermek ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósítási tartama számítható be.
Vagyis a szülők, nagyszülők, más felnőtt hozzátartozók ápolása e tekintetben nem számít, pedig az ápolási, gondozási, támogatási, rehabilitációs feladatok ellátása az ő esetükben is lényegében a nőkre hárul, így érthetetlen az érintett hölgyek számára, hogy ezek az ápolási időtartamok miért nem számíthatók be a jogosító időbe.
A gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő miért nem számítható be korlátlanul?
Toronymagasan a legtöbb panasz azzal kapcsolatos, hogy főszabály szerint a gyermeknevelés kapcsán miért csak 8 évet lehet beszámítani a 40 évi jogosító időbe?
Nyilván azt szeretnék a többgyermekes anyák, ha korlátozás nélkül be lehetne számítani az összes ilyen időtartamot, ami a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási időtartamaiból áll össze.
Persze így megszűnne az az előírás, hogy legalább 32 év munkával szerzett szolgálati idő is szükséges a kedvezményes nyugdíj igényelhetőségéhez.
A láthatatlan női munkát is ténylegesen díjazná egy olyan rendelkezés, amely teljes értékű munkának ismerné el a nők otthoni munkáját és családtagjaikról, gyermekeikről való gondoskodását.
Az érintett hölgyek számára tehát akkor lenne optimális a kedvezményes nyugdíj szabályozása, ha a Nők40-re jogosító időbe
- időbeni korlátozás nélkül beszámítható lenne a gyermeknevelésre tekintettel szerzett összes szolgálati idő,
- beszámítható lenne minden olyan tanulmányi időszak, amely egyébként szolgálati időnek minősül (egyetemi, főiskolai évek),
- beszámítható lenne nem csak a gyermekek, hanem a nagykorú családtagok ápolásával szerzett szolgálati idő is.
Ezeknek az igényeknek a teljesítéséhez a nyugdíjtörvény módosítása szükséges, ami természetesen nem lehetetlen, ha az érintett hölgyek kellően erős lobbierőt képviselve meggyőzik a parlamenti képviselőket a változtatás szükségességéről - hangsúlyozza a nyugdíjszakértő.
Van egy rejtett 14. havi nyugdíj, amit csak a nők vehetnek igénybe
- olvassa el a szerző korábbi cikkét!
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
Rekordszintű különbségek rajzolódnak ki a magyar nyugdíjak között: miközben a többség 220 ezer forintnál kevesebből él, már több tucatnyian... Teljes cikk
A nyugdíjak emelése ma Magyarországon szinte kizárólag az inflációt követi, így az idősek ugyan papíron nem veszítenek a jövedelmük... Teljes cikk
Jelentős, akár 9,4 százalékos emelkedés várható a nyugdíjszámítás egyik kulcstényezőjében, ami érdemben befolyásolhatja a megállapított... Teljes cikk
- Jelentős változás jöhet a nyugdíjszámításban, amely sokakat érint 3 hete
- Kiknek jár a nyugdíj előtti álláskeresési segély és mekkora az összege? 4 hete
- A szakértő szerint elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja 4 hete
- Mi az a valorizációs szorzó, ami kulcs a nyugdíjszámításnál? 4 hete
- „Az egészséges nagymama, nagypapa olyan, mint a lottóötös” – növelhetik-e az egészségügyi kiadások a GDP-t? 4 hete
- Mennyivel kap kevesebbet a magyar az osztrák nyugdíjasnál? Így értéktelenedett el a nyugdíj Magyarországon 1 hónapja
- Hogyan lehetne visszahozni a korkedvezményes nyugdíjakat? 1 hónapja
- Jóval kisebb nyugdíjat kapnak a nők mint a férfiak - Magyarország kivétel? 1 hónapja
- Ekkora reálhozamot értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak 1 hónapja
- Egy sornyi szakszervezet kéri a korkedvezményes nyugdíj visszaállítását 1 hónapja
- Egyre inkább nő a szakadék a bérek és a nyugdíjak között Magyarországon 1 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?