Minden, amit az óraállítás hatásairól tudni érdemes

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. tájékoztatása szerint évek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram spórolható meg.

A megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni, ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének.

A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik.

A nyári óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik. A nyári időszámítás kezelése a Mavir szempontjából nem jelent különösebb kihívást, az informatikai rendszerek automatikusan kezelik a márciusi és októberi váltásokat.

Kihívást az jelenthet majd, ha az Európai Bizottság korábbi döntésének megfelelően a tagállamok önállóan döntenek, hogy melyik időzónát választják, a nyárit, vagy a csillagászatit. Akik az utóbbit választják, azok 2021. október 31-én visszaállítják majd az órákat, a többiek maradnak a nyári időszámításnál.

Az egységes európai villamosenergia-rendszerben az eltérő időzónák kezelése komoly informatikai feladat lesz, különösen az egymással szomszédos átviteli rendszerek esetében - emelte ki a Mavir.

A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt tavasztól egy órával előre állítják a helyi időzóna idejéhez képest. A rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje - általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus - megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség.

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében.

Magyarországon az 1950-es években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.