Minden, amit tudni érdemes a munkavédelmi szabályzatról

Nem kötelező munkavédelmi szabályzatot készíteni

Az, hogy miként valósítja meg a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit - a jogszabályok és a szabványok keretein belül -, csak rajta múlik,
ezt mondja ki a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. § (3) bekezdése.

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelme érdekében jogszabályban előírt munkavédelmi kötelezettségek teljesítésének az eszközeit, formáját és módját főszabályként a törvényi szabályozás a munkáltatók (munkavédelmi jogszabályok és szabványok által meghatározott) döntésére bízza. Ebből következően a munkavédelmi törvény nem kötelezi a munkáltatót munkavédelmi szabályzat készítésére (MVSZ). Az Mvt. a 72. § (4) bekezdésében ugyan közvetlenül említi az MVSZ-t, de csak a következőket határozza meg: "Amennyiben a munkáltató a 2. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges." Vagyis amennyiben készít ilyet, akkor egyeztetnie kell a munkavédelmi képviselővel.

A munkavédelmi szabályzat - a hatóság tapasztalatai szerint - a munkáltatók által írásban készített munkavédelmi tárgyú belső szabályozás megjelenítőjeként valóban nem általánosan használt forma. Egyes minisztériumok ugyanakkor az irányításuk alá tartozó tevékenységeknél az MVSZ készítését kötelezővé tették [például a 15/2000. (V. 26.) BM rendelet, a 14/2000. (K. Ért. 8.) KöM utasítás a Környezetvédelmi Minisztérium Munkavédelmi Szabályzatáról], meghatározva annak tartalmi és szerkezeti felépítését is.

Nem a név, hanem a tartalom a fontos

A munkavédelmi szabályzat készítése - mint belső szabályozás - nem függ a munkavállalói létszámtól, szükségségét szakmai követelmények határozzák meg.

A hatóság kiemeli: a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban előírtak keretei között a munkáltatók által elkészített, munkavédelmi feladatokat és kötelezettségeket összefoglaló belső szabályozás tartalmi követelményeit és azok teljesítését ellenőrizheti a munkavédelmi hatóság, illetve szükség esetén e körben adhat szakmai tanácsot a szabályozás tekintetében. A belső szabályozás elnevezését azonban - az egyes jogszabályokban munkavédelmi szabályzatban történő megnevezés ellenére - a munkáltatók maguk választhatják meg.

A munkavédelmi szabályzat tartalmára - az említett kivétellel - nincs követelmény. Amennyiben a munkáltató által írásban szabályozásra kötelezett munkavédelmi feladatokat és kötelezettségeket összefoglaló belső szabályozást "munkavédelmi szabályzat" néven adják ki, akkor tartalmának teljesíteni kell az előírt kötelezettséget (pl.: a védőeszköz juttatás belső rendjét a foglalkozás-egészségügyi orvosnak is alá szükséges írnia).

Jó tudni, hogy a hatóság ellenőrizheti a munkavédelmi szabályzat, a munkáltató által készített belső szabályozás - mint a szabályozási hierarchia alsó szintje - végrehajtását, szakmai tartalmának megfelelőségét.

Mikor számíthat büntetésre a cég?

A munkavédelmi hatóság a jogszabállyal kötelezően előírt dokumentáció hiánya miatt általában hiányosság felszámolását előíró határozatban vagy figyelemfelhívásban intézkedik. Abban az esetben jár el a felügyelő más intézkedési formában, ha az egészséget vagy biztonságot súlyosan veszélyeztető körülményeket talál és a kötelezően előírt dokumentumok sem készültek el - tájékoztatta lapunkat Gedeon András.

Az OMMF szóvivője kiemelte: a biztonsági és egészségvédelmi terv nem adható ki munkavédelmi szabályzatként, tekintettel arra, hogy azon munkáltatóknak kell rendelkezniük biztonsági és egészségvédelmi tervvel, akik szervezett munkavégzés keretében építési munkahelyet, építményt létesítenek, vagy építési tevékenységet valósítanak meg, nem feltétlenül egy munkáltatóra tartalmaz előírásokat, vannak olyan tartalmi elemei, amelyek aktualizálása nem függhet egy "belső szabályozás" vagy "munkavédelmi szabályzat" elkészítésének ütemezésétől és jóváhagyási eljárásától.

A 4/2002. (II. 20.) SzCSM-EüM együttes rendelet

1. § E rendelet hatálya kiterjed az Mvt. 87. §-ának 5. pontjában meghatározott azon munkahelyekre, amelyek építési munkahelynek minősülnek, és ahol szervezett munkavégzés keretében külön jogszabály szerinti építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.

A hivatkozott rendelet értelmében biztonsági és egészségvédelmi tervvel azoknak a munkáltatóknak kell rendelkezniük, amelyek az idézett 1. § hatálya alá esnek.

A hivatkozott rendelet 6. § (1) bekezdése ételmében "a kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek - ezek hiányában az építtetőnek - figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásokat."

"A kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek
a) figyelembe kell vennie azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát;
b) biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek tartalmaznia kell azokat a különleges intézkedéseket, amelyek a 2. számú mellékletben felsorolt munkák veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják."

Az együttes rendelet nem határozza meg konkrétan, hogy ki készítse el a biztonsági és egészségvédelmi tervet, de megnevezi azokat a szereplőket (tervező, illetve a kivitelező, ezek hiányában az építtető), akiknek kulcsfontosságú szerepe van a tartami kimunkálásában.