Minimum-járulékalap II./II.

A kieső idők és a keresőképtelenség viszonya a minimum-járulékkal
A végrehajtási rendeletbe került bele a minimum-járulékalapot csökkentő tételek sor, amely szerint a számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, továbbá a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A minimum járulékalapot csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a minimum járulékalap egy naptári napra jutó összegének szorzatával. Értelemszerűen ezek alapján kell eljárni akkor is, ha a jogviszony hó közben kezdődött vagy szűnt meg.

Már egy nap kieső idővel is megszerezhető a mentesítés, bejelentés nélkül
Oldja a törvény eredeti szigorát a végrehajtási rendelet, mert az adott hónap vonatkozásában külön bejelentés nélkül is mentesíti a foglalkoztatót a minimum járulékalapnak megfelelő járulékfizetési kötelezettség alól. Ez felettébb érdekes, mert az aki nem tudott bejelenteni, az inkább így adhat egy nap fizetés nélküli szabadságot és máris jogosultá válik a kedvezményes elbánásra. Az egész szabályrendszer sokkal inkább hasonlít egy a bérszámfejtéshez kapcsolódó, illetve abból következő választáshoz, illetve szabályrendszerhez, ezért a legcélszerűbb lenne a bejelentési kötelezettség minél hamarabbi integrálása a havi járulékokkal és adókkal kapcsolatos személyenként lebontott bevallásába.

A 06T1031-es nyomtatvány
Helytelenül értelmezi a jogszabályt az APEH, amikor a 06T1031-es nyomtatványon a járulékalapot képező jövedelemről és az adóelőleg alapról konkrét számadatokat kér. A törvény csupán mértéket említ és ez a minimum-járulékalap tekintetében csupán abban a tekintetben bír jelentőséggel, hogy az több, vagy kevesebb, mint 125e Ft. Ennek ellenére az első 2006.10.12-re nem tették lehetővé, hogy a "06082"-es bevalláson belül lehessen vallania a foglalkoztatóknak, helyette egy külön nyomtatvány megszerkesztésével kell majd foglalatoskodni. Álláspontom szerint, összeget nem is kérhetne be az adóhatóság, csupán a mértékre vonatkozó információt. Ez azt jelenti, hogy az adatlapon csupán asz szerepelne, hogy a jövedelem kevesebb, vagy több, mint a minimum-járulékalap.

Kijelentkezés a minimum-járulékalap elleni bejelentés alól a PM szerint
Kicsit bonyolultra sikerült a csiki-csuki a bejelentés terén. A Pénzügyminisztérium illetékese a következőképpen magyarázza a teendőket: "A 2006. október 12-éig teljesíthető első bejelentést követően a foglalkoztató az Art. 23. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat - értelemszerűen - alkalmazhatja, azaz az Art. 17/A. §-al összefüggő adókötelezettséget érintő olyan változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton, illetve az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak tehet bejelentést. Ha például a foglalkoztató a minimum-járulékalapot el nem érő havi jövedelemre tekintettel él az adóhatósághoz történő bejelentés lehetőségével [Art. 17/A. § (1)], a következő hónapban a változó bérrel foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme meghaladta a minimum-járulékalap összegét, amiről Art. 17/A. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztató szintén bejelentést tett az adóhatósághoz, majd ezt követően a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme már nem éri el a minimum-járulékalapot, akkor ezt a körülmény az Art. 23. § (1) és (3) bekezdésében foglalt szabály alapján ismét bejelentheti. A teljesítménybérben, vagy változó bérelemekkel, pótlékokkal foglalkoztatott azon személy esetén, akinek tényleges járulékalapja a minimum-járulékalapot nem éri el és ezt a foglalkoztató az adóhatósághoz bejelentette, mindaddig nem kell adatváltozás miatt bejelentést tennie, amíg a foglalkoztatott tényleges járulékapjának összege a minimum-járulékalapot el nem éri, illetve meg nem haladja. Ez azt is jelenti, hogy a foglalkoztatott minimum-járulékalapot el nem érő járulékalapjának változásairól, mindaddig nem kell változásjelentést adni, amíg az a minimum-járulékalapot el nem éri."

Az elmulasztott bejelentés pótolható
Ha nem sikerül egy fennálló jogviszonyról bejelentést tenni 2006.10.12-én, akkor sincs baj, hiszen az APEH által szerkesztett nyomtatvány egy sima X-elést követően a következő hónapra már ismét engedi a bejelentést. A szabálytalanul tett X-eket az elektronikus bevallásra áttérők esetében csak később lehet felderíteni, ha azok adatai megérkeznek. Ahhoz, hogy a kijelentkezés szabályos legyen a minimum-járulékalap alól, a tárgyhavi elszámolásban legalább 125eFt-nak kell szerepelnie.

Bejelentési mizéria
Bár a Pénzügyminisztérium a fenti címen az APEH által is átvett tájékoztatót jelentetett meg és maga a törvény (Tbj.) pedig minden egyes járulék-alappal kapcsolatos rendelkezése Kormányrendelet útján került "pontosításra, egyáltalán nem biztos, hogy minden kérdés megválaszolásra került. Ilyen kérdés az is, hogy az elektronikusan bevallók esetében a 06084-es bevallás (tervezet) 152. sorban feltüntetett társadalombiztosítási járulékalap a dolgozó jövedelmével azonos (125 eFt-nál alacsonyabb) adat feltüntetése esetén máris bejelentést jelent-e? Hiányzik ugyanis az Art 17/A.§ szerinti "bejelentési aktus"! Nem világos, hogy a 06084 adatai között miért elég a 152. sor "figyelése", miközben a rovatok között az égvilágon semmi akadálya sincs a bejelentés tényére vonatkozó "X"-nek szerepeltetésének. Ez azonban a bevezetni szándékozott nyomtatványokból hiányzik... A szabályokból kiderül, hogy a bejelentés "aktusának" végrehajtása (pl. X-elés útján) azért is lenne fontos, mert az "átlagban utazó" társas vállalkozónál a tárgyhavi tényleges jövedelemnek az égvilágon semmi köze sem lesz / sincs a valós havi járandósághoz.

Táppénzalap körüli bizonytalanság
A járulékminimum alapötlete szerint a renitens foglalkoztatót bírná jobb belátásra azzal, hogy megemelné a foglalkoztatói járulékalapot. A járulékminimumra való emelés következménye nem érinti pl. a munkavállalót, mert számára minden levonás továbbra is a jogszabály szerint történhet. A foglalkoztató (munkáltató) azonban nemcsak a rá vonatkozó járulékokat, hanem az egyéni járulékokat is megfizeti! Az adószakértők egy része azonban úgy véli, hogy a minimum-járulékalap figyelembevételével megfizetett járulékok nem gyarapítják a magánszemély nyugdíjjárulékát, vagy egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait. Ezeket a járulékokat figyelmen kívül kell hagyni az ellátások megállapításánál, csupán a munkáltató fizeti be azokat. Más szakértők szerint viszont a minimum-járulékalap azonos mind a nyugdíjbiztosítási, mind az egészségbiztosítási járulékalappal.


Ruszin Zsolt