MMOSZ: A magyarok munkahelyét mentik meg a külföldi munkavállalók

„Ugyan a bérek magasabbak a nyugati országrészekben, azonban a megélhetés költségei még a bérekénél is nagyobb különbséget mutatnak, így nem éri meg kicsit nagyobb bérért sokkal drágább helyre költözni, ezért az országon belül szinte megszűnt a munkaerő vándorlása” – állítja Berta Gábor irodavezető, Man at Work.  Úgy tapasztalja, a demográfiai deficit ennél is nagyobb problémát jelent. „Tavalyi évtől - nők esetében már 2019-től - lépnek nyugdíjba a 1947-1954 között született demográfiai bummosok. Látni kell, hogy I. világháborús szinten van évek óta a születések száma Magyarországon, azaz a munkaerőpiac évről évre egyre deficitesebb: 150 ezer fő kilépőre 100 ezer fő belépő se jut egyik évről a másikra. A következő ilyen katasztrofális helyzet 18 év múlva várható, ahol a 1974-1977-es születésűek esnek ki a munkaerőpiacról.” A fentiekből kiindulva, ha nem is nő a munkaerőpiac felvevőképessége a következő években, hanem csak stagnál, akkor is évről évre 50 ezer főt kell pótolni valahonnan és ez a valahonnan jelentette első lépésben a közeli, szomszédos országokat, remélve, hogy magyarajkú, vagy kultúrában közeli munkavállalókat tudunk beállítani, majd elérkeztünk a második lépcsőhöz, amikor távolabbra kell nyúlnunk ahhoz, hogy megtartsuk az ország versenyképességét.

Csizmadia Gábor MMOSZ elnök is megerősíti, a magyar gazdaság soha nem látott munkaerőhiánnyal küzd. Partnereik elsőkörben belföldön keresnek munkaerőt, ahova tudnak, magyarokat vesznek fel, de ez nem mindig lehetséges. A hazánkban működő cégek azért nyitottak a külföldi munkavállalók alkalmazására, mert a magyarok a hiányszakmákban vagy elfogytak, vagy nem jelentkeznek az adott állásra. „A sok betöltetlen munkahely hosszú távon ellentétes az ország érdekével, hiszen, ha a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából fontos termelő cégek nem tudják teljesíteni a vállalásaikat a munkaerő hiánya miatt, akár tovább is költöztethetik telephelyeiket olyan országba, ahol nagyobb számban állnak rendelkezésre a dolgozók. A hozzánk érkező külföldiek segítenek fenntartani a stabilitást és a munkahelyek megmaradását, a meglévő munkavállalók munkahelyét megőrizve.”

A külföldi munkavállalók nagyon erős szűrőn mennek át, a kiutazási feltételek, amivel a helyi hatóság megengedi, hogy külföldre menjen valaki dolgozni, rendkívül szigorúak, rengeteg szakmai és emberi szempontnak kell megfelelni. Azt is fontos kiemelni, hogy nem a nemzetiségi hovatartozás szabja meg, ki milyen bért kap, hanem a Munka Törvénykönyvének megfelelően meghatározott ekvivalencia szabályai szerint és az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál éppen érvényben lévő bértábla alapján, a munkakörhöz kötötten kapják a bérüket a munkavállalók. A harmadik országból érkezők elsődleges hozzáadott értéke, hogy akik őket is alkalmazzák, ott növekszik a cég teljesítménye, prosperálhat a vállalat tovább, mert a rendelési állományát tudja teljesíteni. Így megmarad a munkahely mindenkinek – a magyaroknak és a külföldieknek is.