Módosítható-e a cafeteria-rendszer év közben?

Idén már többször foglalkoztunk az adómentes juttatások aktuális slágerével, a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás kérdéseivel. Április 3-a óta a juttatás részletszabályai is ismertté váltak, azaz eldördült a startpisztoly. Immár a munkavállalók és munkáltatók alkuján múlik, hogy hol kerül bevezetésre a lakáshitel-támogatás kedvező juttatása.

Már többször, több helyen hangsúlyoztuk, hogy nem célszerű ezzel a bér, vagy esetleg az év végi jutalom, bónusz terhére élni, hiszen az adóhatóság élhet az ügylet átminősítésnek lehetőségével, melynek hatására mind a munkáltató, mind a munkavállaló jelentős érdeksérelmeket szenvedhet el (adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék megfizetése).

Akkor van-e mozgástér azon munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalók számára, amelyek munkáltatói nem akarnak többletterhet, -költséget vállalni azzal, hogy az eddigi juttatásokon túl még ezt is biztosítják munkavállalóik számára? E kérdésre adódna az egyszerű válasz, hogy a cafeteria-rendszer könnyen befogadhatná ezt a juttatási formát is. Különösen érdemes ott, ahol az egyes munkavállalók kerete bruttó módon került meghatározásra, azaz azt követi a rendszer, hogy mennyibe kerül mindez a munkáltató számára és nem azt, hogy végső soron mennyi nettó juttatásban részesül a munkavállaló. Ez könnyen belátható abban az egyszerű példában, amikor például valaki 100 ezer forint felhasználható juttatást kap a SZÉP kártyájára, az 135,7 ezer forintba kerül a munkáltatójának. Ilyen rendszer esetén az illető magánszemély akár 135,7 ezer forintot fordíthatna lakáscélú hiteltörlesztésre. A nyereség ezen 35,7 ezer forint a munkavállaló számára úgy, hogy a munkáltatónak mindez nem jelent többlet terhet!

Ha már ilyen előnyöket jelenthet ez az új juttatás, akkor az áprilisban megszülető szabályozás miatt adódik a kérdés, hogy lehet-e még és érdemes-e még idén is élni ezzel a lehetőséggel?

Fontos hangsúlyozni, hogy a cafeteria-rendszer valójában a munkáltató és a munkavállaló alkujának része, így annak évközi megváltoztatása, módosítása önmagában nem ütközik jogszabályi korlátokba.

Persze azért érdemes óvatosnak lenni és minden egyes cafeteria-szabályzatot, bevezetett rendszert külön-külön megvizsgálni, különös tekintettel arra, hogy az év során eddig mely és milyen értékű juttatásban részesültek az egyes munkavállalók!

Egyes juttatási formák, vagy cafeteria-rendszerek nem minden hónapban egyenlő részletben, mértékben biztosítják a jövedelmet a munkavállalók számára. Egy átállás, módosítás során erre mindenképpen figyelemmel kell lenni. Ilyen juttatás lehet többek között az éves helyi utazásra szolgáló bérlet év eleji megvásárlása, vagy az önkéntes pénztárakba történő több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra történő utalás, illetve a SZÉP kártyára történő utalás is.

A kezdő lépésnek mindenképpen az igények alapos felmérésének kell lenni! Amennyiben ez jelentős, csak akkor érdemes belefogni a szabályzatmódosításába!

A többletadminisztráció biztosan nem kerülhető el, hiszen a cafeteria-keret felhasználására az érintettekkel új nyilatkozatokat kell majd kitöltetni! További terhet fog majd róni a következő év során a munkáltatók számára a szükséges igazolások, szerződések, bizonylatok begyűjtése.

A fentiek ellenére mégis miért érdemes a munkáltatónak akár év közben is lépnie? E juttatási forma növelheti a munkavállalók nettó jövedelmét, különösen azokban az esetekben, ahol a béren kívüli juttatások értékhatárainak átlépése miatt az egyes meghatározott juttatások is kiválthatókká válnának! Mindezeken túl a munkahelyi megelégedettségre sokat adó vállalkozások számára is figyelemre méltó lehet, hisz ez mind a megelégedettséget, mind az elkötelezettséget jelentősen fokozhatja!

Hegedüs Sándor
Partner, Adóüzletág vezető
RSM DTM Blog