Mondjuk ki végre, milyen fájdalmas árat fizetünk a rugalmas munkáért!

"8 óra munka 8 óra pihenés" – szól a régi sláger, amely úgy tűnik, kezd kimenni a divatból. Napjainkra egyre inkább trend, hogy a munkavégzés keretei – különösen a szellemi, irodai munkát végzők esetében – teljesen szétcsúsztak. A klasszikus 9–17 órás munkaidő mára már sokak számára nem létezik. A technológia lehetővé teszi, de egyre inkább kikényszeríti, hogy az emberek már ébredés után azonnal, vagy épp késő este, sőt akár hétvégén is dolgozzanak - írja az Axios oldal. 

„A modern munkanap sokak számára már nem rendelkezik egyértelmű kezdettel vagy véggel”

- írják a Work Trend Index Special Report szerzői, akik világszerte több millió Microsoft-felhasználó – például az Outlookot, a Teamst vagy a PowerPointot használók – anonim aktivitását elemezték. Ez a Microsoft jelentés a „végtelen munkanap” jelenségéról számol be.

Ehhez kapcsolódó járulékos jelenség, hogy a szinte állandó megszakítások miatt (másfél percenként érkező értesítések) lehetetlen mély munkát végezni vagy mentálisan kikapcsolni.

A tudásmunkásokat átlagosan 1,75 percenként zavarja meg valamilyen alkalmazás – e-mail, naptár vagy üzenetküldő app –, azaz egy nyolcórás munkanapon 275 alkalommal érik el őket

- állapítja meg az elemzés, amely a 2025. februárig tartó 12 hónapos időszak adatait vizsgálta.

A munkaidő nemcsak kitolódik, hanem radikálisan eltolódik

• A globális távmunka miatt az emberek már időzónákon átívelően dolgoznak. Ennek következménye, hogy a meetingek ötöde már nem a klasszikus munkaidőben zajlik.
• A 20:00 utáni meetingek száma 16%-kal nőtt az előző évhez képest, és az átlagos munkavállaló naponta több mint 50 üzenetet küld vagy kap a hivatalos munkaidőn kívül.
• Ráadásul ezek az emberek nem kompenzálják ezt azzal, hogy később kezdenek – sokan már hajnali 6-kor dolgoznak.

A munkaszervezés egyre kevésbé tervezett

A jelentés szerzői szerint sok munka ad hoc módon zajlik.

• A megbeszélések 57%-a spontán hívás, naptári meghívó nélkül történik. Ez az arány azt is mutatja, hogy a munkatársak folyamatosan félbeszakítják egymást, gyakran előzetes egyeztetés nélkül
• Minden tizedik hivatalosan szervezett meeting is utolsó pillanatos – ez azt jelzi, hogy kevés az előre gondolkodás, inkább reaktív a működés.

A szerzők megfogalmazása szerint a munkanap egyre inkább tűzoltássá válik: az emberek nem a saját prioritásaikkal haladnak, hanem folyamatosan mások igényeire reagálnak, ami elveszi a kontrollt és a fókuszt a lényegi munkáról.

A hibrid és rugalmas munkavégzés árnyoldalai

Miközben egyre több cég próbálja visszaterelni az embereket az irodába, a távmunka térnyerése normalizálta azt, hogy bárhol és bármikor dolgozunk.

• A távmunka lehetővé tette, hogy mindenki a saját ritmusában dolgozzon – ez elsőre pozitív, de közben elmosódnak a határok a munka és a pihenés között.
• A „visszaülök este” vagy „majd hétvégén bepótolom” típusú működés a folyamatos munkavégzés érzetét kelti – akkor is dolgozunk, amikor elvileg nem kéne.

Az ilyen típusú „rugalmasság” hátulütője, hogy a munkanap soha nem ér véget.

Az, hogy az ember nem tud „lecsatlakozni”, biztos recept a kiégéshez.

A Microsoft szerint a mesterséges intelligencia enyhíthetne a túlterheltségen azzal, hogy automatizál vagy kivált feladatokat, de egyelőre alig látszik a hatása.

Mikor válik valósággá az AI-fenyegetés – és miért épp a fiatalok és a nők a legsebezhetőbbek?

- olvassa el korábbi cikkünk! 

kép: freepik