Munka külföldön: a nyelvtudás a varázsszó

A Külügyminisztériumnak nincs pontos adata arról, hogy hány magyar állampolgár dolgozik külföldön. „Fogalmunk sincs arról, hogy hány magyar él és dolgozik külföldön, ugyanis nem kötelező bejelentkezniük a nagykövetségeken. Nekünk általában csak arról van információnk, aki bajba kerül” – mondta a FigyelőNetnek Odze György, a Külügyminisztérium szóvivője. Az az adat pedig, amely arról készül, hogy a külföldi magyar missziókon hányan kértek segítséget, nem mutat teljes képet.

Írország, Hollandia vagy az északi államok népszerűek a magyar munkavállalók körében, a legnépszerűbb viszont még mindig Nagy-Britannia. A ködös Albionban törvényes, bejelentett munkát vállalóknak a Home Office-nál, tehát az ottani belügyminisztériumban kell regisztrálniuk magukat. 2004. május 1. óta húszezer magyar regisztrált már. Az persze más kérdés, hogy minden bizonnyal ennek legalább a fele már visszatért, de az is kérdés, hányan dolgoznak kint feketemunkásként. Ez utóbbira csak becslések vannak, de egyes vélemények szerint akár húszezren is lehetnek. Itt érdemes megemlíteni, hogy a magyar munkaerő külföldre irányuló mobilitása más közép-európai országokhoz képest alacsony, dimenziókkal kisebb, mint a lengyel, a szlovák vagy a román munkavállalók esetében.

Egészségügy és szépségipar

Azok közül, akik a jobb fizetés miatt elindulnának, sokan az egészségügyben dolgozók közül kerülnek ki. Ugyanakkor kevesen jutnak ki ténylegesen, hiszen az angol egészségügy is finanszírozási gondokkal küzd, illetve a magyarok idegennyelv-tudása európai viszonylatban nem versenyképes. Az A-Team Hungary – mint az angliai Boots Gyógyszertárlánc képviselője hazánkban – fiatal orvosokat és gyógyszerészeket közvetít angol magánkórházakba. Aszalós Zoltán, a cég ügyvezetője szerint például a fogorvosok esetében már kezd lezáródni a piac. „Negyven-ötven fogorvos kijár havonta pár napra, de az igazán jó szakemberek között kevesen vannak olyanok, akiknek megéri véglegesen külföldön letelepedni” – mondja az ügyvezető.