Munkáltatói gondoskodás 2017-ben
Eddig évről-évre nőtt azon cégek száma, akik folyamatosan finomították a gondoskodást célzó juttatásaikat, míg eljutottak egy stabilan működő rendszerig. Emellett pedig csökkent azoknak a száma, akik nem rendelkeztek ilyen hosszú távú juttatási elemmel. Az adókörnyezet változása azonban várhatóan felkavarja ezt a trendet, írja Fata László, cafeteria szakértő, friss kutatás alapján.
Több olyan juttatást használnak a munkáltatók, melyek akkor nyújtanak segítséget, ha egy speciális élethelyzet miatt a munkavállalónak nagyobb összegre lesz szüksége. Tipikusan ilyen munkáltatói gondoskodást valósítanak meg a nyugdíjprogramok, egészséget, egészségmegőrzést támogató megoldások. Jellemzően ezek biztosítás vagy éppen egészség-, önsegélyező- és nyugdíjpénztárak formájában valósulnak meg, és közép vagy hosszútávon éreztetik a hatásukat. Így egy jó programhoz mindenképpen szükséges a munkáltató és munkavállaló elkötelezettsége, hiszen sokszor több év múlva jelentkeznek csak a pozitív hatások.
2017-re eddig szokatlan módon változik az ilyen juttatások egy részének adókörnyezete. A pénztárakba nyújtott munkáltatói hozzájárulás közterhe 34,51 százalékról 49,98%-ra növekszik. Ehhez a változáshoz kapcsolódóan vizsgálta Fata László cafeteria szakértő egy friss, 219 munkáltató megkérdezésével végzett kutatásában, hogy miként reagálnak erre a munkáltatók.
A korábbi évek hasonló felmérései azt mutatták, hogy évről-évre nőtt azon cégek száma, akik folyamatosan finomították a gondoskodást célzó juttatásaikat, míg eljutottak egy stabilan működő rendszerig. Emellett pedig csökkent azoknak a száma, akik nem rendelkeztek ilyen hosszú távú juttatási elemmel.
Az adókörnyezet változása azonban várhatóan felkavarja ezt a trendet.
Az idei válaszok alapján az érintett munkavállalói állomány 58 százalékánál van lehetőség, hogy a közterheket is tartalmazó (bruttó) cafeteria keretből válasszanak önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást. A tervek szerint ez a lehetőség ilyen volumenben jövőre is megmarad a munkatársak számára, így aki a munkáltatója segítségével kezdte meg a takarékoskodást, az jövőre is lehetőséget kap erre.
Azonban 11-ről 24 százalékra nő azok aránya, akiknél a leadott válaszok alapján nem szerepel majd ez a pénztári lehetőség a juttatási palettán. A növekedés jellemzően annak terhére valósul meg, hogy 15-ről 6 százalékra csökkenhet a nettó juttatásként való kiadást választók csoportja. Ott tehát, ahol a kapott juttatásra nem a dolgozói keret tartalmazza a közterheket, hanem a munkáltató fizeti be a juttatás értéke felett, várhatóan csökkenni fog a magasabb adóteher miatt a juttatás népszerűsége.
Hasonló képet mutat a kutatás alapján az egészségpénztári hozzájárulás munkáltatói megítélése is.
Míg a bruttó cafeteria keretben az idén és jövőre is 63 százalék kínálja ezt a lehetőséget, addig a nettó keretet alkalmazóknál 10 százalékkal csökkenhet a juttatást használni kívánók aránya. Emellett 11 százalékkal nőhet azok csoportja, akiknél jövőre a tervek szerint nem szerepel ez a juttatás a kínálatban.
Mivel nem csak pénztárakkal, hanem akár biztosításokkal, egyéb egyedi programokkal is megvalósítható a nyugdíj vagy éppen egészség célú gondoskodás, ezért a kutatás ebben a szélesebb körben is vizsgálódott.
Míg a korábbi években egyre csökkent a gondoskodást célzó juttatásokat megszüntetők száma, 2017-re a válaszok alapján várhatóan kicsivel 10 százalék fölé tehető, az ilyen döntést tervező cégek aránya. Ezzel párhuzamosan a bevezetők száma is csökkenhet jövőre.
A növekvő pénztári terhek mellett pozitív meglepetés a kutatásban, hogy folyamatosan csökken azok száma, akik nem rendelkeznek gondoskodást célzó juttatásokkal. Emellett továbbra is folyamatosan nő azon válaszadók aránya – 2017-re várhatóan már 40 százalék fölött lesz – aki kidolgozták, finomították a gondoskodó juttatási palettájukat, ami már stabilan működik, és jövőre sem kívánnak módosítani ezen.
2017-re eddig szokatlan módon változik az ilyen juttatások egy részének adókörnyezete. A pénztárakba nyújtott munkáltatói hozzájárulás közterhe 34,51 százalékról 49,98%-ra növekszik. Ehhez a változáshoz kapcsolódóan vizsgálta Fata László cafeteria szakértő egy friss, 219 munkáltató megkérdezésével végzett kutatásában, hogy miként reagálnak erre a munkáltatók.
A korábbi évek hasonló felmérései azt mutatták, hogy évről-évre nőtt azon cégek száma, akik folyamatosan finomították a gondoskodást célzó juttatásaikat, míg eljutottak egy stabilan működő rendszerig. Emellett pedig csökkent azoknak a száma, akik nem rendelkeztek ilyen hosszú távú juttatási elemmel.
Az adókörnyezet változása azonban várhatóan felkavarja ezt a trendet.
Az idei válaszok alapján az érintett munkavállalói állomány 58 százalékánál van lehetőség, hogy a közterheket is tartalmazó (bruttó) cafeteria keretből válasszanak önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást. A tervek szerint ez a lehetőség ilyen volumenben jövőre is megmarad a munkatársak számára, így aki a munkáltatója segítségével kezdte meg a takarékoskodást, az jövőre is lehetőséget kap erre.
Azonban 11-ről 24 százalékra nő azok aránya, akiknél a leadott válaszok alapján nem szerepel majd ez a pénztári lehetőség a juttatási palettán. A növekedés jellemzően annak terhére valósul meg, hogy 15-ről 6 százalékra csökkenhet a nettó juttatásként való kiadást választók csoportja. Ott tehát, ahol a kapott juttatásra nem a dolgozói keret tartalmazza a közterheket, hanem a munkáltató fizeti be a juttatás értéke felett, várhatóan csökkenni fog a magasabb adóteher miatt a juttatás népszerűsége.
Hasonló képet mutat a kutatás alapján az egészségpénztári hozzájárulás munkáltatói megítélése is.
Míg a bruttó cafeteria keretben az idén és jövőre is 63 százalék kínálja ezt a lehetőséget, addig a nettó keretet alkalmazóknál 10 százalékkal csökkenhet a juttatást használni kívánók aránya. Emellett 11 százalékkal nőhet azok csoportja, akiknél jövőre a tervek szerint nem szerepel ez a juttatás a kínálatban.
Mivel nem csak pénztárakkal, hanem akár biztosításokkal, egyéb egyedi programokkal is megvalósítható a nyugdíj vagy éppen egészség célú gondoskodás, ezért a kutatás ebben a szélesebb körben is vizsgálódott.
Míg a korábbi években egyre csökkent a gondoskodást célzó juttatásokat megszüntetők száma, 2017-re a válaszok alapján várhatóan kicsivel 10 százalék fölé tehető, az ilyen döntést tervező cégek aránya. Ezzel párhuzamosan a bevezetők száma is csökkenhet jövőre.
A növekvő pénztári terhek mellett pozitív meglepetés a kutatásban, hogy folyamatosan csökken azok száma, akik nem rendelkeznek gondoskodást célzó juttatásokkal. Emellett továbbra is folyamatosan nő azon válaszadók aránya – 2017-re várhatóan már 40 százalék fölött lesz – aki kidolgozták, finomították a gondoskodó juttatási palettájukat, ami már stabilan működik, és jövőre sem kívánnak módosítani ezen.
Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat. 
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Vajon milyen a Jó főnök?