Munkaügyi szakértői szakterületek (részterületek)

Szakértői szakterületek (részterületek)
10/2003. (VII.31.) FMM rendelet


A) Esélyegyenlőség

1. munkaerő-piaci reintegráció menedzsment
2. reintegrációt segítő tréningek, képzések
3. munkahelyi és családi élet összeegyeztetésének támogatása
4. jogérvényesítés az esélyegyenlőség területén

B) Munkadíjazás, bérrendszer

1. munkadíjazás különböző munkajogviszonyokban,
2. munkák, munkakörök minősítése, besorolása a különböző előmeneteli rendszerekben,
3. a kereset összetevői, az egyes kereseti elemek sajátosságai, alkalmazásuk feltételei, korlátai,
4. bérformák és alkalmazásuk a bérezési gyakorlatban,
5. a teljesítmény-követelmény rendszerek, alkalmazásuk feltételei, korlátai,
6. a keresetalakulás folyamatainak mutatói, bérstatisztika,
7. bérszakmai tanácsadás,
8. kollektív bértárgyalások, bérmegállapodások.

C) Munkaerő-piaci tanácsadás:

1. foglalkoztatási folyamatok, a munkanélküliség vizsgálata,
2.a munkaerő-piaci elemzés,
3. a munkaerő-prognózisok kidolgozása,
4. a foglalkoztatáspolitikai koncepciók kialakítása,
5. a munkaerő-piaci információs rendszer fejlesztése,
6. a hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci reintegrációs programjának kifejlesztése, hatásuk mérése,
7. a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése.

D) Munkajog:

1. a munkajogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései, ezen belül a gazdasági versenyszférára, a közalkalmazottakra és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó munkajogi szabályok és azok alkalmazása,
2.a munkaügyi viták szabályai és gyakorlata,
3. a sztrájkjog gyakorlásának törvényes feltételei.

E) Munkapszichológia:

1. a személyiség és a munkavégzés kapcsolata,
2. a munkavégzés szociálpszichológiai aspektusai,
3. szervezet-pszichológia,
4. a munkavégzés, mint pszichikus igénybevétel,
5. az egyén és a munkakörnyezet kapcsolata.

F) Munkaszociológia:

1. a szervezetek hierarchikus információs és döntési rendszere,
2. a munkaszociológia funkcióinak vizsgálata,
3. a bérezés és az ösztönzés szociológiai kérdései,
4. a szociológiai kutatás.

G) Munkaügyi kapcsolatok

1. szociális (társadalmi) párbeszéd, az intézményes érdekegyeztetés (országos, ágazatközi, ágazati, területi)
2. a munkaadók, munkaadói érdekképviseletek, munkavállalói érdekképviseletek közötti kapcsolatok, együttműködés kialakítása, fejlesztése,
3. munkaügyi konfliktusok (érdekviták) rendezése,
4. a munkavállalói részvételi intézmények, az üzemi/közalkalmazotti tanács kialakítása, működtetése,
5. a kollektív tárgyalásos megállapodásos rendszer kialakítása, a kollektív szerződések megkötése.

H) Munkaügyi viták kezelője

1. munkaügyi érdekviták megelőzése, rendezése (egyeztetés, békéltetés, közvetítés),
2. sztrájk előtti kötelező egyeztetés,
3. döntőbíráskodás,
4. jogviták

I) Személyügyi szakértés:

1. munkaerő-gazdálkodás,
2. szervezeti és vezetési kultúra fejlesztése,
3. személyzet-(munkaerő-)fejlesztés,
4. személyiségépítő tréningek,
5. szociális-jóléti tevékenység,
6. szervezeti kommunikáció,
7. személyügyi költséggazdálkodás.