Nem az MI, hanem az ember fejlesztése lenne a legsürgetőbb feladat

A mesterséges intelligencia fejlődése ma már nemcsak technológiai kérdés, hanem munkaerőpiaci, oktatási és szervezeti kihívás is – ez volt az egyik központi üzenete az NMHH Médiatudományi Intézete szakmai konferenciájának. Az előadók egyetértettek abban, hogy a vállalatok és a HR számára a következő évek legfontosabb feladata nem pusztán az AI-eszközök bevezetése, hanem azoknak a humán készségeknek a fejlesztése lesz, amelyekben az ember továbbra is erősebb a gépeknél.

Egyre rövidebb a figyelem, egyre nagyobb a kihívás

Prof. dr. Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára, az NMHH Médiatudományi Intézetének kutatásvezetője előadásában több figyelemfelkeltő adatot is ismertetett. Elmondta: 1978 óta nemzedékről nemzedékre átlagosan 7 ponttal csökken az IQ-szint, miközben a fókuszált figyelem időtartama 2012 és 2024 között napi 2,4 percről 47 másodpercre esett vissza.

A szakember szerint az online tér és az MI térnyerése nemcsak az információfogyasztást alakítja át, hanem az emberi gondolkodást is. Mint fogalmazott: „Egy olyan jövőtudás vár ránk, ami egy teljesen tudatos tudatlanság.”

Aczél Petra arról is beszélt, hogy a jövőben felértékelődnek azok a készségek, amelyeket ma sokszor háttérbe szorít a hagyományos oktatás és a munka világa. Egy nemzetközi kutatásra hivatkozva kiemelte: az emberi tanultság szintje sok esetben fordítottan arányos olyan képességekkel, mint a kreativitás, a bátorság, a kockázatvállalás vagy az empátia – miközben éppen ezekre lenne a legnagyobb szükség az AI-korszakban.

Nem is igazán az MI-nek, hanem magának az embernek a fejlesztése lenne a legsürgetőbb feladat

– hangsúlyozta.

A HR számára a kritikus gondolkodás lesz az egyik kulcskészség

Az előadók szerint az AI használata önmagában még nem jelent versenyelőnyt. Sokkal fontosabb kérdés, hogy a munkavállalók képesek-e kritikusan értelmezni az MI által előállított tartalmakat és döntési javaslatokat.

Pelle Veronika, az NMHH médiatudatossági szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia ma már nem egyszerű technikai eszköz, hanem „társas szereplő”, amely újfajta függőségi viszonyokat alakíthat ki.

A szakember szerint a médiatudatosság ma már nem merülhet ki a kritikus befogadásban. Egyre fontosabb a felelős és etikus technológiahasználat, valamint az érzelmi dimenziók megértése is. Ez a munkahelyeken is egyre nagyobb szerepet kap, különösen az AI-alapú kommunikációs és döntéstámogató rendszerek terjedésével.

Az MI szervezeti döntés és felelősség is

Door Tamás, a Mediaworks szakértője előadásában arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazása ma már nem kizárólag technológiai kérdés.

Mint fogalmazott: az AI „nemcsak technológia, hanem szervezeti döntés, felelősség és kontroll is”. Az előadás kitért arra is, hogy a generatív mesterséges intelligencia egyre több vállalati folyamatban jelenik meg, ugyanakkor komoly kockázatokat is hordozhat, ha a cégek nem alakítanak ki tudatos szabályokat a használatára.

Ez HR-szempontból különösen fontos lehet a toborzásban, a teljesítményértékelésben vagy akár a belső kommunikációban alkalmazott AI-rendszerek esetében.

Az emberi kreativitást továbbra sem tudja helyettesíteni a generatív AI

Dr. Farkas Dávid, a Principle Zero Kft. adattudósa a generatív mesterséges intelligencia „kognitív áráról” beszélt előadásában. Kiemelte: bár a generatív AI kreatívnak tűnhet, valójában nem képes a problémák önálló felismerésére, saját működésének felülbírálására vagy az információk újrakeretezésére.

Ezek továbbra is emberi képességek maradnak.

A szakember szerint ezért a jövőben annak is felértékelődik a jelentősége, hogy az emberek tudják: mikor nem érdemes AI-t használni. Példaként említette, hogy bizonyos kreatív vagy stratégiai folyamatokban továbbra is fontos szerepe lehet az analóg gondolkodásnak, akár a „toll és papír” használatának is.

Az AI átformálja a kommunikációs kultúrát is

A konferencia zárásán dr. Veszelszki Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja az ember–gép kommunikáció változásairól beszélt. Ismertette annak a Magyarországon elsőként végzett empirikus kutatásnak az eredményeit, amely az udvariasság szerepét vizsgálta az MI-alapú beszélgetőrendszerekkel való kommunikációban.

Az előadás egyik fontos megállapítása szerint az a kommunikációs stílus, amelyet a felhasználók a chatbotokkal szemben alkalmaznak, hosszabb távon az emberi kapcsolatokra és munkahelyi kommunikációra is hatással lehet.

kép: magnific