Nem hátrány, hanem kiindulópont: álláskeresés megváltozott munkaképességgel

Milyen módon érdemes feltüntetni az önéletrajzban, ha valaki megváltozott munkaképességű? Egyáltalán szükséges-e?

Azt szoktam mondani, hogy az önéletrajz egyetlen célja, hogy eljuttasson állásinterjúra. Ha ehhez a célhoz a megváltozott munkaképességű munkavállalói státusz közelebb visz, akkor be kell írni.

Ha a megpályázott állás kifejezetten megváltozott munkaképességűeknek szól, érdemes feltüntetni a státuszt, mert ilyenkor egyértelműen előnyt jelenthet, például, ha a munkáltató támogatáshoz kötött foglalkoztatást végez. Ha a cég ismert a társadalmi felelősségvállalásáról vagy inkluzív HR-gyakorlatáról, akkor lehet plusz érték.

Minden más esetben érdemes mérlegelni: az álláskereső egészségi állapota befolyásolná-e a munkavégzését az adott pozícióban? Ha nem, akkor érdemes jelentkezni. Ha igen, akkor is, de akkor az megváltozott egészségi állapot státuszt érdemes feltüntetni. Lehet, hogy mégiscsak ő lesz a legjobb jelölt és a munkáltató hajlandó némi kompromisszumra (pl. nagyrészt távmunkára, ha az segítség).

Nem javaslom feltüntetni, ha a pozíció nem kapcsolódik a státuszhoz, és nincs gyakorlati relevanciája, illetve, ha diszkrimináció esélye fennállhat. Ebben az esetben az állás elnyerésére kevés az esély, de mégis tettünk valamit a társadalomért: jeleztük, hogy létezik ez a státusz, és mégis, egészségi állapotuk ellenére teljes értékű munkát képesek és hajlandóak végezni. Hátha egyszer megtörik a jég egy diszkrimináló cégnél is.

Milyen gyakori kihívásokkal szembesülnek a megváltozott munkaképességű munkavállalók, és hogyan lehet ezeket leküzdeni? Melyek azok az álláskeresési technikák, amelyek hatékonyak lehetnek számukra?

A megváltozott munkaképességű munkavállalók gyakran sajátos kihívásokkal néznek szembe a munkaerőpiacon. Megfelelő álláskeresői stratégiával ezek leküzdhetők.

Előítéletek és diszkrimináció: az előítéletek ilyenkor a munkavégzés sebességére, minőségére és a munkabírásra vonatkoznak. Meg kell mutatni az önéletrajzban, az állásinterjún, hogy ezek alaptalan feltételezések. A legnehezebb ilyenkor a nyílt kommunikációt kialakítani, ezt gyakorlom az érintett álláskeresőkkel: a referenciák sokat segítenek a meggyőzésben, és elengedhetetlen, hogy beszéljenek a képességeikről és a munkáltatótól szükséges alkalmazkodásról – gyakran ez utóbbi szinte nem is létezik. A legtöbb irodaépület akadálymentes, és a rugalmas munkavégzési lehetőségek sem lehetetlenek. Munkáltatói oldalról javasolnék mindenhová legalább e-learning képzést, érzékenyítő programokat.

Mivel sok megváltozott munkaképességű munkavállaló hosszabb ideig inaktív volt, ennél nehezebben legyőzhető kihívás is kialakult: az önbizalomhiány és a szociális elszigeteltség. Az álláskereső részéről elhatározás, önfejlesztés szükséges, a közvetlen környezet és a társadalom részéről támogatás és egy egyszerű üzenet: szükség van rá is a közös célhoz. A coaching, mentorálás sokat segít, az önfejlesztésnek pedig része lehet az álláskeresési tréningek, csoportos foglalkozások, ahol sorstársak erősíthetik egymást. Jó ötlet még az önkéntes munkavégzés, tapasztalatszerzés és önbizalomnövelés céljából.

Hogyan válaszoljanak a jelöltek az egészségi állapotukkal kapcsolatos kérdésekre az interjú során?

Megváltozott munkaképességű jelöltek esetében kiemelten fontos az önbizalommal teli, tudatos és jogilag is tájékozott válasz az egészségi állapotra irányuló kérdésekre. Az a cél, hogy a munkaképességére és erősségeire helyezze a hangsúlyt, ne pedig a korlátaira. A válaszokat itt is többféle helyzetre szoktam végigvenni:

Ha az állapota nem befolyásolja a munkát:

„Megváltozott munkaképességűként vagyok nyilvántartva, de az adott munkakör ellátásához minden szükséges kompetenciával és képességgel rendelkezem.” És jöhetnek a sztorik, referenciák, eddigi eredmények. Erről érdemes beszélni bármely állásinterjún, mert ez a fontos.

Ha az állapota érinti a munkavégzést, de van megoldás:

„Az egészségi állapotom miatt szükségem van néhány rugalmas megoldásra (pl. ergonomikus munkakörnyezet, részleges home office), de ezek biztosítása esetén a munkát teljes értékűen tudom végezni.” Ilyenkor az alkalmazkodóképességet és a problémamegoldó hozzáállást tudjuk jól megmutatni.

Ha tapasztalatként is bemutatható az állapota: „A megváltozott munkaképességem megtanított arra, hogyan dolgozzak hatékonyan, fókuszáltan, és hogyan osszam be jól az energiáimat – ezek a készségek korábbi munkahelyemen is előnyt jelentettek.”

Tudatosítjuk a jogait is, és begyakoroljuk, hogy csak olyan információt mondjon el, olyan szóhasználattal, amivel komfortos. Merészebb jelölteknél még diszkrét nyomást is helyezünk a munkáltatóra, jelezve, hogy elvárható: a kiválasztás szakmai szempontok szerint történjen, ne az egészségi állapot befolyásolja.

Hogyan érdemes szűrnie/kiválasztania egy megváltozott munkaképességű dolgozónak a pozíciókat, hirdetéseket, amelyekre jelentkezik? Hogyan deríthető ki, hogy mi felel meg az egészségi állapotának?

A célunk ilyenkor olyan pozíció megpályázása, ahol az adott munka valóban elvégezhető a saját egészségi állapotának megfelelően, és ez hosszú távon is fenntartható. Ehhez kell egy nagyon erős önismeret és bátorság. Az orvosi javallat egy iránymutatás (pl. ülőmunka, nem emelhet, nem dolgozhat éjszaka stb.), de a saját tapasztalat és a képességek pontos belátása sokat segít. Nehéz elfogadni, hogy korlátaink vannak, de ebben az esetben ez szó szerint életmentő is lehet. Emellett nemcsak a nehézségeket mérjük fel pontosan, de az erősségeket, képességeket is. Ezekkel keresünk állást igazán, nem a korlátokkal. A feladatot már az elején pontosan meghatározzuk az álláskeresővel: ez egy helyzet, ami van és lesz, emellett kell megtalálni a legjobb lehetőségeket.

Gyakorlati síkon: keressük a kulcskifejezéseket az álláshirdető honlapján, az álláshirdetésben, a sajtóanyagaikban: "Részmunkaidő", "home office lehetőség", "akadálymentesített munkahely", "rehabilitációs foglalkoztató", "megváltozott munkaképességűek jelentkezését is várjuk" Keressük a konkrét feladatokat, a fizikai/mentális terhelésre utaló információkat. Akár kapcsolatfelvételig is elmegyünk jelentkezés előtt. Egy diszkrét érdeklődés telefonon vagy emailben, nagy előnyt is jelenthet.

Állásinterjún őszinte, de fókuszált kommunikáció kell. Arra koncentrálunk, hogy mit tud vállalni és hogyan tud értéket teremteni a munkáltatónak.

Milyen típusú cégek vagy szektorok nyitottabbak a megváltozott egészségi állapottal élő munkavállalók foglalkoztatására?

Az elhelyezkedési esélyeiket nagyban meghatározza, hogy milyen típusú céghez vagy milyen iparágba pályáznak. Tapasztalati és statisztikai alapokon ezek a szektorok és cégtípusok nyitottabbak alkalmazásukra:

Alkalmazkodnak az egyéni korlátokhoz, gyakori a részmunkaidő, könnyített munkafeltételek. Ilyenek lehetnek:

• civil szervezetek (pl. KézenFogva Alapítvány, Motiváció Alapítvány)
• védett munkahelyek (pl. ERFO, FŐKEFE, KÉZMŰ)
• rehab munkahelyek (pl. Salva Vita partnerei)

Ezek előnye, hogy biztonságos környezetet, nagyfokú rugalmasságot nyújtanak, de hátrányuk, hogy alacsonyabb a bérszínvonal, és kevesebb a szakmai fejlődési lehetőség.

Jó lehetőséget nyújtanak a multinacionális cégek, SSC-k, irodai adminisztrációt kínáló munkáltatók. A multik

• külön esélyegyenlőségi politikával rendelkeznek, és ezt be is tartják
• HR rendszerük része a diverzitás, gyakori a megváltozott munkaképességűekre fókuszáló toborzás.
• Tipikus munkakörök:
  • call center, ügyfélszolgálat (telefonos, e-mailes)
  • adminisztrátor, adatkezelő
  • pénzügyi, IT-s back office feladatok

Előnye, hogy modern munkakörnyezetet, home office lehetőségeket biztosítanak, hátrányuk, hogy magasak a belépési elvárások (pl. nyelvtudás, diploma, szakmai jártasság)

Külön kiemelném a lehetőségek közül az IT és digitális szektort, mert

• Nyitottabbak a távmunkára és rugalmasságra
• Sok munkakör végezhető fizikailag kevéssé megterhelő módon (pl. programozás, tesztelés, UX/UI munka)
• Egyéni teljesítmény alapján értékelnek

Előnyük a nagyobb autonómia, akár projektalapú munkavégzés, Hátrányuk, hogy nagy a verseny, technológiai változások gyorsan és folyamatosan jönnek, és napi 8-10 óra folyamatos rendelkezésre állást követelnek meg.

Általában egy megváltozott munkaképességű álláskeresővel körülnézünk az állami intézmények, önkormányzatok világában is. Itt kevés a jelentkező, így nagyobb az esélye egy-egy jelöltnek. Jellemző munkakörök: portás, irattáros, adminisztrátor, ügyfélszolgálati munkatárs. Ezek a munkáltatók lehetnek nyitottak egyes programokon keresztül is (pl. közfoglalkoztatásból kilépők támogatása). Nagy előnyük a stabilitás, kiszámíthatóság, viszont hátrány az alulfizetettség, kevés fejlődési lehetőség, lassú ügyintézés.

Jellegükből adódóan a megváltozott egészségi állapottal élő jelöltekre nem tudnak nyitottak lenni a vendéglátásban (gyors tempó, sok állás), az építőipar (fizikai terhelés, veszélyes üzem), a kiskereskedelemben (állómunka, túlórázás), az egészségügyben (magas stressz, változó műszak),

Nyitóképen Fazekas Éva