Minden, amit tudnod kell a megváltozott munkaképességűek ellátásairól és jogairól

A megváltozott munkaképességű jelentése

A megváltozott munkaképességű személy olyan személy, aki egészségi állapota miatt nem képes teljes mértékben részt venni a munkaerőpiacon, és ezért különböző ellátásokra jogosult. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint a megváltozott munkaképességű személyeket három csoportba sorolják:

• Rehabilitációs ellátásra jogosult személy: olyan személy, aki egészségi állapota miatt legalább 50%-ban korlátozott a munkavégzésben, de rehabilitációval javítható a munkaképessége.
• Rokkantsági ellátásra jogosult személy: olyan személy, aki egészségi állapota miatt legalább 67%-ban korlátozott a munkavégzésben, és rehabilitációval nem javítható a munkaképessége.
• Fogyatékossági támogatásra jogosult személy: olyan személy, aki egészségi állapota miatt legalább 40%-ban korlátozott a mindennapi életvitelben.

Az állapotrosszabbodás miatt felülvizsgálat

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összege függ az egészségi állapotuk változásától. Ha az egészségi állapotuk romlik vagy javul, akkor az ellátásuk összege is változik. Ezért fontos, hogy az egészségi állapotuk változását jelezzék a rehabilitációs hatóságnak, és kérelmezzék az ellátásuk felülvizsgálatát.
A felülvizsgálat iránti kérelmet írásban kell benyújtani a rehabilitációs hatósághoz, amelyhez csatolni kell az orvosi dokumentumokat is, amelyek igazolják az állapotrosszabbodást vagy -javulást. A felülvizsgálat során a hatóság megvizsgálja az egészségi állapotot és a munkaképességet, és dönt arról, hogy az ellátást megtartja, emeli vagy csökkenti.

A tb jogviszony fogalma

A tb jogviszony olyan jogviszony, amely alapján a személy kötelezettséget vállal a társadalombiztosítás finanszírozásához, és jogosulttá válik a társadalombiztosítási ellátásokra. A tb jogviszony fajtái a következők:

• Biztosított: olyan személy, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, egyházi jogviszonyban, katonai szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi szolgálati jogviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy vállalkozóként, egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéni cégként tevékenykedik.
• Önkéntes biztosított: olyan személy, aki nem tartozik a biztosítottak körébe, de önként csatlakozik a társadalombiztosításhoz, és fizeti a járulékot.
• Egyéb jogosult: olyan személy, aki nem tartozik a biztosítottak vagy az önkéntes biztosítottak körébe, de más jogcímen jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra. Ilyenek például a gyermekgondozást végző személyek, a tanulók, a nyugdíjasok vagy az árvaellátásban részesülők.

A 7-es, 8-as és 9-es kód táppénz kalkulátor

A táppénz olyan társadalombiztosítási ellátás, amelyet akkor kapnak a biztosítottak, ha betegség vagy baleset miatt nem tudnak dolgozni. A táppénz összege függ a biztosított jövedelmétől és az igénybe vett napok számától. A táppénz összegét két kód határozza meg:

• A 7-es kód: ez jelzi, hogy hány százalékát kapja meg a biztosított a napi átlagkeresetnek táppénzként. A 7-es kód függ attól, hogy milyen okból van munkaképtelen a biztosított. Például betegség esetén az első 15 napban 60%, utána 50%, baleset esetén pedig 60% a 7-es kód.
• A 8-as kód: ez jelzi, hogy hány naptári napot töltött el a biztosított betegség vagy baleset miatt munkaképtelen állapotban. A 8-as kód alapján számolják ki a táppénz alapját képező napi átlagkeresetet.
• A 9-es kód azt jelenti, hogy veszélyeztetett terhesség miatt vagy keresőképtelen. Ebben az esetben nem jár betegszabadság, hanem az első naptól táppénzt kapsz. A táppénz összege a napi átlagkereseted 60%-a, amelyből levonásra kerül a 15%-os személyi jövedelemadót.

Rehabilitációs hozzájárulás számítása

Először meg kell határozni, hogy a munkaadó köteles-e rehabilitációs hozzájárulást fizetni. Erre akkor van szükség, ha a munkaadó átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, de a megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók száma nem éri el a létszám 5%-át. A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni, és nem kell figyelembe venni bizonyos foglalkoztatási formákban álló személyeket (pl. közfoglalkoztatottak, egyszerűsített foglalkoztatottak, stb.).
•  Ha a munkaadó köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, akkor meg kell határozni a kötelező foglalkoztatási szintet, azaz hogy hány MMK munkavállalót kellene foglalkoztatnia ahhoz, hogy ne legyen fizetési kötelezettsége. A kötelező foglalkoztatási szint a statisztikai állományi létszám 5%-a, amelyet felfelé kerekíteni kell egész számra.
•  Ha a munkaadó nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet, akkor meg kell határozni a rehabilitációs hozzájárulás összegét, amely az előírt létszám kvótából hiányzó MMK munkavállalók számának és az éves egységnyi összegnek a szorzata.

A rokkantsági ellátás adókötelessége

A rokkansági ellátás után nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetni, mert ez adómentes jövedelemnek számít. A rokkantsági ellátás után sem adó-, sem bevallási kötelezettség nincs. A rokkantsági járadék havi összege 53 830 forint. A nemzeti helytállásért járó pótlék összeghatára 2023. január 1-jétől 286 075 forint, és a hozzátartozói jogon járó pótlék esetén ez az összeg 143 045 forint. Az árvaellátás legkisebb összege változatlanul havi 50 000 forint.

A rokkantsági ellátás ténye önmagában nem jelent szja kedvezményt, csak akkor, ha ez a BNO kód alapján megállapítható. A BNO kód a betegségek nemzetközi osztályozásának rövidítése, amely alapján az orvosok diagnosztizálják és igazolják a betegségeket. A BNO kód alapján megállapítható szja kedvezményekről igazolást szakorvos vagy háziorvos állíthat ki, aki ezt jelenti is a NAV felé. 

Az r69h0 és z0390 BNO kódok

A R69H0 kód azt jelenti, hogy a betegség ismeretlen okai. Ez akkor használatos, ha a morbiditás (a betegség vagy állapot miatti rosszullét) oka nem tisztázott vagy más helyre nem osztályozható.
A Z0390 kód azt jelenti, hogy megfigyelés gyanított betegség vagy állapot miatt, k.m.n. (különben megnevezve nem). Ez akkor használatos, ha az egészségügyi szolgáltatásokat vizsgálat vagy kivizsgálás céljából igénybe vevő személynek nincs bizonyított diagnózisa, de gyanú merül fel valamilyen betegség vagy állapot iránt.