Nem jó kis cégnél dolgozni?

A Merces (www.merces.hu) online fizetési felmérés szakértői legutóbbi kutatásukban azt vizsgálták, miként alakultak az átlagjövedelmek, a béren kívüli juttatások és az év végi jutalmak az utóbbi két évben. A napokban kibocsátott összegző tanulmányból több érdekes adat és összefüggés is kitűnik.

Az országos átlagjövedelem alakulása nem mutat jelentős törést az elmúlt időszakban. 2007. harmadik negyedévében 192 ezer forint volt a havi bruttó átlagfizetés, 2008 hasonló időszakában 202 ezer forint, 2009. harmadik negyedévében pedig 215 ezer forint.

Kevesebben kapnak jutalmakat

A 13. havi juttatások országos átlaga is csak enyhén nőtt, a harmadik negyedévben 172 ezer forint volt. A kutatás szerint viszont 13 százalékkal kevesebb munkavállaló számíthat rá idén, mint a tavaly. Az év végi pénzügyi jutalmak átlagos összege mintegy két év alatt bruttó 156 ezerről 189 ezerre nőtt, de míg 2007-ben a munkavállalók 45 százaléka részesült benne, és még 2008. harmadik negyedévében is 46 százalékuk, 2009. harmadik negyedévében már csak 41 százalékuk.

A felsővezetők prémiuma nőtt

A 13. havi juttatások és év végi jutalmak vonatkozásában szinte minden vizsgált munkaszinten (segédmunkástól egészen a felsővezetőkig) 10-14 százalékkal csökkent azok aránya, akik részesülnek ilyen év végi plusz jövedelemben. Érdekes viszont, hogy a prémiumok átlagos összege a tavalyi év hasonló időszakához képest megnőtt. A legnagyobb mértékben a felsővezetők körében - az ő esetükben a tavaly év végi átlagos bruttó 528 ezer forintról 2009-ben 640 ezer forintra.

A béren kívüli juttatáson is spórolnak a cégek

A Merces kutatói azt is megvizsgálták, miként változtak meg a béren kívüli juttatások az elmúlt egy év során. Minden juttatás esetében csökkent az ezt élvezők aránya. A leggyakrabban nyújtott béren kívüli juttatás az utazási költségek térítése (bizonyos feltételek esetén ez törvény által előírt kötelessége a munkáltatónak) 2008. harmadik negyedévéhez képest 2009-re 14 százalékkal csökkent. Idén 11 százalékkal kevesebb dolgozó kap ingyenes italellátást munkahelyén, mint egy évvel korábban. Jelentősen (9 százalékkal) csökkent a nyugdíjbiztosítási hozzájárulásban részesülők aránya is és kevesebben (8 százalékkal) használhatják mobiltelefonjukat magáncélra a vállalat költségén, de képzésekben sem nagyon részesültek a dolgozók. A hétvégi céges akciók is majdnem felére, 7 százalékról 4 százalékra csökkentek, a sport és kulturális juttatások 4-ről 2százalékra.

A nagyobb cégeknél jobb dolgozni

Míg a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató cégeknél 16 százalékkal csökkent a munkába járás költségtérítésében részesülők aránya, addig a több mint 1000 fős vállaloknál „csupán” 9 százalékos volt a csökkenés. Jelentős különbség mutatkozott még az ingyenes italellátás esetében is: előbbi esetében 15 százalék, utóbbi esetében 7 százalék a visszaesés. Rugalmas munkaidőben idén 11 százalékkal kevesebben dolgoztak a kis cégeknél, de a nagyvállalatoknál is, méghozzá 4 százalékkal.

A belföldi magán, valamint az állami tulajdonú cégek érzékenyebben reagáltak a gazdasági változásokra a felmérés eredményei szerint. Idén a tavalyihoz képest 16 százalékkal kevesebben számíthattak a munkába járás költségeinek térítésére a belföldi magántulajdonú cégeknél dolgozók, az állami cégek alkalmazottai esetében 14 százalékos, a külföldi magántulajdonú cégeknél 9 százalékos csökkenést tapasztaltak a kutatók.

A belföldi cégeknél a mobiltelefont magáncélra 10 százalékkal kevesebben használhatják idén, külföldi cégeknél ez a csökkenés 7 százalék, állami vállalatoknál 2 százalék.

A segédmunkások 25 százalékkal kevesebben számíthatnak munkába járásuk költségeinek térítésére, a szakmunkások esetében 19 százalékos a csökkenés, az irodai alkalmazottak esetében pedig 15 százalékos.

A felmérés adatai szerint a szakmunkásokat érinti leginkább, a közép- és felsővezetőket a legkevésbé a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás megvonása.

A vizsgálat eredményeinek ismeretében egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a kisvállalkozásoknál dolgozók érzik leginkább az elvonásokat. A 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél volt legnagyobb mértékű a csökkenés az egyes juttatások vonatkozásában.