Nem lehet alkalmazott a vezető tisztségviselő

Jogi szakértőink olvasóink kérdéseire adott válaszaiból kiderül, hogy az új társasági törvény nem teszi lehetővé a vezető tisztség alkalmazottként való ellátását. Megtudhatjuk, hogy mikortól kell alkalmazni a garantált bérminimumot, hogyan kell kiadni a szabadságot és kinek jár monitor előtti védőszemüveg.Ügyvezetők, védőszemüveg, bérminimum1/2. oldalAmikor egy Kft-ben két 50-50%-os tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos van, akik egyben a társaság cégjegyzésre jogosult ügyvezetői is, elláthatják ezt az ügyvezetői feladatot alkalmazotti jogviszony keretein belül, valamint ezáltal elszámolható-e nekik adójóváírás az alkalmazotti jogviszonyra való tekintettel? Mindkét ügyvezető nem lehet alkalmazott, hiszen akkor egymás fölött gyakorolnák a munkáltatói jogokatVezető tisztségviselő nem állhat munkaviszonybanÚgy értesültem, hogy az új Gt. szerint az ügyvezetők csak megbízási szerződés alapján végezhetik majd tevékenységüket, munkaviszonyban nem. Mi lehet ennek a háttere, pontos-e az információ, és ha igen, mi indokolja az ügyvezetői státuszok az ügynöki tevékenységgel egyenértékű megítélését a jövőben. A 2006. július 1-től hatályos új Gt. így rendelkezik: "22. § (2) A vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre az e törvény szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Vezetői tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatja el."A törvényjavaslat indokolása szerint: "A vezetői tisztségviselői jogviszony polgári jogi, illetve munkajogi jellege tekintetében igen széleskörű elméleti és gyakorlati viták folynak, lényegében az első Gt., azaz 1988 óta. Ezekre tekintettel mondja ki a 22. § (2) bekezdése, hogy a vezető tisztségviselői jogviszony sajátos társasági jogi jogviszony, amelyet elsődlegesen a Javaslat szabályoz, mögöttes jogként viszont a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell - a vezető tisztségviselői jogviszony sajátosságaira tekintettel - megfelelően alkalmazni. Ebből a szabályból következik, hogy a vezető tisztségviselő e minőségében nem állhat a jövőben munkaviszonyban, de nem következik, hogy a vezető tisztségviselő egyáltalán nem állhat munkaviszonyban - vezető tisztségviselői jogviszonya mellett - a társasággal. Mivel az 1997. évi Gt. alapján voltak vezető tisztségviselői munkaviszonyok is pl. a kft-knél, az átmeneti rendelkezések között a Gt. 333. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy ezek a munkaviszonyok, ha határozott időre szóltak, úgy lejártukig, ha határozatlan időre, úgy a vezető tisztségviselői jogviszony lejártáig, de legfeljebb a megválasztástól számított öt évig maradnak hatályban."Ez a szabályozás azonban nem zárja ki, hogy más minőségben (más munkakörben) továbbra is munkaviszonyban dolgozzon a társaságnál. VégkielégítésJelenlegi munkáltatómnál egy éve dolgozom, munkaviszonyom átszervezés miatt megszűnik. Mivel 3 év múlva nyugdíjba mehetek, jár-e nekem az emelt összegű, 3 havi végkielégítés a nyugdíj előtti munkaviszony megszüntetés miatt? Az emelt összegű végkielégítés akkor járna önnek, ha legalább 3 éves munkaviszonnyal rendelkezne jelenlegi munkáltatójánál. Tekintettel arra, hogy nem jogosult a végkielégítésre, az emelt összeg sem jár önnek. Monitor előtti védőszemüvegHallottam a rádióban, hogy az a munkavállaló, aki napi nyolc órában számítógépen, monitor előtt dolgozik és szemüveges, kérhet a munkáltatótól hozzájárulást a szemüveglencse- vagy a komplett szemüveg elkészítéséhez. Igaz ez? Amennyiben igen, akkor milyen mértékben, és milyen típusú szemüvegre vonatkozik ez?Támogatás csak akkor kérhető, ha az üzemorvosi vizsgálat alapján az üzemorvos szemészeti vizsgálatra utalja be a dolgozót és a szemész szerint a monitor előtti éleslátáshoz kell neki a szemüveg. Az, hogy egyébként szemüveges, nem jogosít támogatásra. Ez a szemüvegtámogatás egyébként 100 százalékos mértékűLeltárfelelősségCégünknél nincs kollektív szerződés, a kereskedelmi dolgozók csoportos leltárfelelősségi megállapodást írnak alá, havonta van leltár. 2005. májusában üzletvezető-váltás miatt volt leltár, amely során komoly összegű leltárhiányt állapítottak meg. A kifizetési határozatot viszont csak idén kaptuk meg. Érvényben van-e még az a jogszabály, amely szerint a munkáltató 60 napon belül érvényesítheti követelését?A Munka Törvénykönyve 70/D §-ának (5) bekezdése szerint a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidőn belül lehet érvényesíteni.Garantált bérminimumA minimálbérről szóló 316/2005 (XII.25) Korm. rendelet 1. §-a azt mondja, hogy a rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra illetve munkavállalóra., ugyanakkor a 4. §-ban megfogalmazott iskolai végzettségre, illetve gyakorlati időre vonatkozó rendelkezéseket - ami magasabb százalékban állapítja meg a minimálbér összegét - a rendelet 6 §-a számomra nem egyértelműen magyarázza. A magasabb összegű minimálbér minden munkavállalóra alkalmazandó, vagy csak a költségvetési szervekre, illetve a közalkalmazottakra és közszolgálati viszonyban állókra? Kell-e az 50év feletti munkavállalónak 110 %-os minimálbért adni, január 1-től kezdődően?A jogszabály egyértelműen fogalmaz, ugyanis a 6. § szerint: "6. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2006. január - a 4. §-ban foglalt szabályt első ízben a 2006. július - hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.(2) E rendelet alkalmazásábana) munkáltatón a költségvetési szervet, b) munkavállalón a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban állót, c) személyi alapbéren közalkalmazottak esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell."Tehát a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre is alkalmazni kell, mint ahogy minden más munkáltatóra is. A szakképezettséghez kötött, illetve az 50 év feletti munkavállalókra vonatkozó minimálbért 2006. július 1-től kell alkalmazni.Étkezési hozzájárulásKöteles-e a munkáltató étkezési támogatást adni abban az esetben, ha adminisztratív alkalmazottként 8 órában dolgozom? Amennyiben igen, visszamenőleg kérhető-e? Hol találok erre vonatkozó jogszabályt?Az adómentes étkezési hozzájárulás nem kötelező, csak lehetősége a munkáltatónak. Amennyiben azonban valamelyik dolgozójának juttat ilyet, a Munka Törvénykönyve "egyenlő munkáért egyenlő bérezés" elve alapján a többi munkavállalónak is köteles étkezési jegyet adni. Visszamenőleg ugyan már nem igényelheti, de a jövőre nézve nyugodtan kérje munkáltatójától."Mt. 142/A. § (1) Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.(2) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni.(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás."