Szerző: Schlemmer Éva Megjelent: 6 hónapja

Nemcsak az extróké a világ!

Woody Allen, Barack Obama, Ingrid Bergman, Mark Zuckerberg, Frédéric Chopin, Angela Merkel, Soros György - Mi a közös bennük? Mindannyian sikeresek, mindannyian introvertáltak, tehát az emberek 50%-ához hasonlóan csendesek, visszahúzódóak, és gyakran van szükségük egyedüllétre. Dr. Sylivia Löhken bestseller író, az introvertált személyiségtípusú emberek tanácsadója, nyelvész, kommunikációs szakértő és coach, mi több, maga is „gyakorló intró”. Tapasztalatai szerint a csendes emberek gyakran háttérbe szorulnak extrovertált társaik mellett, nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is. Éppen ezért nagy szükségük van arra, hogy tudatosítsák magukban, milyen előnyökkel jár az, hogy ők introvertáltak.

Hogyan lesz egy introvertáltból kommunikátor, hiszen ők tipikusan írni és olvasni szeretnek és kerülik az interperszonális helyzeteket?

Sylivia Löhken: Kifejezetten élvezem a face to face kommunikációs helyzeteket, mert akkor könnyen tudok fókuszálni, koncentrálni. Ugyanakkor utálom, ha sok és ismeretlen ember előtt kell beszélnem. Ezeket a helyzeteket kerülöm, de ha mégis meg kell ezt tennem, megvannak a magam introvertált eszközei erre a helyzetre is.

Ön azt írja, a személyes fejlődésünk a legérdekesebb utazás. Ön miben változott, mit adott Önnek az ezzel a témával való foglalkozás?

S.L.: Elsőként az volt rám nagy hatással, hogy rájöttem, introvertáltnak lenni nem jelent egyúttal „veszélyeztetett fajhoz” tartozónak lenni. Megértettem, hogy az emberiség fele intró. Aztán kíváncsi lettem, mit jelent introvertáltként autentikusan élni. Mi az, ami energiát ad, mi az, ami elvesz. Míg végül elkezdtem sokkal komfortosabban érezni magamat a bőrömben.

Önnek 3 könyve jelent meg magyarul, A csend ereje, A Személyiség ereje és A csend öröme című kötetek. Miként viszonyulnak egymáshoz?

S.L.: A személyiségünk legmélyebb magvában rejlik az, hogy introvertáltak vagy extrovertáltak vagyunk-e, tehát ezek nem változtatható tulajdonságaink. Hasonlóan ahhoz, ahogyan nők és férfiak vagyunk, ezek a jellemzőink is minden más szereptulajdonságunkat átszíneznek. Az első kötetem arról szól, hogyan kell introvertáltnak lenni, hogyan kommunikáljunk sikeresen a magánéletben és a munka világában. Második kötetemben az introvertáltak és az extrovertáltak közti különbségekre fókuszálok és arra, hogyan tudnak együtt dolgozni. A harmadikban pedig arra, milyen az örömteli és a boldog intró élet. Ez számomra a legkedvesebb, legfontosabb könyvem.

Milyenek az intrók és az extrók?

S.L.: Az introvertált és extrovertált személyiség megkülönböztetése Carl Gustav Junghoz nyúlik vissza. A két típus közötti leglényegesebb különbség a társas kapcsolatokhoz való viszonyulás. Míg az introvertált személyiség számára a másokkal folytatott kommunikáció meglehetősen energiaigényes, addig az extrovertáltak ugyanezekből az élményekből energiát merítenek. A társas helyzeteket követően egy introvertáltnak szüksége van visszavonulásra, egy extrovertált azonban több ingert igényel, és könnyebben koncentrál a külső dolgokra.

Löhken szerint a két személyiségtípus a szükségleteik megfelelő felismerésével kiválóan képes együttműködni. Az extrókkal összehasonlítva különleges erősségekkel, de speciális akadályokkal is bírnak az intrók, amelyek döntő szerepet játszanak abból a szempontból, hogyan boldogulnak. Az introvertált személyiségvonásokból fakadó erősségek: óvatosság, lényeglátás, a nyugalom, függetlenség, vagy az empátia. Az erősségek mellett vannak kifejezetten az introvertált emberekre jellemző akadályok is. Az intrók gyakran hajlamosak a passzivitásra, a konfliktuskerülésre, az önmegtagadásra és a fixációra, a kapcsolat- és konfliktuskerülés szintén gyenge pontjuk lehet.

Ön azt állítja, a személyiséget három tényező határozza meg, a biológiai, a környezeti tényezők és az akarat. Ez utóbbit hogyan szabadítsuk fel, hogyan érvényesítsük?

S.L.: Sokáig csak az első két tényező számított, ha az apád például pék volt, te is az lettél, senki nem kérdezte meg, mit szeretnél. A posztmodern társadalmak sajátja már, hogy te döntheted el, mit akarsz. S ez sokak számára nagy kihívás. Olyan helyzetek előtt állnak, melyek nagyon komplikáltak. Az út, melynek során megkonstruáljuk a saját önbecsülésünket, ma már az egyik legnagyobb feladat, mert nincs semmiféle útmutató előttünk. Különböző eszközeim vannak arra, hogy megtudjuk, mi van a személyiség mélyén, illetve hogy felmérjük a környező impulzusok, valamint a személyes célok természetét. Kérdés, ez a hármas vajon egy vonalon mozog-e.

Mi jellemzi az intró vezetési stílust?

S.L.: Kutatások azt mutatják, hogy vannak olyan helyzetek, amikor az introvertáltak jobb vezetők az extrovertáltakhoz képest. Ezek jellemzően a startup vagy tanácsadó cégek, ahol nincsenek fix struktúrák, ahol mindenkinek meg kell hoznia a saját döntéseit. Ezekben a helyzetekben az introvertáltak jobb főnökök, mert több teret adnak a beosztottjaiknak. Egy extrovertált főnök saját magára akarja a reflektort állítani. Ők jobbak olyan helyzetekben, ahol gyors döntéseket kell hozni és a beosztottaknak ehhez kell alkalmazkodniuk, mint például egy kórház traumatológiai osztályán, vagy egy pizzázó házhozszállítási részlegén.

Mi jellemzi az intró munkaszervezést?

S.L.: Az introvertáltak nagyon jól tudnak struktúrákban gondolkozni, rendszerszeretők, jó szervezők, megpróbálják elkerülni a meglepetéseket, szeretik a feladatokat listázni és előre megtervezni mindent. A kreativitáshoz viszont megfelelő, ingerszegény térre és időre van szükségük.

Léteznek különböző, intró és extrovertált szervezeti kultúrák?

S.L.: A különböző országokban, például Finnországban vagy Japánban nagyon értékesnek tartják, ha valaki csendes. Míg Dél-Afrikában vagy Braziliában azt ismerik el, ha valaki extrovertált. Nyugati iparosodott országokban, mint pl. Németországban vagy Magyarországon erős az extrovertált attitűdök preferenciája, melynek oka az életkörülmények megváltozásában keresendő. A 19. században a legtöbb ember kis falvakban élt, egy átlagos ember ugyanazokkal az emberekkel találkozott minden nap. Ma már a nagyvárosokban egy ember egyszer találkozik egy másikkal, sokkal kevesebb ideje van hatással lenni rá, tehát egy extrovertált attitűd ebben a gyorsabb és hangosabb környezetben sokkal hasznosabb.

Löhken szerint az introvertáltak a munka világában kihívásokkal néznek szembe. Gyakran érik őket a vezetők részéről arra vonatkozó kritikák, hogy nem elég aktívak, kezdeményezők, nem elég jó csapatjátékosok. Egy intró számára gondot jelenhet, hogy előtérben legyen, és a jó teljesítményét bizonyítsa, még akkor is, ha képességeiben nem marad el a kollégáitól. Tanácsai segítenek a befelé fordulóknak, hogy ráérezzenek, egyáltalán nem rossz dolog intrónak lenni, pláne nem nevezhető hibának. Fejleszteni lehet a képességeiket és hatalmas sikereket lehet elérni. Könyveit nemcsak az introvertált embereknek érdemes elolvasnia, hanem az extróknak is, mert segíti a megértést és boldogabbá, hatékonyabbá teheti számukra az együttélést.

A szerzőről: Dr. Sylivia Löhken 2003 óta az introvertált személyiségtípusú emberek tanácsadója. PhD fokozatú nyelvész és kommunikációs szakértő, okleveles coach. Tíz évig volt a DAAD vezető beosztású munkatársa Németországban és Japánban. Fő témája, hogy miként alakíthatjuk legjobban az életünket a személyiségünknek megfelelően. A csend ereje - A zárkózott ember útja a sikerhez című könyve nagy médiavisszhangot kiváltó nemzetközi bestseller lett, és széles körben hívta fel a figyelmet az intro- és az extrovertáltak közötti különbségekre. Löhken maga is csendes, megfigyelő típus, aki szereti átgondolni és előre megfogalmazni a mondanivalóját. Ritkán beszél, szeret a háttérben maradni. Saját bőrén tapasztalta meg, hogy egy ilyen személyiség nehezebben tud érvényesülni az extrovertált világban, ami nem jelenti azt, hogy zárkózott emberek ne lehetnének sikeresek az általuk választott területen.

Follow hrportal_hu on Twitter

Nem vagyok lusta, csak nem érdekel…- őket nem szeretné alkalmazottnak

Írtunk már a gonosz főnökökről, de mi van a lógós vagy lusta beosztottakkal? A filmtörténetben rájuk is találunk bőven példát. Manapság az egyik legfontosabb kérdés a HR-esek számára, hogy hogyan tudják motiválni a munkavállalókat, leginkább hogyan élesszék fel bennük a belső motivációt. Különösen kemény a feladat, ha az alkalmazott, úgymond nehéz eset. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg néhányat! tovább..

További cikkek
Nők vezetői székben: jó vezetői attitűd, a férfi-női arányok és a gazdasági kilátások

A felsővezetői optimizmus alapvető, de nőként nem könnyű - derült ki az Egyenlítő Alapítvány és a KPMG Női vezetők kerekasztal-beszélgetésén. Teljes cikk

Nem lesz különbség a munkavállalók között a Brexit után

A brit EU-tagság megszűnése után már nem lenne különösebb ok arra, hogy a brit kormány eltérő letelepedési és foglalkoztatási szabályokat... Teljes cikk

Legyen munkaviszony az otthonápolás - követelték a Parlamentben

Romániában is munkaviszonyként ismerik el az otthonápolást -hívta fel a figyelmet a hétfői parlamenti ülésen Tordai Bence a párt politikusa. A... Teljes cikk

A Gibraltáron dolgozó spanyolokat is érinti a Brexit

Spanyolország a lehető legkedvezőbb eredményeket szeretné elérni a Gibraltáron dolgozó spanyolok számára - mondta Josep Borrell spanyol... Teljes cikk

Magasabb béremelés jöhet az állami vállalatoknál

A már korábban beígért öt százaléknál magasabb béremelés jöhet az állami vállalatoknál, erről akár jövőre új megállapodást köthetnek a... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár