Ennyit keresnek az idénymunkások 2023-ban

Kevés az idénymunkás, ezért sok gazda inkább felhagy az emberi gondoskodást igénylő növények termesztésével, vagy amit tud, gépesít - írja a Népszava.

Becslések alapján 350 ezer dolgozóról lehet szó havonta a májustól októberig tartó időszakban. Nagy részük turisztikai foglalkoztatott, 40 ezer lehet a mezőgazdasági idénymunkás - mondta Csizmadia Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa.

A kínált bérek általában havi bruttó 300 ezer forinttól indulnak.

Arról nincsenek egzakt információk, hogy ezeknek a munkásoknak mekkora hányada külföldi. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott a külföldi munkavállalók foglalkoztatása, de a mezőgazdasági idénymunkások túlnyomó többségét még mindig a hazai munkavállalók teszik ki. 

A legtöbb idénymunkásra a betakarítás, a szüret idején van igény, zömüket a kertészeti ágazat foglalkoztatja, ám a több szakértelmet igénylő dömpingmunkára, például metszésre kevéssé jöhet szóba ez a foglalkoztatási forma. Az agrárkamara úgy látja, hogy a gazdaságok az élőmunkát gépesítéssel váltanák ki, és kapálás helyett például gyomirtásra állnak át.

Már kimutatható, hogy egyes bogyós gyümölcsök, a spárga termesztése éppen a kézi munkaerő hiánya miatt szorul vissza. Az állattenyésztésben pedig részben a munkaerő-hiány, részben a költségek miatt sok helyen már nem alkalmaznak éjszakai elletőt. Az ő feladata figyelni és segíteni, ha világra jön például egy borjú a szarvasmarha telepen. Ma inkább bevállalja a kockázatot a gazdaság: ha nem marad reggelre életben a borjú, mert az anyagilag kisebb veszteség, mint erre tartani egy dolgozót.