Női tudósokból nem állunk jól

Bár kutatóként dolgozó nőből ugyanannyi van, mint az EU-ban, magasabb beosztásban dolgozó nők aránya alacsonyabb a tudományos szervezetekben, akadémiai szférában. Az EU-ban ez az arány az elmúlt 10 évben 20 százalékra nőtt, míg nálunk 10 százalék körül van, mondta Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkár-helyettese. Szerinte ennek okai között szerepel a nők pozícióvállalása, a munka és a család közti időmegosztás és az, hogy a magyar kutatónők a fizetésükből nem tudják kiszervezni a napi családi, otthoni teendőiket. Csépe Valéria szerint összességében az EU-átlaghoz képest nem állunk rosszul: a természettudományok terén van javulás is, a műszaki és mérnöki tudományokban viszont nincs.

Kvóta a megoldás?

Csépe Valéria szerint a tudományos életben, ahol a teljesítmény, az érdem az alapja mindennek, kvótát bevezetni nem szerencsés. Más eszközöket kellene találni, például a bérek emelésa megoldás lehet. Jelenleg egy kutatói átlagfizetés valamivel alacsonyabb az országos átlagnál, és komoly korlátja a jobb béreknek a közalkalmazotti bértábla.

Vannak női vagy nőinek tartott szakmák: az egészségügyi, tanári, humán és bölcsész pálya ide tartozik. Közoktatási kérdés, hogy a természettudományokat motiválóvá kell tenni a lányok és a fiúk számára egyaránt - ez is egy eszköz arra, hogy a jövőben több női tudósunk legyen.

Metropol