Nyugdíj 40 év után: gyakorlati tudnivalók nőknek

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

A biztosítási jogviszonyról

Biztosítási jogviszonynak számít a munkaviszonyban - ideértve az országgyűlési képviselőt is -, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, továbbá a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona. A törvény nem tesz különbséget részmunkaidős és teljes foglalkoztatás között, vagyis részmunkaidős jogviszony sem állhat fenn az adott napon.

Biztosítottnak kell tekinteni még azt a szövetkezeti tagot, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. Iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagsága azonban nem számít biztosítási jogviszonynak. Biztosított még az az egyéni és társas vállalkozó is, aki kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősül. Biztosított továbbá az a személy is, aki díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében - bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként - személyesen munkát végez és az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy nem tekintendő biztosítottnak.

A jogosultsági időről

Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. A gyermekekkel otthon töltött idő beszámíthatósága 8 esztendőről 15 évre változott.

A jogosultsági idő megállapításánál az új szabályozás nem veszi figyelembe a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot.

Az előírt jogosultsági idő egy évvel csökken, ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt. Minden további gyermek esetén további egy-egy évvel csökken a jogosultsági idő, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló feltételeknek. Vagyis saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása, vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy, aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.

A nők nyugdíj melletti munkavégzéséről

Azok a nők, akik az előírt negyvenévnyi szolgálati idővel ugyan rendelkeznek, de még nem érik el az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt az előrehozott öregségi nyugdíj melletti munkavállalás lehetőségeivel élhetnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjas minden évben rendelkezik egy éves keretösszeggel, amely jelenleg az év első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosa, ami idén 1 404 000 forint. Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ahogy azonban túllépi a keretet, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját, s ezt a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságokhoz. Ezt követően az adóhatóság értesíti majd a nyugdíjfolyósítót.

A törvény értelmében, ha valaki az év közepén eléri a keretösszeget és esetleg év vége előtt elveszíti a munkából származó jövedelmét, akkor nincs mód arra, hogy visszakapja a nyugdíját, ugyanis az ONYF csak a következő év elejétől tudja újraindítani a nyugdíj folyósítását. Érdemes tehát odafigyelni arra a bizonyos kertösszegre. A törvényben annyi enyhítés van, hogy ha valaki a keretösszeget éppen decemberben lépi túl, akkor csak a decemberi nyugdíjat kell visszafizetnie.

A nyugdíjszámítás módszere ugyanakkor nem változik. Vagyis az a nő, aki a 40 évnél több munkaviszonnyal rendelkezik, annak a többletévek száma beleszámít a nyugdíj összegébe.