Október óta 23 ezer ember vált a csoportos leépítések áldozatává

Busch Irén, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal statisztikai és elemzési főosztályának főosztályvezetője elmondta: a múlt ősz óta összesen 23 055 embert bocsátottak el csoportos létszámleépítés keretében országszerte, közülük az idén márciusban 3270-at. A főosztályvezető aláhúzta: ebből a létszámból meglehetősen kevesen - 2009 februárjáig mindössze 2664-en - fordultak a munkaügyi kirendeltségekhez azért, hogy új munkát találjanak. A legkevesebben a közép-magyarországi régióban jelentkeztek a kirendeltségeknél, míg a legtöbben Észak-Magyarországon vélték úgy, hogy az állami hivatalokon keresztül találhatnak új állást.

Tárgyaltak az adórendszer módosításáról

Hétfői ülésén a bizottság általános vitára alkalmasnak találta az adórendszer átalakítására tett törvényjavaslatot, amelynek célja a foglalkoztatás javítása. A kormány képviseletében Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára kiemelte, hogy törvényjavaslat csökkentené az élő munka terheit, valamint mérsékelné a marginális adóterheket és az adóéket is. Az adózók 87 százalékának 2010-től egykulcsos lenne a személyi jövedelemadója, míg a marginális adóteher - amely megmutatja az egységnyi jövedelemnövekedés esetén, hogy milyen mértékben nő az adó - a jelenlegi 45 százalékról 26 százalékra mérséklődne. Az államtitkár hozzátette: csökken az adóék is - a munkaadók és munkáltatók által fizetett adók és járulékok, valamint a teljes munkaköltség hányadosa -, átlagbér esetén a jelenlegi 54 százalékról 47,4 százalékra, míg bruttó 240 ezer forintos jövedelem esetén 56,6 százalékról 48,6 százalékra.

Bernáth Ildikó (Fidesz), a bizottság alelnöke megjegyezte: a társadalombiztosítási járulék 3 százalékos csökkentése nem lesz elég hatással a gazdaságra, ezért pártja 10 százalékos járulékcsökkentést javasol. Emellett úgy vélte, nem segíti a foglalkoztatást az üdülési csekkek és az étkezési utalványok megadóztatása sem. Válaszában Keller László arra kérte a legnagyobb ellenzéki pártot, hogy számolja ki az általuk javasolt 10 százalékos járulékcsökkentés gazdasági hatásait, és csak ez után foglaljon állást a kormány által javasolt járulékcsökkentés helyességéről. Az adórendszer megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat mellett általános vitára alkalmasnak találta a bizottság a társadalombiztosítási törvény módosítására tett javaslatot is, amely 2027-re három évvel, 65 évre emelné a nyugdíjkorhatárt Magyarországon.

Nyugdíjkorhatár-emelés 2016-tól

A bizottság ülésén a kormány képviseletében Varga Ágnes, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: a nyugdíjkorhatár megemelése 2016-ban kezdődhet meg, ekkor az 1954-ben született dolgozóknak kellene a jelenleginél négy hónappal tovább munkában maradniuk. 2027-ig minden évben 4 hónappal növekedne a munkában töltött idő, így az 1962-ben születetteknek már a jelenleginél 3 évvel többet kellene dolgozniuk. Kiemelte: a nyugdíjkorhatár emelése mellett 2010-től megszűnne a 13. havi nyugdíj, értéke beépülne a nyugdíjasok éves járulékába. Megváltozhat a nyugdíjak indexálása is; a jelenlegi svájci típusú indexálás megmaradna, azonban kiegészülne egy sávos rendszerrel, amely szerint csak a 4 százaléknál nagyobb GDP-növekedés mellett maradna meg a jelenlegi, 50 százalékban a fogyasztói árindex, és 50 százalékban a nettó keresetek változása által meghatározott rendszer.

Két százalékos GDP-növekedés alatt kizárólag a fogyasztói árindex arányában nőnének a nyugdíjak, míg 2 és 3 százalék között a nettó keresetek változása 20 százalékban számítana a nyugdíjak éves emelkedésénél, 3 és 4 százalék közötti növekedésnél pedig 40 százalékban. A javaslat 2011-től bevezetné, hogy aki korai nyugdíjazást kér - szolgálati időtől függetlenül - ne kaphasson teljes értékű nyugdíjat. A korhatárnál egy évvel korábban nyugdíjba vonulók havonta 0,3 százalékkal, az ennél még egy évvel korábban nyugdíjasokká válók pedig az első év havi 0,3 százalékán felül, a második év minden egyes hónapjáért 0,4 százalékkal kevesebb járadékot kapnának.

Varga Ágnes rámutatott, az intézkedések hatására 2010-ben a GDP 0,3 százalékát takaríthatja meg az állam, míg 2030-ban a bruttó nemzeti termék 2,6 százalékát költheti másra. Bernáth Ildikónak, a bizottság alelnökének kérdésére reagálva a kormány képviselője közölte: a 13. havi nyugdíj eltörlésének hatására a 80 ezer forint alatti járulékból élő nyugdíjasok nem járnak rosszabbul, azonban az ezen összeg feletti nyugdíjjal rendelkezőknek járulékuk növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb lehet a veszteségük. Nem járnak jól azok sem, akik 2010-től mennek nyugdíjba, nekik 8,3 százalékkal lesz kevesebb a járulékuk, mint az idén nyugdíjazottaké.