Olajipari munkásból a Netflix sztárja: így lett szakmája a viharvadászat Ricky Forbes-nak

A Kanadából származó Ricky Forbes karrierje nem a meteorológiai laboratóriumokban vagy a televíziós stúdiókban kezdődött. Eredeti végzettségét tekintve marketinges és grafikus; weboldalakat tervezett és vizuális tartalmakkal foglalkozott, mielőtt teljesen más irányt vett volna az élete. A magasabb kereset reményében a diploma megszerzése után a kanadai olaj- és gáziparban helyezkedett el fúróként. Bár a munka kemény volt, a beosztása – négy hét munka, négy hét pihenő – hatalmas szabadságot biztosított számára.

A huszonéves, kalandvágyó fiatalember a szabadidejét utazásokkal és extrém kihívásokkal töltötte. Egy ilyen út során, egy véletlen ismeretség révén találkozott egy viharvadásszal, aki sofőrt keresett a teherautójához egy egyhetes útra. Ricky ekkor 25 éves volt. Bár hallott a témáról és látta a híres Twister című filmet, fogalma sem volt róla, hogy a viharvadászat a valóságban is létező hivatás.

Végül elvállalta a feladatot, és útnak indultak Kansasba, a híres tornádófolyosó szívébe. Az első találkozása a természet pusztító erejével azonnal megváltoztatta az életét. Egy EF4-es erősségű tornádót látott meg, ami több mint egy kilométer széles volt. Az EF0-tól EF5-ig terjedő skálán az EF4-es kategória rendkívül ritka, a tornádók kevesebb mint egy százaléka éri el ezt a méretet.

„Úgy nézett ki, mintha a világűrből érkezett volna. Mintha az idegenek szálltak volna meg minket, vagy mintha a mesék óriásai hirtelen valósággá váltak volna. Egyszerre volt rettegést keltő és lenyűgözően gyönyörű. Közelebb akartam menni hozzá, miközben minden ösztönöm azt súgta, hogy meneküljek” – idézi fel az első élményét Forbes.

A sikerélményt a viharvadászok hagyománya szerint egy kiadós steak-vacsorával ünnepelték meg. Ricky ekkor érezte meg azt a belső bizonyosságot, ami kijelölte számára az új utat: tudta, hogy ezt kell csinálnia.

Így születik a professzionális karrier

A döntést követően azonban a hivatásszerű viharvadászattá válás egyáltalán nem ment zökkenőmentesen. Forbes a rákövetkező másfél évben minden megtakarított pénzét arra költötte, hogy a szabadidőben viharokat kergessen az Egyesült Államokban. Az áttörést végül egy rendkívül veszélyes helyzet hozta meg.

Egyik útja során csapatával belekeveredett egy gigantikus tölcsér belsejébe, amelyről később kiderült, hogy a valaha feljegyzett legnagyobb tornádó volt a világon. A viharvadászok elsődleges célja mindig az, hogy a tornádó mellett haladjanak, ne pedig benne legyenek, a szörnyeteg azonban csapdába ejtette őket.

A járművükből készített felvételeket bemutatták a világsajtóban, hiszen abban az időben nagyon kevesen rendelkeztek ilyen belső felvételekkel. A híradásokban látott képsorokra felfigyelt egy produkciós cég is. Megkeresték Rickyt és csapatát egy televíziós műsor ötletével, amiből megszületett a népszerűTornado Hunters című sorozat. A műsor évekig futott, és később a Netflix globális kínálatába is bekerült.

A tévéműsor végeztével Forbes nem akart visszatérni a megszokott irodai vagy olajipari munkájához. Kihasználva a felépített ismertségét, az akkor még gyerekcipőben járó közösségimédia-piacon kezdett el építkezni. Első szponzori felkérése a Fordtól érkezett: száz dollárt kapott egy fotóért, amin a teherautójukkal látható viharvadászat közben. Ez ébresztette rá arra, hogy a tartalmait monetizálni tudja.

Ma a tornádóvadászat számára egy vállalkozói modellre épül. Bár maga a viharvadászat a szenvedélye, a megélhetését a márkaszerződések, előadások, fotós és videós munkák, valamint a televíziós dokumentumfilmek biztosítják. Jelenleg a Discovery csatornával működik együtt. Közösségi oldalain hatalmas elérést generál: több mint 5 millió követője van Facebookon és közel 950 ezer Instagramon.

Milyen képességek kellenek a tornádóvadászathoz?

Ricky Forbes hangsúlyozza, hogy a sikeres viharvadászathoz nem elegendő az adrenalinfüggőség vagy a vakmerőség. Összetett, több területet átfogó tudásra van szükség:

Meteorológia és adatelemzés: Bár nem végzett meteorológiai egyetemet, mélyrehatóan ismernie kell a légköri folyamatokat, a sugáráramlásokat, a páratartalom, a hőmérséklet és a szélirány összefüggéseit. A radarképek elemzése – a csapadék, a jég és a szélsebesség-vektorok olvasása – elengedhetetlen.
Kamera- és technikai ismeretek: A tornádók gyakran csak pár percig vagy akár másodpercekig állnak fenn a földön. Ezen rövid idő alatt kell a legjobb minőségű felvételeket elkészíteni a szponzorok és a tévétársaságok számára. A kamerák vakon történő kezelése elvárás, mert a felgyorsult pulzus és az adrenalin roncsolja a tiszta gondolkodást.
Logisztika és terepismeret: Észak-Amerika síkságain a tornádók nem követik az épített úthálózatot. A csapatoknak lépcsőzetes útvonalakon kell haladniuk a felázott, sárral vagy kidőlt fákkal teli utakon. Ezért használnak nagyméretű, emelt hasmagasságú, gallytörővel és csörlővel felszerelt terepjárókat.
Kockázatkezelés és intuíció: A technológia sem tévedhetetlen; a radarképek gyakran 1–2 perces késésben vannak, vagy a vihar elpusztítja a mobiltornyokat. Ilyenkor a felhők mozgásából, az ösztönökből és a többéves tapasztalatból kell meghozni a döntéseket.
Elsősegélynyújtás és mentés: A vadászatok csaknem felénél a tornádók lakott területeket, házakat és falvakat érintenek. A csapat szigorú etikai kódexe, hogy ilyenkor a kamerákat azonnal leállítják. Tagjai kiképzett kereső-mentők és elsősegélynyújtók. Nem a katasztrófaturizmus hajtja őket: ha emberi élet van veszélyben, a dokumentálás helyett azonnal a mentésben segítenek.

Élet-halál harc a sárban: a legveszélyesebb pillanat

A viharvadászat során a legfőbb kockázatcsökkentő tényező a csapatmunka és a józan ítélőképesség megtartása. Ricky szerint a jó csapatvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy feladja a jó felvétel lehetőségét és meghátráljon, ha a veszély mértéke eléri a kritikus szintet.

„Ha igazán jó képeket akarsz, a tornádó közvetlen közelében kell lenned. Ha távolról fotózod, az senkit sem érdekel a médiában. De én inkább elviselem, hogy a csapatom mérges rám a visszalépés miatt, minthogy odaveszünk. Inkább éljünk túl egy napot, hogy holnap újra vadászhassunk” – vallja Forbes.

Harc a kiégéssel és a modern világ nyomásával

A 40 éves viharvadász nyíltan beszél arról a mentális és fizikai megpróbáltatásról, amit ez az életmód jelent. A szezonban a munkanapok gyakran 16-20 órásak. Egész napos vezetés után éjszaka érkeznek meg a szállodákba, ahol a felszerelést meg kell tisztítani, meg kell szárítani és elő kell készíteni a következő napra.

Egyre nehezebb számára mentális feltöltődés a nagy hajtás után. Ezt a helyzetet pedig nehezíti a közösségi média folyamatos tartalomkényszere is. Amíg régebben elég volt négynaponta egy minőségi posztot közzétenni, ma a Facebook-algoritmus napi három új bejegyzést követel meg a folyamatos elérés fenntartásához, ami havi 90 tartalmat jelent.

A jövő tervei: család, mesterséges intelligencia és új utazások

„Szeretem a tornádóvadászatot, de szeretnék 15 év után kevesebbet úton lenni, és olyan megoldásokat találni, amelyekkel otthonról is fenntarthatom a családomat” – mondta Forbes.

A jövőbeli tervek között egy különleges projekt szerepel: a mesterséges intelligencia segítségével egy 3D-s animációs rajzfilmsorozatot épít. Tapasztalatai szerint a gyerekek körében hatalmas a rajongás az időjárási jelenségek iránt. Az AI-alapú videógeneráló eszközökkel olyan oktató és szórakoztató tartalmat készít, amellyel megszólíthatja ezt a célközönséget, miközben több időt tölthet a családjával.

A nyitóképen Ricky Forbes