Olcsóbb a SZÉP-kártyás juttatás, ha harmadik országbeli vendégmunkásnak adja a munkaadó
Milyen tévhitek élnek a magyar munkaadókban a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatásáról? Mire figyeljen egy vállalkozás adózási szempontból, ha a külföldiek felé nyit? Erről kérdeztük Honyek Pétert, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatóját, aki előadója lesz a HR Portál és a VOSZ május 10-i konferenciájának. Elmondta egyebek mellett, hogy a Szép-kártya juttatás 13 százalékkal olcsóbban adható harmadik országbeli munkavállalónak, ugyanis ekkor szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Melyek a leggyakoribb tévhitek a vállalati szférában a harmadik országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatban?
A leggyakrabban előforduló hiba az, hogy a Magyarországra érkező, nem EGT (Európai Gazdasági Térség - a szerk.) állampolgár személyeket a magyar vállalkozások azonnal elkezdik foglalkoztatni. Sokszor a harmadik állambeliek jogszerűen beléphetnek hazánkba - például, mert nem kell vízum a beutazáshoz. De ez nem jelenti azt, hogy munkát is végezhetnek jogszerűen. Addig, amíg az érintettek nem rendelkeznek a munkavállalásra és a tartózkodásra jogosító összevont engedéllyel, nem kezdhetik el a munkát. Így előfordulhat, hogy a már Magyarországon tartózkodó munkaerő két hónapig nem vehető igénybe. Ezért célszerű a magyar munkáltatónak előzetesen gondoskodnia a megfelelő engedélyekről.
Mit nézzen meg egy vállalkozó, ha egy külföldi ország és Magyarország viszonylatában szeretne tájékozódni?
Ha a munkavállalót helyi munkaszerződéssel foglalkoztatják, akkor alapvetően a magyar adó- és járulékszabályokat kell alkalmazni. Azonban sokszor egy vállalatcsoporton belül helyezik át a munkavállalót Magyarországra. Ilyen esetekben viszonylag könnyű elérni azt, hogy Magyarországon csak személyi jövedelemadót kelljen fizetni, és a járulékok a külföldi államban merüljenek fel. Mivel Magyarországon nincs felső korlátja a járulék és szociális hozzájárulási adó terheknek, ez a megközelítés gyakran adómegtakarítást eredményezhet az érintetteknek.
Mondjon néhány büntetési tételt, ha valaki hibázik adóbefizetésben, levonásban?
Ezzel kapcsolatban visszautalnék arra, hogy a Magyarországon tartózkodó, de még munkavállalási engedéllyel nem rendelkező személyeket a cégek gyakran elkezdik alkalmazni. Ebben az esetben a cégek bajban vannak, vagy az idegenrendészeti vagy az adóhatóságnál lesz kockázatuk attól függően, hogy a munkavállaló foglalkoztatását bejelentik-e.
Mindenesetre a NAV jellemzően a be nem fizetett adó 50%-ának, adócsalás esetén 200%-ának megfelelő adóbírságot szabhat ki. Ezt az adóhatóság mérsékelheti, és mérsékelni is szokta, ha a mulasztás nem vagy kevéssé felróható az adózónak. Komplex, nehezen érthető esetekben a NAV jellemzően megértően, “adózóbarát” módon szokott eljárni.
Történt-e lényeges változás akár egy-egy ország tekintetében?
Magyarország és India, Japán, Dél-Korea és Törökország között van szociális tárgyú nemzetközi egyezmény. Ennek következtében ezekből az országokból érkező munkavállalók számíthatnak rá, hogy öregkorukban Magyarországról is fognak arányos nyugdíjat kapni. Ezzel szemben, például egy Indonéziából érkező munkavállaló esetében az érintetteknek legalább 15 éven keresztül kell Magyarországon - és más EGT államokban - dolgoznia ahhoz, hogy nyugdíjra váljon jogosulttá.
Mi az, amit a konferencián az elődásában érinteni fog? Kiemelne egy érdekességet?
A harmadik állambeliek esetében a nem pénzbeli juttatások olcsóbban biztosíthatóak, mint a magyar munkavállalók esetében. Például, ha ezek a munkavállalók kapnak Szép-kártya juttatást, akkor azután szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem fog felmerülni - azaz 13%-al olcsóbb lesz egy ilyen juttatás, mint a magyar lakcímmel rendelkező foglalkoztatottak esetében.
A nyitóképen Honyek Péter
- 2026.04.24Pannon HR Konferencia Székesfehérvár Tavaszi Pannon HR Konferenciánkon Székesfehérváron, ahol ismét neves előadókkal, érdekes és aktuális témákkal készülünk. Amikor a döntéseknek súlya van – felelősségvállalás kultúrája a vezetésben és HR-ben
Részletek
Jegyek
- 2026.05.20Pannon HR Konferencia Debrecen Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a HR-es közösségnek, hogy megvitassák az aktuális kihívásokat, trendeket, valamint hogy szakmai újdonságokkal ismerkedhessenek meg.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
A választások után fókuszba került a Tisza Párt adóprogramja, amely jelentős átrendeződést hozhat a közterhekben. A tervek az alacsony... Teljes cikk
A legnagyobb HR-kockázatok már a belépés előtt felmerülhetnek, sokszor észrevétlenül, egy-egy megalapozatlan döntésben, különösen akkor, amikor a... Teljes cikk
A magyar vállalkozásoknál mindennapos, hogy a tulajdonos maga látja el az ügyvezetést, akár díjazás nélkül is. Ez azonban társadalombiztosítási... Teljes cikk
- Állami karrierek újraírva: szakemberekkel épül a Tisza-kormány 5 napja
- "Távozzanak!" – vezetőcseréket sürgetett Magyar Péter győzelmi beszédében 6 napja
- Új vezérigazgató a Glosternél 3 hete
- Mennyibe kerül egy külföldi munkavállaló? 3 hónapja
- Így nőtt a SZÉP-kártya felhasználása az év végén 3 hónapja
- Ekkora béremelést kapnak a vízügyi dolgozók 3 hónapja
- Lesz idén prémium? Mikor jár és mikor perelhetünk érte? 4 hónapja
- Új munkaszüneti nap jöhet Magyarországon – karácsonyi bejelentés 4 hónapja
- Valós emelés a nyugdíjaknál, duplázás a családi pótléknál – erre készülne a Tisza-kormány 5 hónapja
- Gyors, egyszerűen elérhető munkaerő: szerb munkavállalók a magyar munkaerőpiacon 5 hónapja
- Újra lehet SZÉP-kártyával hideg élelmiszert vásárolni 5 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?