Olimpia 2024: Vezetői tízpróba

Barbara Stöttinger szerint nyilvánvaló a párhuzam a vezetéssel: a menedzsereknek is egyszerre több „sportágban” kell sikereket elérni, hogy a bizonytalan időkben sikeresen vezessék csapatukat és vállalatukat a jövőbe. A négy futó, három ugró és három dobó szakágat tartalmazó, a sportolóktól óriási kitartást és rugalmasságot igénylő tízpróbát nem véletlenül nevezik az atlétika legfőbb sportágának. Ugyanez vonatkozik a vezetői munkára is: a vezetés a menedzsment legfőbb diszciplínája, mert a vezetőknek kemény, puha és a metaképességek átfogó készletével kell rendelkezniük ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az egyre nagyobb kihívást jelentő feladatoknak.

Vezetők - a tízpróbázók a menedzserek között

A: Futó szakágak - gyorsaság, koordináció és állóképesség

1. 100 méteres futás

A 100 méteres futásban a sikerhez a futónak különböző készségekre van szüksége: gyors reakcióra a rajtlövés után, robbanékonyságra a rajtblokkból, hogy gyorsan felvegye a sebességet, erőteljes, összehangolt lépésekre megfelelő testtartásban és kitartásra a sebesség fenntartásában a verseny végéig, hogy ne veszítsen az iramból a cél előtt.

Vezetői tanulás: Vezetőként is rendszeresen adódnak olyan helyzetek, amikor rövid idő alatt maximális teljesítményt kell nyújtani. Egy hirtelen kialakult válsághelyzetben például villámgyorsan kell reagálni a váratlan eseményekre, és azonnali hatású intézkedéseket kell hozni. Ehhez úgy kell motiválni a csapatot, hogy rövid időn belül is csúcsteljesítményt tudjanak nyújtani, és önmaguk fölé emelkedjenek. A vezetőknek egyszerre kell tudniuk kezelni a különböző feladatokat és prioritásokat, valamint nyomás alatt is tisztán kell gondolkodniuk, nyugodtnak kell maradniuk és magabiztosságot kell sugározniuk ahhoz, hogy képesek legyenek együtt kitartani a végsőkig.

2. 110 méteres gátfutás

A 100 méteres futó minden jellemzője ebben a szakágban is alapvető fontosságú, ami azonban hozzáadódik, az az a képesség, hogy a futás gyorsaságát ügyességgel és megfelelő előrelátással kombinálja, hogy a leghatékonyabban tudja leküzdeni az akadályokat.   

Vezetői tanulás: A vezetők gyakran szembesülnek hasonló helyzetekkel a projektek során: Még a legaprólékosabb tervezés mellett is újra és újra felbukkannak nehézségek és előre nem látható események, amelyeket gyorsan meg kell oldani, hogy a projekt határidőit tartani lehessen. A vezetők számára különösen fontos, hogy ne csak rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az új helyzetekhez és előre lássák a jövőbeli akadályokat, hanem a kudarcok után is gyorsan talpra álljanak, és ne veszítsék el a fókuszt, hogy a csapat cselekvőképes maradjon.

3. és 4.: 400 méteres és 1500 méteres futás

Az előző két futószámmal ellentétben a 400 és 1500 méteres futás elsősorban az állóképességről, az energiaelosztásról és a ritmusról szól. A futónak a teljes táv során úgy kell szabályoznia a sebességét, hogy a verseny minden szakaszában elég gyors legyen, de a végén a végső sprintre is maradjon elég energiája.

Vezetői tanulás: Egy példa, amelyben a vezetők az 1500 méteres futóhoz hasonló helyzetben találják magukat, a termékfejlesztési folyamat. Itt is fontos, hogy a fejlesztési folyamat egy intenzív fázissal kezdődjön, amelyben a jövőkép, a célok és a követelmények egyértelműen meghatározásra kerülnek. Alapvető fontosságú, hogy a csapat gyorsan lendületbe jöjjön, hogy elérje az első fontos mérföldköveket. 

A prototípusok és egy kiterjedt tesztelési fázis után a folyamat a termék bevezetése és a skálázás felé halad. A menedzser számára kulcsfontosságú, hogy a csapat motivált és koncentrált maradjon a teljes folyamat során a rendszeres kommunikáció, az eredmények elismerése és a nehéz fázisokban nyújtott támogatás révén. Ugyanakkor elő kell mozdítania a csapat rugalmasságát és rugalmasságát a kihívások leküzdése és a fejlesztési ciklus sikeres befejezése érdekében. A végén különleges erőfeszítésre van szükség (mindenkitől), amikor a termék piaci bevezetésének előkészítésére és támogatására kerül sor (intenzív marketingtevékenység, értékesítési stratégia és a termék esetleges végső módosításai).

Barbara Stöttinger

B: Az ugró szakágak - előkészítés, kockázatértékelés és célok

5. Távolugrás

A távolugrásban két dolog fontos ahhoz, hogy a sportoló a lehető legtökéletesebb, azaz legnagyobb ugrást érje el: először is a felkészülés. A pontos lépéstechnika (hossz, ritmus, dinamikus és erőteljes végrehajtás stb.) a nekifutásban döntő fontosságú az ugrás optimális időzítése érdekében. Ez elvezet minket a második ponthoz: a kockázatvállaláshoz szükséges bátorság. Csak azok a sportolók képesek olimpiai bajnokká válni, akik hajlandóak nagyon közel menni a határokhoz (ebben az esetben: az elugrási vonalhoz) anélkül, hogy túllépnék azokat. 

Vezetői tanulás: A felkészülés a vezetői munkában is minden, hiszen szinte minden helyzetben a rajt előtti „lépések” jelentősen befolyásolják az eredményt. Legyen szó egy projektről, a csapat újraszervezéséről vagy egy új piac meghódításáról - ha megfelelően felkészülsz, már félúton vagy a siker felé. Ugyanakkor a „Kockázat nélkül nincs eredmény” mondás üzleti kontextusban is igaz: Különösen ebben a változékony korban a bátorság a menedzser egyik legfontosabb tulajdonsága: a képesség, hogy megfelelően értékelje a kockázatokat, kipróbáljon új dolgokat és olyan okos döntéseket hozzon, amelyek a vállalatot előreviszik anélkül, hogy szükségtelenül veszélyeztetnék azt.

6. és 7.: Magasugrás és rúdugrás

Ami a távolugró számára is fontos, természetesen erre a két szakágra is érvényes. A (rúd)magasugró esetében azonban egy különleges tulajdonsággal egészül ki, hogy előre pontosan fel tudja mérni, milyen magasra akar menni, és melyik szintet meri biztosan megugrani. 

Vezetői tanulás: A vezetők is jól teszik, ha olyan célokat tűznek ki maguk elé, amelyek következetesen ambiciózusak lehetnek, de mégis reálisan elérhetők. Nincs értelme mindig az „alacsonyan lógó gyümölcsöket” keresni. Az sem tanácsos, hogy minden projektre teljesen irreális célokat határozzanak meg. Ez csak frusztrációhoz és lemondáshoz vezet az alkalmazottak körében, és jelentősen csökkenti a termelékenységet és a minőséget. Néha azonban vannak olyan keretfeltételek, amelyek lehetővé teszik a kitűzött célokat messze meghaladó eredményt. Ezeknek a keretfeltételeknek a felismerése és megfelelő felhasználása a kivételes vezetői képességek jellemzője.

C: Dobó szakágak - összpontosítás, robbanékonyság és tökéletes időzítés

8. Gerelyhajítás

A gerelyhajítás a (nagyon összetett) dobástechnika elsajátításán túl a koncentrációról, az összpontosításról és az önbizalomról szól. A dobásra való mentális felkészülés és a nehéz körülmények közötti koncentráció képessége, valamint a cél és a célzóna pontos szem előtt tartása és a gerely elengedése a megfelelő pillanatban jellemzi a világklasszis gerelyhajítót. Az is döntő fontosságú, hogy a sportoló feltétel nélkül bízzon saját képességeiben, és a megfelelő pillanatban maximális teljesítményét tudjon nyújtani.

Vezetői tanulás: A sikeres vezetéshez a know-how, a tapasztalat, a növekedési szemlélet és a megfelelő (meta)készségek átfogó készlete szükséges ahhoz, hogy BANI világunkban a vállalati és személyes, valamint a csapat céljait elérjük. Ehhez leginkább az kell, hogy a vezetők világos célokat határoznak meg, azokat átláthatóan kommunikálják a csapat felé, következetesen összehangolva a szükséges intézkedéseket és tevékenységeket. A siker kulcsa itt is a saját képességekbe és döntésekbe vetett hit.

9. Súlylökés

A súlylökés a tízpróbában a legnehezebb sportág. A cél egy fémgolyó (nőknél min. 4 kg, férfiaknál min. 7,26 kg) dobása egy pontosan meghatározott dobóterületről, a dobókörből (2,135 m átmérőjű), a lehető legmesszebbre, egy korlátozott leszállóterületre, az ún. dobószektorba (= az atlétikai stadion alig 35°-os szakasza), anélkül, hogy túllövés történne. A sportolóknak minden körülmények között meg kell őrizniük hidegvérüket, és rövid időn belül minden erejüket és elszántságukat össze kell szedniük, hogy a nehéz labdát a lehető legnagyobb távolságra dobják. A mentális erő itt különösen fontos, hogy a nehéz dobásra úgy készüljenek fel, hogy a másodperc tört része alatt robbanásszerűen maximális erőt tudjanak kifejteni.

Vezetői tanulás: A vezetők sokat tanulhatnak a dobójátékosoktól, különösen válsághelyzetekben: nekik is a lehető legrövidebb idő alatt kell minden energiájukat összpontosítaniuk, és nyomás alatt nehéz, ugyanakkor komoly döntéseket hozniuk az előttük álló kihívások leküzdése érdekében. Nem szabad visszariadniuk a nehéz feladatoktól (bármilyen nehéz is legyen az), egy bizonyos „játéktéren” belül kell cselekedniük, és ha szükséges, hosszabb időn keresztül kell kitartaniuk.

10. Diszkoszvetés

A diszkoszvetők a felkészülés mesterei. Különleges tehetségük van a tökéletes dobás előre vizualizálásához és memorizálásához, hogy aztán a versenyen pontosan ugyanúgy tudják végrehajtani. A diszkoszvetés a bonyolult mozdulatsor mellett mindenekelőtt a forgómozgás és a mozdulatok sorozatának helyes időzítésén múlik, mivel a korong pontos elengedésének pillanata és az indítási szög döntő a távolság szempontjából.

Vezetői tanulás: Ahhoz, hogy a dolgok „felszálljanak” vagy valóban „szárnyaljanak” szakmai kontextusban, a vezetőknek hasonló tulajdonságokkal és jellemzőkkel kell rendelkezniük: Mivel olyan világban élünk, amelyben az ötéves tervek teljesen elavultak, mert a keretfeltételek egyre rövidebb időközönként változnak, a modern vezetőknek is vizualizációs technikára van szükségük, mégpedig a stratégiai előrelátás technikájára. Ennek során végigjátsszák a lehetséges forgatókönyveket, hogy hogyan alakulhatnak a dolgok, ez ahhoz szükséges, hogy pontosabban tervezzenek, és jobban felkészüljenek a jövőre. Ezek a készségek sem az égből pottyannak: gyakorlással és a készségek megfelelő fejlesztésével lehetséges, hogy a megfelelő döntéseket a megfelelő időben hozzuk meg.

Nyitókép: Freepik