Mennyivel kap kevesebbet a magyar az osztrák nyugdíjasnál? Így értéktelenedett el a nyugdíj Magyarországon

A magyar nyugdíjrendszer mélyrepülése és az osztrák példa

Magyarországon a nyugdíjak értéke jelentősen csökkent az elmúlt másfél évtizedben, és a bérekhez viszonyított arányuk drasztikusan romlott. Míg 2010-ben az átlagnyugdíj az átlagkereset 74-75%-át tette ki, addig 2026-ra ez az arány 47-48%-ra esett vissza. Az Európai Unióban átlagosan a GDP 12,9%-át fordítják nyugdíjakra, Magyarország mindössze 7,4%-ot, szemben az Ausztriában tapasztalható 14-15%-kal.

Ezt a romlást a 2010 után bevezetett törvényi változások idézték elő, mint például a svájci indexálás eltörlése, a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése, valamint a valorizációs szorzók kivezetése. A svájci indexálás megmaradása esetén egy 2010-ben megállapított átlagnyugdíj ma 50%-kal magasabb, azaz havonta 130 ezer forinttal több lenne.

A mintaországnak tekintett Ausztriában a nyugdíjak vásárlóértéke és a munkabérekhez viszonyított aránya stabil maradt, sőt, egyes időszakokban a bérek növekedését is meghaladta. Ausztriában létezik egy úgynevezett kiegyenlítő pótlék, amely egy főre 1308,39 euró (kb. 500 ezer forint), amelyet évente 14 alkalommal fizetnek, nulla adóteherrel. Az osztrák átlagnyugdíj jelentősen magasabb, férfiaknál bruttó 2.505-2.690 euró, nőknél 1.610-1.755 euró, szintén 14 havi kifizetéssel. Egy osztrák nyugdíjas lényegesen több alapvető élelmiszert tud megvásárolni, mint egy magyar.

A cikk szerint a megoldás az ausztriai mintát követve egy normális megélhetési minimum megállapítása lenne, és az Időskorúak Járadékát erre a szintre kellene emelni költségvetési forrásból, elkülönítve a biztosítási alapú nyugdíjrendszertől. Szükséges a korábbi, törvényileg megszüntetett szorzók visszaállítása, a járulékplafon újbóli bevezetése, nyugdíjplafon megállapítása, valamint a biztosítási alapú nyugdíjrendszer alkotmányos garantálása. Javasolt a jelenlegi 28.500 Ft-os minimum nyugdíj eltörlése is. A szerző kiemeli a nyilvános szakértői és társadalmi vita, valamint a nyugdíjasok intézményes beleszólási jogának fontosságát, szemben a jelenlegi, kormányfüggő Idősek Tanácsával.

Bán András 

szociálpolitikus

A cikk a szerző véleményét tükrözi.