Őstermelőként fizethetünk-e magasabb járulékot a nők 40-hez?

Főszabályként biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év.

A mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek (idén 138 ezer forintnak) megfelelő összeg után fizeti meg a 7% egészségbiztosítási járulékot (amelyből 4% a természetbeni és 3% a pénzbeli egészségbiztosítási járulék), valamint a 10% nyugdíjjárulékot.

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20%-a után 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10% nyugdíjjárulékot fizet. A 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást (pl. a földalapú támogatást). A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétel 20%-ának egytizenketted részét kell figyelembe venni. A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást kizárólag a 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, a járulékalap megállapításánál már figyelembe kell venni.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a nyugdíjjárulékot, valamint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál (minimálbér, illetve a bevétel 20 százalékának egytizenketted része) magasabb összeg után fizeti meg.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.

A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól.

Az előzőektől eltérően az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól.

Részletek a NAV honlapján elérhető 06. számú aktuális (2018-as) információs füzetben.

A fentiek szerint őstermelőként járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerzett szolgálati időnek minősül és így beszámít a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is.
A felnőtt hozzátartozó ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósítának tartama szolgálati időnek minősül, de ez az időtartam önmagában nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe. Az ápolási díj folyósítása idején végzett részmunkaidős keresőtevékenységgel azonban teljes értékű szolgélati időt szerzett a felesége, amelyet a jogosító időbe is be kell számítani.

Ettől eltérően majd a nyugdíj összegének számítása során az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (köztük az ápolási díj) összegét, valamint az ápolási díj folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet - a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül - csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb. (E rendelkezés garantálja, hogy az ápolási díj és a részmunkaidős kereset esetleg együttesen is alacsony összege ne húzza le a nyugdíjszámítás alapjául meghatározott számított nettó életpálya átlagkereset összegét.)