Kell-e félni attól, hogy az MI elveszi a munkánkat? Itt a válasz

A gyártó cégek életében már korábban beindult az automatizálás és a digitalizáció, ami az AI színrelépésének az előszobáját jelentette. „Ezek rengeteg műveletet kiszedtek a folyamatokból, és ahogy kiesnek a műveletek, úgy kiesik a létszám is. Nyilván az értéktelenebb műveletek, a könnyen pótolható-, repetitív rutin műveletek esnek ki nagyon hamar a feladatok közül, ha teret nyer a digitalizáció és az automatizáció. A műveletek kihullásával pedig eltűnik egy-egy bizonyos mennyiségű létszám a sorról” – mondja Jagudits Ákos, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja. „Az AI hatása exponenciális, ezt azonban nehezen tudjuk ilyen értelemben követni, felfogni.Nem gondolnám, hogy van bármilyen munkakör, amit megkímél” – jelentette ki Jagudits Ákos. „A technológia jellemzően előrébb jár, és mindig többet tud, mint egy cég. Együtt kell élnünk azzal a ténnyel, hogy folyamatos lemaradásban vagyunk, mire elsajátítjuk, a technológia már megint fejlődött, előttünk jár. Ezt föl lehet fogni úgy, hogy egy állandó veszteségmenedzsmentben élünk. Nem beszélve a magyar tudásinflációról, ami brutális mértékű, folyamatos a leszakadás, mivel a technológiai piac meg közben hatalmas tempóban fejlődik. Tehát hogy ha nem zárkózunk fel, legalább fokozatosan, nem készülünk fel techkompetenciákkal és nem alkalmazzuk ezeket a technológiákat, akkor a vesztesek táborában fogunk kikötni. Könnyen ki lehet zuhanni a verseny teréből, ha nem versenyzünk eléggé” – jelentette ki a szakember.

Jagudits Ákos (Országos Humánmenedzsment Egyesület): Nem gondolnám, hogy lesz olyan munkakör, amit megkímél az AI

„Öt éve még mindenki programozó akart lenni”

„Amikor egy teljesen új dolog megjelenik, akkor mindig analógiát próbálunk találni, az analógia pedig a technológiai történelemmel van összefüggésben” – mondta a HR Portálnak Kánai András, jövőkutató. A szakember szerint kétféle nézet van ezzel kapcsolatban. Az egyik szerint – ez az amerikai foglalkoztatottsági adatokból is levezethető – bármilyen technológiai fejlődés jött, az emberi foglalkoztatás nem ment lejjebb. „Lehet, hogy a közlekedéshez használt lovak száma meredeken zuhant, ahogy a Ford T-modell bejött, és az emberek kezdtek autóval közlekedni, de a foglalkoztatottság nem csökkent le, hiszen autógyárat kellett építeni, ahol nagyon sok munkásra szükség volt. Tehát az egyik nézet az az, hogy minden nagyjából ugyanúgy fog tovább folyni, ahogy eddig volt” – magyarázza a szakember. Hozzátette:„a mesterséges intelligencia várhatóan majd elveszi emberek munkáit, vagy talán inkább munkafolyamatokat, de egyúttal teremteni is fog munkát.” Tehát lesznek újfajta állások, újfajta pozíciók – ez az optimista nézet.

Az alapszintű programozást is kiváltja az MI

A kevésbé optimista nézet szerint olyan forradalmat látunk a mesterséges intelligenciák világában, ami megkérdőjelezi azt, hogy egyáltalán mennyi szükség lesz majd mondjuk tudásiparban dolgozókra. „Szerkesztőkre, írókra, dizájnerekre, orvosokra gondolok, mindenkire, aki abból él, hogy gondolkodnia kell. Ugyanis ezek az eszközök egyre jobban betöltik ezeket a részfeladatokat. Mondok egy példát. Az elmúlt évek, az elmúlt évtized is attól volt hangos, – a Covid fel is erősítette ezt – hogy szoftverfejlesztőkre, más szóval programozókra van szükség, hiszen programrendszereket, informatikai rendszereket tervezünk, hogy összekössük a világot, és egy csomó mindent megoldjunk. Ezért voltak olyan cégek szép számmal, amelyek ezt meglovagolva, akár teljesen más ágazatokból érkező embereket is átképeztek a rapid programozó iskolákban. 

Most viszont ott tartanak a mesterséges intelligencia eszközök, azon belül is a generatív mesterséges intelligencia-eszközök egyre-egyre jobbak a ebben is, úgyhogy már nem jósolnak nagy karrierutakat itt az alapfokú programozásban, pedig öt évvel ezelőtt mindenki programozó akart lenni” – tette hozzá a jövőkutató. Szerinte minden olyan munka, ami „jelek manipulálásából él – ezek lehetnek programkódok, szövegek, számok – veszélyben lehet. Erre még egy friss példát említett: „annak, aki prezentációt ír, vagy legalábbis összeírja az ötleteit egy témában, nekik mind-mind egyelőre még nagyon jó segítőtársak az AI-programok. Az OpenAI – a ChatGPT cége – kijött az OpenAI Deep Research nevű funkcióval. Aki 200 dollárt fizet havonta a csomagra annak olyan kutatási anyagot tud összeállítani a parancsai és a visszakérdezések alapján, ami lehet, hogy megfelel egy ezer dolláros riportnak. Amikor ezt elkezdték használni egy-két hete, azt mondták az emberek, hogy >hú, hát többet nem kell riportokért fizetni cégeknek, nem kell tanácsadó céget alkalmazni, mert annyira jól összeszedi a dolgokat<. Ha nem is 100 százalékos, de egy 90 százalékos szöveg, az hatalmas munka és megtakarítás” – illusztrálta az AI munkaerőpiaci hatását Kánai András.

Az ember-ember kontaktus megmarad

Persze a kékgalléros munkahelyek is lehetnek veszélyben, hiszen az automatizálás, a robotok fejlesztése az AI-al egyre gyorsabb. Erre pedig szerinte nagy szükség van „nem csak nálunk egyébként, hanem nagyon-nagyon sok nyugati országban, Amerikában, mert nincs elég képzett munkaerő a gyárakban.” Kánai András azonban úgy látja a „bemenet”, és a „kimenet” az mindig emberi lesz, de a munkafolyamat többi lépése kérdéses, hiszen az látszik, hogy az AI egyre jobb, nincs plafon, szinte mindent meg fog tudni tenni. A szakemberek ezért azt tanácsolják a munkavállalóknak, hogy ezeket az eszközöket sajátítsák el minél hamarabb, mert az ember + mesterséges intelligencia többet fog érni a munkaerőpiacon, mint csupán az emberi képesség.

„Hosszabb távon viszont ki kell találnunk azt, hogy mi a csudát fogunk csinálni, mert az AI egyre jobb lesz a feladatokban. Nyilván vannak állások, főleg az ember-ember kontaktus – tehát gyerekmegőrzés, nővérek, fodrászat, asztalosság, vízvezeték-szerelő, stb ezek mind fizikai munkák legfőképpen – ezek védve vannak tőle, de azért a robotika az elmúlt évben elképesztően sokat fejlődött. Az viszont lassító tényező, hogy hiába vannak nagyon modern számítógépjeink, valaki még ma is „butatelefont” használ, tehát az emberiség egy része azért nehezebben áll át a digitális világra. Hiába van tehát forradalom, az adaptálódás az nem annyira gyors” – véli a jövőkutató.

Tömeges elbocsátások a fehérgallérosoknál?

„Sokáig én is gondolkodtam, hogy esetleg lesz benne egy erős hype, hogy úgy járunk, mint az internet a dotcomlufival, 2000-ben, hogy kipukkant, mert túl sok pénzt öntöttek bele, de nem hozta vissza azt. Ez is nagyon sok pénzbe kerül, de már jönnek azok a megoldások, hogy a korábbinál sokkal olcsóbban létrehoznak rendszereket ezekkel. Nagyon erősen megyünk a hatékonyság felé, tehát ez nem lesz lufi, velünk fog maradni. Ezért mindenkinek egyénileg, egyénileg és céges szinten is rá kell jönnie, hogy mit és mire fog tudni használni, hol lesz ebben az embernek a szerepe. Ugyanakkor mivel nagyon sok pénzt és energiát fektetnek bele, ezért megtérülést is akarnak a befektetők” – érzékelteti a helyzetet a szakértő. Szerinte félő, de legalábbis elképzelhető az, hogy a mesterséges intelligencia konkurenciát fog jelenteni nagyon sok fehérgalléros munkavállalónak, és „ennek kapcsán bejönnek a társadalmi, etikai kérdések, hogy akkor tényleg kirúgunk-e annyi embert, mert nagyon olcsón lesznek ilyen rendszerek. Azt gondolom, hogy eljuthat odáig a dolog, hogy tömegesen fogják az értelmiségiek elveszíteni az állásaikat, és akkor a kormányok egy olyan réteggel találják magukkal szemben, amely jól tudja artikulálni az érdekeit. Egészen más lenne, amikor ők fogalmaznak meg petíciókat, meg szerveznek demonstrációkat, mint amikor mondjuk munkások tüntetnek. Ilyenre még nem volt példa, vagyis itt megint bejön az a faktor, hogy >ezt még nem láttuk<."

A jövőkutató szerint nagy nyomás lesz a kormányokon, hogy olyan szabályozást alakítsanak ki, ami valahogy megvédi a munkavállalókat a tömeges elbocsátásoktól.