Senki sem tudja mi lesz a munkaerőpiacon Brexit után
A brit munkaadóknak csaknem a fele úgy érzékeli, hogy a náluk dolgozó külföldi EU-munkavállalók bizonytalannak tartják nagy-britanniai foglalkoztatási kilátásaikat a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) miatt.
A brit vállalati szektor emberierőforrás-menedzsereinek legnagyobb szakmai szervezete (Chartered Institute of Personnel and Development, CIPD) 1002 tagvállalat bevonásával elvégzett, átfogó őszi felmérésében a válaszadók 48 százaléka számolt be arról, hogy tapasztalataik szerint uniós munkavállalóik egyre nagyobb számban érzik magukat bizonytalan foglalkoztatási helyzetben.
Az átlagon belül a brit közszféra munkaadóinak 58 százaléka, a magánszektorbeli cégek 45 százaléka észlelte e jelenséget.
A CIPD 24 oldalas tanulmánya kiemelte, hogy a felmérésbe bevont vállalatoknak több mint a negyede szerint brit munkavállalóik is veszélyben érzik állásukat a Brexit-folyamatot övező politikai bizonytalanságok miatt. A felmérés szerint a brit vállalatok 59 százaléka foglalkoztat külföldi EU-állampolgárokat, 52 százalékuknál közép- és kelet-európai EU-munkavállalók is dolgoznak.
A CIPD vizsgálatába bevont brit vállalatok 33 százaléka azt jelezte, hogy tapasztalatai szerint az alkalmazásában álló külföldi EU-munkavállalók egyre nagyobb számban távozni akarnak az országból a brit EU-tagság megszűnése miatt.
A felmérésből az is kiderül, hogy a brit vállalatoknál dolgozó külföldi EU-munkavállalók nagy többsége nem közvetlen munkahelyi problémák miatt érzi egyre bizonytalanabbnak jövőjét. A kutatásba bevont cégek 72 százaléka szerint a Brexit-döntés nem növelte a feszültséget a brit és a külföldi EU-alkalmazottak között, és csak 13 százalék számolt be arról, hogy a két alkalmazotti csoport közötti súrlódások erősödését tapasztalja a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás óta. A referendumon a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
A felmérés szerint folyamatosan növekszik azoknak a brit vállalatoknak az aránya, amelyek egyre nehezebben találnak munkaerőt betöltetlen állásaikra. A CIPD körkérdésére válaszolva a vizsgálatba bevont cégek 70 százaléka számolt be munkaerő-toborzási nehézségekről. Három hónapja 66, fél évvel ezelőtt 60 százalék jelezte ugyanezt.
A CIPD szakértői szerint a brit gazdaság munkaerőforrása várhatóan még tovább szűkül 2021-től, mivel brit kormány az EU-tagság megszűnésének jövő márciusi időpontja után tervezett, valószínűleg 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártával azonos bevándorlási és foglalkoztatási szabályozást kíván meghonosítani az EU-országokból és a világ más térségeiből érkező munkavállalók számára. Az uniós munkaerő-beáramlás elapadásának kockázataira brit szakmai szervezetek is felhívták már a figyelmet.
A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet felügyeleti hatóságának (Nursing and Midwifery Council, NMC) legutóbbi adatai szerint tavaly alig 1107 új munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába az Európai Unióból. Az NMC adatai szerint ez 89 százalékos zuhanás volt éves összevetésben, egy évvel korábban ugyanis több mint tízezer szakképzett ápoló vállalt újonnan munkát az EU-országokból a brit állami egészségügyi szolgálatnál (NHS).
A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.
A brit mezőgazdasági termelők uniója (NFU) arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy a brit agrárszektornak a következő évtized elején várhatóan évente 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. A szervezet figyelmeztetése szerint ha a brit mezőgazdaság nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, "a földeken fog elrothadni a termés".
MTI, fotó: pixabay
Az átlagon belül a brit közszféra munkaadóinak 58 százaléka, a magánszektorbeli cégek 45 százaléka észlelte e jelenséget.
A CIPD 24 oldalas tanulmánya kiemelte, hogy a felmérésbe bevont vállalatoknak több mint a negyede szerint brit munkavállalóik is veszélyben érzik állásukat a Brexit-folyamatot övező politikai bizonytalanságok miatt. A felmérés szerint a brit vállalatok 59 százaléka foglalkoztat külföldi EU-állampolgárokat, 52 százalékuknál közép- és kelet-európai EU-munkavállalók is dolgoznak.
A CIPD vizsgálatába bevont brit vállalatok 33 százaléka azt jelezte, hogy tapasztalatai szerint az alkalmazásában álló külföldi EU-munkavállalók egyre nagyobb számban távozni akarnak az országból a brit EU-tagság megszűnése miatt.
A felmérésből az is kiderül, hogy a brit vállalatoknál dolgozó külföldi EU-munkavállalók nagy többsége nem közvetlen munkahelyi problémák miatt érzi egyre bizonytalanabbnak jövőjét. A kutatásba bevont cégek 72 százaléka szerint a Brexit-döntés nem növelte a feszültséget a brit és a külföldi EU-alkalmazottak között, és csak 13 százalék számolt be arról, hogy a két alkalmazotti csoport közötti súrlódások erősödését tapasztalja a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás óta. A referendumon a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
A felmérés szerint folyamatosan növekszik azoknak a brit vállalatoknak az aránya, amelyek egyre nehezebben találnak munkaerőt betöltetlen állásaikra. A CIPD körkérdésére válaszolva a vizsgálatba bevont cégek 70 százaléka számolt be munkaerő-toborzási nehézségekről. Három hónapja 66, fél évvel ezelőtt 60 százalék jelezte ugyanezt.
A CIPD szakértői szerint a brit gazdaság munkaerőforrása várhatóan még tovább szűkül 2021-től, mivel brit kormány az EU-tagság megszűnésének jövő márciusi időpontja után tervezett, valószínűleg 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártával azonos bevándorlási és foglalkoztatási szabályozást kíván meghonosítani az EU-országokból és a világ más térségeiből érkező munkavállalók számára. Az uniós munkaerő-beáramlás elapadásának kockázataira brit szakmai szervezetek is felhívták már a figyelmet.
A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet felügyeleti hatóságának (Nursing and Midwifery Council, NMC) legutóbbi adatai szerint tavaly alig 1107 új munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába az Európai Unióból. Az NMC adatai szerint ez 89 százalékos zuhanás volt éves összevetésben, egy évvel korábban ugyanis több mint tízezer szakképzett ápoló vállalt újonnan munkát az EU-országokból a brit állami egészségügyi szolgálatnál (NHS).
A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.
A brit mezőgazdasági termelők uniója (NFU) arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy a brit agrárszektornak a következő évtized elején várhatóan évente 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. A szervezet figyelmeztetése szerint ha a brit mezőgazdaság nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, "a földeken fog elrothadni a termés".
MTI, fotó: pixabay
- 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
Mutatjuk, hol vesznek fel és hol építenek le - friss adatok a magyar munkaerőpiacról
A magyar cégek összességében kismértékű létszámnövekedést terveznek 2025 harmadik negyedévére: ebben az időszakban a hazai munkáltatók 28... Teljes cikk
Van egy ország, ahol elérhető álom a négynapos munkahét - mi a titkuk?
Izland forradalmi lépést tett: a négynapos munkahét nemcsak megvalósult, hanem társadalmi és gazdasági sikertörténetté vált. A 36 órás hét ma... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Felmérés: a nők 13%-kal nagyobb valószínűséggel égnek ki, mint a férfiak 1 hete
- Rekordon a munkával való elégedettség Amerikában, de nem a fiatalok körében 3 hete
- Az amerikaiak harmada szakmunkásképző iskolát ajánlana a fiataloknak egyetem helyett 3 hete
- Ebben az országban használják a legtöbben az AI-t a HR területén 3 hete
- Példátlan népszerűségnek örvendenek a szexuális zaklatással kapcsolatos képzések a brit munkahelyeken 1 hónapja
- A briteknél a cégek majdnem fele használja az AI-t a bérszámfejtésben 1 hónapja
- Egyre stresszesebbek az amerikai dolgozók a kormányzati politikai változások miatt 1 hónapja
- Felkészülés a fogadásukra: mit tehet egy cég, hogy sikeresen fogadja a Fülöp-szigeteki munkavállalókat? 1 hónapja
- Külföldi nyugdíj: mit kell tenni annak, aki külföldön is szerzett nyugdíjjogosultságot 2 hónapja
- Nem olcsóbb a külföldi vendégmunkások alkalmazása a magyarokhoz képest 2 hónapja
- 500 fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozhat majd a debreceni akkugyárban 2 hónapja