Szakképzés: hiábavaló reformok

Egyik oka a kudarcnak, hogy nem sikerült szétzúzni az intézmény-fenntartói érdekeltségi rendszert, vagyis még ma is inkább a jelentkezők szája íze szerinti slágerszakmákat oktatják, figyelmen kívül hagyva a gazdaság igényeit.

Nem talál a munkaerőpiacon megfelelő szakembert például a Hankook Tire Co., Dél-Korea legnagyobb gumiabroncsgyártójának magyarországi vállalata. Bányai Tibor, a társaság HR-igazgatója a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, a náluk alkalmazott technológiához kapcsolódó szakmák többsége hiányszakma, ilyen például a kazángépész, a villamosmű-kezelő. Jelenleg az új dolgozók (szellemi, fizikai posztokon egyaránt) alapképzése zajlik, az abroncsgyártás technológiáját, gyártásának fázisait tanítják be, könnyűgép-kezelői tanfolyam, PLC-programozás, sugárvédelmi képzés is zajlik.

A jogszabályi változások között ösztönzők, korábbi jogok elvesztése és retorziók egyaránt megtalálhatók. Az ösztönzésre jó példa, hogy a mikro- és kisvállalkozások számára januártól megváltoztak a szakképzési hozzájárulás szabályai: ez a cégek által kifizetett éves bruttó munkabér másfél százaléka, ennek 0,5 százalékát, azaz a fizetendő járulék egyharmadát saját munkavállalóik képzésére fordíthatják.

A szakképzés terhére vásárolható eszközök elszámolása viszont nehézséget jelenthet majd kis és nagy cégeknek egyaránt. Az eddigi utólagos kontroll helyett a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges, így várhatóan nő a bürokrácia és lassul a folyamat.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) becslése szerint most 80-100 ezerrel, 2013-ban háromszázezerrel lesz kevesebb szakmunkás az országban, mint ahogy azt a vállalkozások igénye diktálná. Az utánpótlást és a korszerű ismeretek megszerzését célozza, hogy a munkaügyi tárca újabb együttműködést kötött a kamarával 16 szakma megújításáról, sőt a az MKIK-ra bízta a Szakma Kiváló Tanulója verseny koordinálását, valamint a 2004 elején átadott szakmák szakmai vizsgájának vizsgaelnöki kijelölési jogát is biztosította a kamarának. Csizmár Gábor úgy véli, ahhoz, hogy az intézkedések beérjenek, legalább 4-6 év szükséges.