Százezrek hiányoznak a kelet-európai munkaerőpiacról

Magyarországon a cégek 9 százaléka küzd tartós munkaerőhiánnyal, vagyis körülbelül 18 ezer üres pozíciót egy éve képtelenek a vállalatok megfelelő munkaerővel betölteni .

A cseh kormány a múlt héten jelentette be, hogy zöldkártya kibocsátásával próbálja az országba vonzani az EU-n kívüli országok, főként a volt szovjet tagköztársaságok szakembereit a munkaerőhiánnyal küzdő szektorok gondjainak enyhítésére.

A legsúlyosabb munkaerőhiánnyal a térség országai közül Lengyelország küzd, ahol nem hivatalos statisztikák szerint jóval több mint egymillió lengyel hagyta el az országot. Alig pár nappal az után, hogy Lengyelország Ukrajnával közösen elnyerte a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát, a varsói kormány bejelentette: májustól ideiglenes munkavállalási engedélyt ad a volt szovjet tagköztársaságok, illetve Kína polgárainak a foci Eb-hez szükséges stadion- és útépítésekhez.

Lengyelországhoz hasonlóan Magyarországon is a Románia és Bulgária munkavállalóival szemben bevezetett munkaerő-piaci védintézkedések enyhítése lehet a hiány mérséklésének egyik eszköze, erről éppen tegnap tárgyalt az Országos Érdekegyeztető Tanács. Míg tavaly év végén 219 szakmában engedélyezte egy kormányrendelet számukra az automatikus munkavállalást, hamarosan újabb 35 szakmában lesz könnyebb elhelyezkedniük.

Munkaerőhiánnyal küzd azonban bizonyos ágazatokban Románia és Bulgária is. Keleti szomszédunkból 1989 óta mintegy kétmillió ember ment külföldre dolgozni, a hiányzó munkaerőt moldovai, illetve ukrán vendégmunkásokkal kívánják pótolni.