Százmilliárd forintok érhetők el álláskeresők munkába állítására

A kormány célja, hogy a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája a mostani 81 százalékról 85 százalékra nőjön 2030-ra - jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyik májusi sajtótájékoztatóján. Most sem áll rosszul az ország a foglalkoztatási ráta a 7. legmagasabb a 27 tagú Európai Unióban. Kedvező folyamat, hogy egyre több inaktív (aki nem foglalkoztatott és nem munkanélküli, azaz nem keres aktívan munkát) lép be a munkaerőpiacra: a KSH adatai szerint az idei első negyedévben 77 ezer fővel csökkent az inaktívak száma az előző év azonos időszakához képest a 15-74 év közöttiek körében. Az inaktívak közül a legtöbben az alacsonyabb végzettségű fiatalok és a nyugdíj előtt álló szakképzettek közül léptek ki, ők kezdtek el állást keresni.

A kormány kiemelt célja a tartalékok mozgósítása, ami jelenlegi számítások szerint 300 ezer embert jelent. Nagy Márton elmondta, hogy ebből a tartalékból 40 ezer embert hatékony közvetítéssel és kis segítséggel munkához lehet juttatni.

További 50 ezer fő képzéssel jó eséllyel elhelyezhető. Ehhez az alapkompetenciák mellett helyben megszervezett, intenzív, gyorsan hasznosítható szaktudást adó képzések szükségesek.

Külön csoportot alkotnak és 60 ezer főt tesznek ki azok a munkavállalási korú inaktívak, akik képessé tehetők és motiválhatók a munkába állásra. 

A legnagyobb csoport - a potenciális tartalék fele - azok az álláskeresők (150 ezren), akik komplex fejlesztést igényelnek. Itt nem elegendő a képzés, ők egészségügyi, szociális szolgáltatásokra támaszkodva, bér- és munkába járási támogatással egy-két éves folyamat végén lehetnek száz százalékos értékű munkavállalók. 

Itt vannak a pályázatok!

A kormány 2024-ben a tartalék mozgósítása érdekében uniós forrásból több támogatási programot is elindított összesen 461,4 milliárd forint keretösszeggel. Márciusban startolt a munkahelyi képzéseket támogató GINOP Plusz 3.2.1 pályázat 70 milliárd forintos keretösszeggel.

Április 15-től lehet belépni a Megerősített Ifjúsági Garancia programba (GINOP 4.1.1.) Ebben bér-, lakhatási és utazási támogatások érhetőek el, júniustól pedig képzésre is szerezhető forrás. Összesen 196,9 milliárd forintra lehet pályázni. 

Május 16-tól indultak el a 30 év felettiek (30-64 év közöttiek) foglalkoztatási támogatásai a GINOP Plusz 3.1.1. projektben 150,2 milliárd forinttal. Ebben szintén elérhető bér-, lakhatási, utazási és képzési támogatás. Nagyobb összeggel támogatják a hátrányos helyzetű állástalanokat. Ebben a cél 77 ezer álláskereső és inaktív munkaerő-piaci beilleszkedése.

A kormány az év folyamán tervez további támogatásokat a munkavédelem, a munkavállalók egészségtudatosságának fejlesztése terén.    

Használjuk ki az uniós forrásokat

Jáhny Ákos, a Get Work Trend HR szolgáltató ügyvezető igazgatója hívta fel figyelmünket az OFA által április 22-én meghirdetett munkakipróbálási pályázatra. A program egyik célja a hátrányos helyzetű, tartós álláskeresőket három hónapos munkakipróbálási időszak végén hosszú távon munkához juttatni annál a vállalkozásnál, ahol a munkát kipróbálta vagy más foglalkoztatónál.

Vissza nem térítendő támogatás nyújtható annak a munkáltatónak, aki a munkakipróbálás lehetőségét legalább 5 súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalónak biztosítja. 
“Ez azoknak jelenthet jó lehetőséget, akik „készek” a munkaerőpiacra, de eddig nem dolgoztak vagy a fekete-szürke zónában foglalkoztatták őket” - mondta a HR szakértő. Jáhny Ákos hozzátette, hogy a gazdasági lassulás időszakát éljük, a korábbi évekhez képest kevesebb a bővülés. Nem annyira feszes a munkaerőpiac, a munkaerő-tartalékban lehet rendezni a sorokat, állami és uniós forrásból helyzetbe hozni a magyar álláskeresőket, hogy a következő felvételi hullámnál szóhoz jussanak. 

“A vállalatoknak nyitottnak kell lenniük. Bármennyire is rossz tapasztalataik voltak a magyar munkavállalók toborzásában, adjanak újabb lehetőséget ezeknek a most születő kezdeményezéseknek. Jelentős támogatások szerezhetők, a vállalkozás jelzi, hogy felelősséget érez a társadalom iránt, magyar forrásokra épít, nem akar azonnal külföldi vendégmunkásokat behozni.”

A HR szakember potenciált lát azokban a fiatalokban, akik valamilyen okból abbahagyták szakmai tanulmányaikat. Ők 1-1,5 éves képzéssel szakmát szerezhetnek például villanyszerelői, karbantartói végzettséget és a jövőre felfutó gyári termelői szektorban már munkához is juthatnak.

Nyitóképen Jáhny Ákos