Támogatja az állam a rászoruló csoportok foglalkoztatását

A kedvező tendencia a lakosság egyes rétegeit azonban eltérő mértékben érinti. A kisgyermekes anyukák (13%), a 25 év alattiak (25.7%), az 55 év felettiek (55.8%), valamint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők (33.9%) munkaerő-piaci adati más-más okokból, de Magyarországon is elmaradnak az átlagtól. Ennek oka az, hogy a munkaerő-piactól való távollét, a fokozott munkajogi védelem, valamint a képzettség és esetlegesen a képességek hiánya olyan körülmények, melyek az elhelyezkedési esélyeket fokozottan érintik. Utóbbi kategória alanyai képezik egyebekben a közfoglalkoztatotti réteg nagyobbik részét. Ezen rétegek munkaerő-piaci helyzetének javítása azonban a munkaerő-piac stabilitása szempontjából kifejezetten fontos.

Ezt a problémát kívánja orvosolni a „Munkahelyvédelmi Akcióterv” néven 2012-ben elindított kormányzati program, melynek célja azon munkavállalók elhelyezkedésének a támogatása, akik élethelyzetük vagy életkoruk okán hátrányos helyzetben vannak a munkaerő-piacon. Tekintettel arra, hogy a támogatások jelenleg is elérhetőek, érdemes ezeket röviden áttekinteni:

1. Alacsony képzettségű munkavállaló foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátája az országos átlagnak csupán a fele. Nem csupán a foglalkoztatási rátájuk kedvezőtlen, hanem egyben a munkaerő-piac legkiszolgáltatottabb rétegét is képezik. Hátrányos helyzetük javítása céljából foglalkoztatásukat az állam támogatja. A munkáltatók ugyanis a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után adókedvezményt vehetnek igénybe. Ennek mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000,-Ft, 14,5 százaléka azaz, 14.500,-Ft munkavállalónként. Az adókedvezmény összegét a munkáltató havonta munkaviszonyonként, azaz munkavállalónként külön-külön érvényesítheti. Amennyiben azonban a munkavállaló az adott hónapban csak részben tölt be ilyen munkakört, adókedvezmény nem érvényesíthető.

2. Pályakezdők és nyugdíj előtt állók foglalkoztatásának a támogatása

A 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatását szintén 2013. január 1. napjától támogatja az állam. Azon 25 év alatti munkavállalók vonatkozásában, akik legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkeznek, a munkáltató szélesebb körben érvényesíthet adókedvezményt. Ennek mértéke a foglalkoztatás első két évében havonta a bruttó munkabér 27 százaléka, maximum 27.000,-Ft. A munkaviszony hossza a NAV-tól kért igazolással támasztható alá. Több, mint 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti, valamint 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatása esetén az adókedvezmény valamivel alacsonyabb, mértéke havonta a bruttó munkabér 14.5 százaléka, maximum 14.500,-Ft. Abban a hónapban, amikor a munkavállaló a 25., illetve 55. életévet betölti, valamint a második év lejártakor a kedvezmény az egész hónapra nézve érvényesíthető.

3. Tartósan álláskereső személyek foglalkoztatása

A munkaerő-piac alapszabálya, hogy a munkaerő-piactól való távollét időtartamának a növekedésével az elhelyezkedési esélyek folyamatosan romlanak. A tartósan álláskereső személyek elhelyezkedésének állami támogatása ezért kiemelten fontos. A törvény értelmében tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. A tartósan álláskereső személyeket foglalkoztató munkáltató szintén adókedvezményt vehet igénybe. Ennek mértéke a foglalkoztatás első két évében a havi, bruttó munkabér 27 százaléka, maximum 27.000,-Ft, a 3. évben pedig 14.5 százaléka, maximum 14.500,-Ft. Fontos, hogy a kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

4. Anyasági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatásának a támogatása

A gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás (összefoglalóan: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató munkáltató adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint, 27 százaléka a foglalkoztatás első két évében, majd pedig 14.5 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében. Amennyiben a munkavállaló legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül, abban az esetben az igénybe vehető kedvezmény mértéke az első három évben a havi, bruttó munkabér 27 százaléka, maximum 27.000,-Ft, majd pedig a következő 2 évben 14.5 százaléka, maximum 14.500,-Ft. Ebben az esetben a kedvezmény tehát 5 évig vehető igénybe. Fontos, hogy a kedvezményt a munkáltató az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap, hosszabbított jogosultság esetén a 69. hónap végéig, legfeljebb 3 évig, illetve hosszabbított jogosultság esetén 5 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a munkavállalót megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani. A kedvezményre való jogosultságot a munkáltatónak hatósági okirattal igazolnia kell.

Egyéb kedvezmények

A fenti kört foglalkoztató munkáltatók szakképzési hozzájárulásuk vonatkozásában is kedvezményt érvényesíthetnek. A részletszabályok a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényben találhatóak. Az egyes adókedvezmények, valamint igénylésüknek a szabályai pedig az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2011. évi CLVI. törvényben találhatóak meg. A jogszabályok hatályos változata a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el.

Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda