Tetten ért munkavállalók

Függetlenül attól, hogy a munkavállaló a munkáltatótól, más munkavállalótól, vagy éppen a cég ügyfelétől lop, a következőket mindenképpen érdemes tudni az ilyen ügyekről.

Ilyenkor is perelnek

Érdekességként mindjárt egy nem csak jogi kérdéssel kezdem. Azért is írok erről a témáról, mert akármilyen furcsa, egyes munkavállalóknak olyan esetben is van képe támadni a felmondást a bíróságon, ha nagyon is alapos a gyanú, hogy elkövettek valamit. Azon túl, hogy ez a tény jól rávilágít az emberi természet furcsaságaira, azt kell látni ebből, hogy a felmondást ilyen triviálisnak tűnő esetben is el lehet szúrni.

Feltételezni nem elég

A felmondással kapcsolatos perben ilyenkor is a munkáltatónak kell bizonyítania. Nem a rendőrség/ügyészség szerepét kell azonban a munkáltatónak átvenni, és a munkavállaló bűnösségét bizonyítani. Az azonnali hatályú felmondás ugyanis nem a lopáson (vagy más bűncselekményen, szabálysértésen) alapul ilyen esetekben közvetlenül, hanem azon, hogy a munkavállaló az ügy következtében a munkajogi kötelezettségeit megszegte. Azaz nem működött együtt a munkatársakkal, a munkáltató bizalma joggal megrendült benne, sértette a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. A felmondás indokolásában is erre kell hivatkozni.

Ha a munkáltató a perben bizonyítani tudja - például egy írásbeli beismeréssel - hogy a munkavállaló a lopást biztosan elkövette, az kiváló. De az is elég, ha azt bizonyítja a munkáltató, hogy a munkavállaló valami jogelleneset csinált, vagy - és az esetek egy jó részében ez történik - hogy az eset következtében a munkavállaló valamilyen kötelezettségének nem tud eleget tenni. Ez utóbbi történik például akkor, ha a munkavállalót őrizetbe veszik, és ezért nem tud bemenni dolgozni.

A bizonyítás csavaraira jól rávilágít annak a munkavállalónak az esete, akinél a rendőrség egy, a munkáltatótól származó telefonelőlapot foglalt le. Bár a lopás ténye a munkajogi per idején még nem volt egyértelműen bizonyítható, a bíróság az azonnali hatályú felmondást jogszerűnek találta, mert megállapította, hogy a telefonelőlap kizárólag jogellenes módon kerülhetett ki a munkáltató üzeméből.

Folytatás a HR Blogon, kattintson ide.